Endless summer // Irwin // Befejezett

Tizedik rész

Arra keltem, hogy a napsugarak cirógatták az arcomat. Mosolyogtam egyet, majd megdörzsöltem a szemeimet. Ashton már fent volt – mivel oldalra fordultam, és ott könyökölt. Haja kócos volt, szeme pedig boldogságot sugárzott.
- Jó reggelt, Napsugár! – kuncogott, majd belepuszilt a hajamba. –  Remélem jól aludtál. Mert én nagyon. – perverzen elmosolyodott.
- Oh, hidd el én is! – nevettem fel, majd megcsókoltam.
A tegnap este valami meseszép volt számomra.
- Mihez ma van kedved? – kérdezte.
- Nem tudom. Talán...
- Te kis huncut! – nevetett. – Komolyan viccelsz, ugye?
- Nem hiszem. Odalent, tudod van, aki vár rád... Vagyis a „pici” Irwinre... Nagyon! – kacagtam.
- Szeretlek! – csókolt meg.
Picit hosszabbra sikerült, ezáltal én beletúrtam a hajába, ő pedig kezét a fenekemre helyezte. Olyan jó volt. Vele. Térdemet egyik érzékeny pontjához csúsztattam, mire a csókunkba nyögött.
- Mielőtt a reggeli szex-szel indítanánk, előtte együnk – javasoltam.
- Rendben, de már kellőképpen felizgattál drága! – mondta.

Reggeli után én elmentem fürdeni. Miután beálltam a zuhanyzóba, egy hideg kezet éreztem a derekamon, ehhez pedig egy ajkat a nyakamon.
- Azt hiszem valamit be kell pótolnunk... – motyogta Ashton, majd a falnak nyomott. Ágyéka a fenekemnek feszült.
- I-itt? – nyögdécseltem.
- Bizony – suttogta Ash, majd lejjebb csókolt a nyakamnál.

A „fürdés” után felöltöztünk, s arra gondoltunk, hogy tegnap megígértük a fiúknak, hogy elvisszük őket az állatkertbe.
Én a kapuban ácsorogtam, arra várva, hogy göndör hajú lepedőbajnokom kivergődjön a lakásból.
- Indulás! – kiáltottam izgatottan.

A srácok totál állatkert style-ba öltöztek. Luke egyértelműen a pingvines pólójában volt, Michael fekete-fehér csíkos hosszúujjút viselt, Calum pedig egy aranyos oroszlánnal díszített trikót viselt. Elég komolyan veszik az állatkertet.

Miután megvettük a jegyeket, kezdett elszabadulni nálunk a pokol.
- Irány a farkasokhoz! – kiáltott Michael.
- Nem! Menjünk pingvinezni! – nyafogott Luke.
- Oroszláááán! – ordított Calum.
- Srácok! –  kiáltott Ash, de hasztalan volt. – SRÁCOK! – csend lett.
- Nyugodjatok le, mindent megnézünk – mondtam mosolyogva – Inkább haladjunk sorba – javasoltam.
Elsőnek ott voltak a flamingók. Szépek voltak, nagyok és békések. Egész nap csak a vízben állnak, és esznek.
Aztán ott volt még a panda, amit rettentően imádok. Ash csinált egy képet, amin éppen a babuszt majszoló pada felé pillantok, aztán mentünk tovább.
A siklós/skorpiós/kígyós helyre én nem mentem be, mert hányingerem lesz, ha meglátom azokat az állatokat. Így kint ácsorogtam, arra várva, hogy a többiek kijöjjenek.

- Megfoghattam egy kígyót! – mesélte ámuldozva Calum.
- Hmm, Lora is fogott már, ugye? – nézett rám mosolyogva Ashton.
Összehúztam a szememet, és elsuttogtam egy „kapd be!”-t.

A nap végére mindent megnéztünk. Volt idő a pingvinekre, a farkasokra és a fókákra egyarát. Mindenki jól érezte magát, de elfáradtunk.
Bepattantunk a kocsiba, és hazavittük a srácokat.

Otthon elbúcsúztam Ashtől, én pedig bementem a házba. Ennél jobb napom nem is lehetett volna!
Az állatkert klassz volt, a srácok meg totál aranyosak voltak! Ez az én csapatom. Négy totál idióta „gyerek”...
Ezekkel a boldog gondolatokkal hunytam le a szememet.