Endless summer // Irwin // Befejezett

Hetedik rész

Egy hónapja, hogy együtt vagyunk hivatalosan is Ashtonnal. A srácok jól fogadták az új helyzetet, nekem pedig sokkal boldogabbak lettek a napjaim, hála nekik.
Sokat gondolkoztam az utóbbi időben magamról, a jövőmről, és hogy Ashton vajon milyen szerepet fog benne játszani. Néha, amikor sétálunk az utcán, és látok egy kisgyereket, mindig arra gondolok, hogy milyen szép családunk lehetne. De ez korai, hiszen én 19 éves vagyok, Ashton pedig lassan 20.
Mindkettőnknek fontos a karrierünk, így nem akarunk elhamarkodottan dönteni a gyerek kérdéssel kapcsolatban.
Plusz, én Londonban élek, Ashton pedig itt, Sydney-ben. Ő folyton elutazik a turnék miatt, sosem lenne otthon.
Éppen a srácokhoz igyekeztünk, amikor az órámra pillantottam. 18:45.
- Min gondolkodtál el ennyire? – nézett rám mosolyogva, miközben vezetett.
- Semmin. Az életemen – legyintettem.
- És mire jutottál? – Úgy tűnt, hogy tényleg érdekli őt.
- Hát, ha majd 20 éves leszek és befejezem az iskolákat, akkor családot szeretnék – néztem magam elé.
- Ez jó ötlet – bólogatott, majd megpuszilta a fejemet.
Lassan odaértünk. Én bekopogtam, mire Calum elég illuminált állapotban nyitott ajtót.
- Gyer...e...be! – üdvözölt minket.
Nem lepett meg annyira az alapozása, hiszen nyár volt, buli, zene, nem kell megvárni a vendégeket.
A hangszóróból valami Nirvana szám üvöltött, de annyira hangosan, hogy kiszakadt a dobhártyám. Ashtont csak egy percre veszítettem szem elől, de mikor megtaláltam, már kellőképpen bepiált ahhoz, hogy én vezessek haza. Csodás.
- Hol a sajt? – üvöltött Michael a konyha irányából.
- Mi az Isten? Minek neked sajt? – kérdeztem vissza röhögve.
- Pizzát sütünk!
Erre a kijelentésre a megfelelő reakció az volt, hogy bemenjek a konyhába, és megnézzem, hogy nem gyújtottak-e fel valamit. A látvány egyenesen sokkoló volt: Luke a szószt csinálta, Ash a tésztát, Cal pedig arra várt, hogy Michael megtalálja a sajtot, közben pedig egy uborkával a kezében kardozott a mikróval. Amikor nyerésre állt, diadalittasan felüvöltött.
- Ti hülyék vagytok... – állapítottam meg.
- Bassza meg! Nincs sajt! – káromkodott a punk.
- Legyen rajta ez! – mutatott fel Calum egy kocka margarint.
- Jesszusom... – motyogtam a fejemet fogva.

Másfél óra múlva boldogan ettük a pizzájukat. Kissé érdekes volt, hogy sajt helyett margarint tettek, de finom volt. Csináltam egy képet rólunk, amint vigyorogva falják a gusztustalan ételüket. Ez egy felejthetetlen emlék lesz, azt hiszem. Holnap a másnapos szerelmemnek megmutatom. Biztosan értékelni fogja.
- Menjünk ki! – pattant fel Luke hirtelen ötlettől vezérelve, majd elindult az udvar felé.
A többiek azért követték, mert bulisnak tartották, én pedig azért, nehogy baj legyen. Nem tévedtem. Luke már be is ugrott a medencébe ruhástól. A többiek röhögve figyelték a víz tetején ficánkoló Hemmings-et.
- Mindenk...i befel...! – ordított Luke átszellemülve. Ez annyit jelentett, hogy a srácok két másodpercen belül hatalmas csobbanással ott voltak Luke mellett. Idióták.
- Ennek nem lesz jó vége! – figyelmeztettem őket. Hiába.
- Gyere be, Lora! – kérlelt Ashton.
- Eszemben sincs, Irwin! – tiltakoztam, és keresztbe vontam magam előtt a karjaimat, hogy tudatosítsam a döntésemet.
Erre Ashto kimászott a medencéből, egyenesen felém jött. Arcán a rosszfiús mosolya volt, ami sosem jelenthet jót.
- Akkor beviszlek én! – jelentette ki azonnal, majd felkapott a vállára és beugrott a vízbe.
- Anyádat! – ordítottam dühösen köhögve, mikor már a víz tetején voltam.

Másnap reggel Ashton mellett ébredtem. Szegény, rettenetesen kiütötte magát. Én, mint jó barátnő lévén, lecsoszogtam a konyhába, ahol Lauren, Ashton kishúga várt.
- Jó reggelt! – mosolyogtam rá kedvesen.
- Mit keresel itt? – kérdezte unott arccal.
Ez egy kicsit meglepett, ugyanis eddig sosem zavarta, ha itt voltam. Mindig mosolygott, velem pedig kedvesen beszélt. Nem tudom, hogy mi baja.
- Öhm, Ashtonnal aludtam – közöltem fura arckifejezéssel.
- Ó, szóval basztatok... – forgatta a szemeit unottan.
Basztunk? Már elnézést, de nem hiszem, hogy ez pont az ő dolga lenne!
- Tessék? – kérdeztem vissza meglepetten. Az ordibálás határán voltam.
- Basztatok, nem? Máskülönben minek lennél itt?
- Na, jó – sóhajtottam, amolyan „most elmondom mi a szitu” stílusban. – Lauren, nagyon nem tudom, hogy mi bajod van velem. Ha nem tűnt volna fel, lassan 10 éve, hogy itt alszok pár napot. Eddig nem zavart, örömmel fogadtál. Most hirtelen mi bajod lett? – kérdeztem.
- Pff, nem hittem volna, hogy egy kis szexért gallyra vágod a barátságotokat... – közölte lekezelő stílusban.
- Te miről beszélsz? – hökkentem meg. – Ez nem csak szex. Ez most más helyzet.
- Hát persze. Mindig az – hagyta ram, mint egy hülyére.
- Utálsz? – fakadtam ki. – Nem érdekel. Egy cseppet sem. És tudod, hogy miért? – kérdeztem idegesen. – Mert neked marhára semmi közöd nincs ahhoz, hogy mikor és hol gyűrtem a lepedőt a bátyáddal! Ugyanúgy barátok vagyunk, ez őt sem zavarja! Ő akart velem lenni, mert szeret! – kiabáltam.
- Ohh, hogyne... – forgatta a szemeit, azzal felállt és lelépett.
A kis taknyos! 13 évesen evidens a bátyánk és barátnőjének a szexuális életében kotorászni!
Nem kellene haragudnom, hiszen csak a pubertáskor beszél belőle. Majd kinövi, ahogyan mindenki.