Halálunk órája

💍Veszedelmes jövő💍

Nos biztosan mindannyiotokat érdekli hogy mi történt az elmúlt huszonhat évben. Hát semmi érdekes. Felnőtt nő lettem. Kijártam az egyetemet divat szakon, és egy saját ruha márkám is lett. Van egy szép lakásom Párizsban, és csupa jó dolgok történtek még velem. Egyet kivéve. Egyetlen egyet. Deniz Oliver Martinez elvett feleségül. Hát igen ez van ha az ember nőként születik egy maffia családba. Hozzáadtak egy pénzes fickóhoz aki szintén maffiafőnök. Állítólag így erősítették meg a két ország legfőbb maffiái közt levő szerződést. Bármennyire is nevetséges de alku tárgya lettem. De ez már mindegy, hiszen másfél éve vagyunk házasok.

Ez is csak egy átlagos nap. A férjem valahol kószál én meg vacsorát főzök had örüljön. Meg hogy én se halljak éhen. Főleg a második miatt. Felőlem ő éhen halhat.

Hozattam a házvezető nőnkel friss lazacot a halpiacról. Így azt készítem el mire haza ér.

Pont kész lettem a vacsorával amikor ajtó nyitásra lettem figyelmes. De jó itt van az én egyetlenem. Életem megkeserítője.
-Szia baby - tisztában van vele hogy utálom ha így hív. Ez az egész csak egy színjáták.
-Seggfej - morogtam neki vissza.
-Tessék? - kérdezte. Nyilván hallotta hogy mit mondtam de azért húzta az agyam.
-Semmi, csak azt mondtam hogy szia - elindultam az előszoba felé. Éppen a cipőjét vette le. Felnézett rám, a szemeivel majd fel falt. Én ezt a pillantást csak egy mosollyal dijjaztam.
-Csináltam vacsorát, hogy ne hallj éhen - mondtam mogorván.
-Remélem nem tervezel megmérgezni - nevetett fel miközben felegyenesedett mert végre levette a cipőjét. Sóhajtott egy nagyot majd a kezét az arcom felé indította hogy végigsimítson rajta.
-Moss kezet! - utasítottam.
-Igazad van hozzád nem érek mocskosan - jegyezte meg egy kaján vigyor kíséretében. Erre a megjegyzésére én csak hátra néztem mejd elsiettem a konyhába és leültem az asztalhoz. Fél perc múlva ő is csatlakozott.

-Milyen napod volt? - érdeklődött.
-Szar.
-Most meg mi bajod? - feljebb vitte a hangsújt és kidülledt szemekkel méregetett.
-Ne kiabálj!
-Én nem kiabálok. Már megint te cseszed fel az agyam ezzel a flegmasággal - tényleg nem kiabált csak nagyon mérgesen nézett.
-Mondtam hogy szar napom volt és kész - forgattam a szemeim - egész nap csak Kiara nyafogását hallgattam - utaltam a házvezetőre.- Itthon ültem a seggemen és vártam hogy vége legyen a mai napnak, mondjuk mindegy mivel minden napom ugyan olyan unalmas és semmijen.
Deniz bornyitóval sikeresen kinyitott egy bort ami finoman szisszent ahogy a kis parafadugó kijött a helyéről.
-Kérsz? - emelte felém a boros üveget. Bólintottam. Először magának töltött aztán nekem.
-Na és neked milyen napod volt? - próbáltam eljátszani hogy érdekelt de nem.
-Csak átvettem egy árut meg a fiúkkal elintéztünk pár dolgot - ez alatt annyit kell érteni hogy átvett húsz kilónyi drogot és szétveretett néhány embert.
-Csodás - jó szokásomhoz híven ismét megforgattam a szemem.
-Serenity! - csattant fel Deniz.
-Mivan már a szememet se forgathatom ha őméltósága jelen van? Kurvára elegem van! Ebből az egészből! Utálom az életet amit élnem kell, érted ez egy nagy kalap szar!- lecsaptam az asztalra az eddig ölembe levő szalvétám.
-MI A BAJOD? - mostmár tényleg kiabált.
-Most mondtam hogy velem te ne kiabálj. Nem vagy te senkim - próbáltam higgadt maradni.
-Ohh de. ÉN KURVÁRA A FÉRJED VAGYOK - torkaszakadtából üvöltött. Ahogy ezt kimondta felállt de olyan lendülettel hogy felborult a szék.
-SENKIM NEM VAGY! SŐT TE EGYÁLTALÁN NEM VAGY SENKI! EGY KIS SEGDUGASZ SENKI VAGY! GYŰLÖLLEK!  - álltam fel én is -TELJES SZÍVEMBŐL GYŰLÖLLEK! - az utolsó szavakat már csak úgy köptem.

Ebben a pillanatban eltört a mécses. Az asztal egy részét megkerülve sebesen közledett felém. Gyors karmozdulattal megragadta a nyakam és úgy húzott magához.
-De én jobban - ezt súgta a fülembe. A dühtők és az idegességtől remegve nézett a szemembe és fujjtatott mint egy bika. Próbáltam ellökni a kezét viszont ő hírtelen vággyal telve megcsókolt. Ez a csókunk is olyan volt mint a többi. Szenvedélyes és vad. Belesűrítettük az egymás iránt érzett haragot és a felhalmozott sérelmek sokaságát. Ahogy győztük úgy faltuk és haraptuk egymást.

Mégközelebb húzott magához majd belemart a fenekembe. Ennek hatására én felmordultam. Hát jó akkor játszunk így. Kezemmel végigsimítottam a gerince mentén, majd felértem a fejéhez és határozottan a hajába túrtam. Erre ő mégjobban szorított magához. Hírtelen jött ötlettől vezérelve a lábaimat a dereka köré raktam. Deniz megfogott a fenekem alatt. Csókcsatánkat egy másodperc erejéig sem hagytuk abba.

Előre lépett velem egyet és letett az asztalra. Lelöktem néhány dolgot az asztalról hogy nagyobb helyünk legyen. A tárgyak amik a kezem ügyébe kerültek a füldön csattantak és  ripityára törtek. Egy pillanatra otthagyta az ajkaimat és áttért a nyakamra. Néhány helyen meg meg szívta az ott levő puha bőrt. Erre én nagyot sóhajtottam ezzel jelezve hogy mennyire vágyom rá.

Másnap reggel

A szobánkban keltem. Mellettem ott feküdt Deniz. A tegnap este folyamán egészen jól éreztük magunkat. Sőt mi tagadás csodálatos volt. Nem rémlik hogy csináltuk e már valaha az asztalon.

Mivel szomjas voltam így kikászálódtam az ágyból. Ahogy elindultam megláttam a földön a drága férjem ingét. Felvettem majd magam köré terítettem mivel teljesen meztelen voltam. A csaphoz hajoltam és beleittam a hideg vízbe. Éreztem hogy a friss folyadék felpezsdítette az ereimet. Ahogy a tükörbe néztem megláttam a karikás szemeimet. Hát hosszú volt az éjszaka, az tény. Amint jobban szemügyre vettem magam észrevettem hogy a nyakamon piros foltok vannak. Seggfej...

Visszamentem az ágyhoz. A kezembe vettem egy párnát és erőteljes mozdulattal az alvó Deniz arcába vágtam. Ő erre egyből felébrett és ledobta a fejéről a párnát. Hunyorogva nézett rám. Nem nagyon értette hogy miért ébresztettem fel. Na majd mindjárt megtudja.
-MIÉRT SZÍVTAD KI A NYAKAM? HOGY MERÉSZELTED TE VADBAROM?  - eszeveszett módjára kezdem üvöltözni. Erre egyből kipattantak a szemei.
-Este még más volt a véleményed - perverzen mosolygott. Négykézláb rámásztam az ágyra. Az volt a tervem hogy megverem a párnával amivel az imént arcon dobtam. A párnát sikeresen megkaparintottam, de miközben a csuklómat lendítettem ő elkapta a karom és magára húzott.

- Ha gondolod megbüntethetsz amiért ilyet tettem - suttogta mély és szexi hangon.
-Hah - nevettem fel - azt felejtsd is el gyorsan. Inkább kelj fel! Ma még sok dolgunk van!
-Ööö... mi is?
-Elfelejtetted?Holnap van az évi puccparádé - mondtam némi megvetéssel.
- Ahj. Miért kell elcseszni minden napom valami szarsággal? - tette fel a kérdést a világegyetem felé.

Ez valóban egy jogos kérdés. Miért?
Minden évben rendeznek egy találkozót, aminek tulajdonképpen semmi értelme. Az egymással szerződésben levő maffia családok mind elmennek. Esznek, isznak, pókereznek, no meg jópofiznak egymással. Pffh mintha olyan tökéletes életük lenne. Ja hogyne csak abból áll az egész hogy más embereknek ártanak. Tényleg dicsekvésre ad okot ez az életszínvonal.

Idén az olaszok jachtján lesz lerendezve ez a dolog. A hajó a Monte-Carlói kikötőből indul majd elmegy Sziciliáig meg vissza. Én sosem voltam oda ezekért a bálokért, vagy mikért. Főleg Gia és köztem levő folyamatos versengés miatt. Mindig egymás ruháját és megjelenését akarjuk felülmúlni.

Gia az olasz maffia főnök lánya, és kis korunk óta utáljuk egymást.
Szivesen megfolytanám egy kanál vízben. Habár sok emberrel vagyok így...

________________________________💎

Köszönöm hogy velem tartottatok erre a részre.
Tudom hogy jó ideje nem hoztam semmit viszont ezt a részt már régebben megírtam viszont most lett csak időm és energiám arra hogy kirakjam. A zene az elején sokatok számára ismerős lehet ha láttátok a Bridgerton című sorozatot. Nekem ez az egyik kedvenc zeném. Ajánlom hogy a sztory olvasása közbe hallgasd meg.

2023.09.14
Puszi:Léna

(1193 szó)