17. Az utolsó levél

689 71 26
                                    

Kedves Junghyun!

Bocs, hogy olyan régóta nem írtam neked, de... valahogy egyre kevésbé van kedvem leülni és elővenni ezt a füzetet, ami egyébként már a második, és lassan ez is betelik. Valahogy nem érzem már úgy, hogy mindenről be akarok neked számolni.

Nem arról van szó, hogy nem hiányzol, mert ez nem igaz, minden egyes nap eszembe jutsz, és valószínűleg ez már örökre így lesz, de... úgy érzem, el kell végre engedjelek. Lehet, hogy soha nem fogod nekem megbocsátani, hogy kétszer is hagytalak meghalni, de engem már nem mardos a bűntudat, ha rád gondolok. Azt hiszem, magamnak már megbocsátottam.

Azóta is hetente járok a dokihoz, aki szerint szépen haladok, és most még a teljes gyógyulást se zárja ki, pedig nem sok esélyt adott neki az elején.

Voltak napok, hogy bementem a szobádba, játszottam a gépeden, felvettem a ruháidat, még cigiztem is (pedig utálom, nem fogok rászokni, az biztos), volt, hogy az ágyadban aludtam.
De végül gondoltam egyet, kitakarítottam, lecseréltem az ágyneműt, átrendeztem kicsit az egészet, és vendégszoba lett belőle. Néhány ruhádat megtartottam, de eladtam egy csomó cuccodat.

Minden ismerősödnek és kontaktodnak azt mondtam, hogy meghaltál. Néhány kliensed ezt elég nehezen fogadta el, de kénytelenek voltak beletörődni. Volt még néhány balhénk a lezáratlan üzleteid miatt, de lerendeztük őket. Beiratkoztam brazil jiu-jitsura is, és imádom, heti kétszer járok, segít levezetni a feszültséget, önbizalmat ad, és még hasznos is, ha valamelyik elégedetlen üzleti partnered a szemem elé kerül.

Az összes drogot elégettük a fiúkkal. Tae elmondta, hogy a legtöbb anyag és pénz az ő lakásában van elrejtve, és nemcsak olyan értelemben, hogy a pénzt a lakásvásárlásba fektetted, hanem konkrétan a gardróbszoba rejtett falrekeszeiben a polcok mögött. Hát, kedves öcsém, te nem voltál kispályás, azt meg kell hagyni! Rengeteg pénzköteget és még több csomag kokaint, partydrogot, még heroint is találtunk ott. Egyik éjjel elvittük az egész készletet a közeli hegyekbe, és egy fémhordóban felgyújtottuk. Ez elég kockázatos volt, mert ha bárki rajtakap, simán börtönbe kerülünk egy életre ekkora mennyiségű drog birtoklásáért, de szerencsére egy lélek se látott minket. Bocs, tudom, hogy most rettentő dühös vagy, de hidd el, ez volt az egyetlen helyes lépés, a biztonságunk szempontjából és erkölcsileg is.

A pénzed egy részéből Jimin megnyitotta a saját kis ruhaboltját. Tae - és a kedvenc fotósa - adta hozzá a nevét és az arcát, az ő ismerősei segítettek fellendíteni, én pedig a pénzügyi részét menedzselem neki, és most nagyon jól megy. Jiminie boldog és lelkes bolttulajdonos, egészen belejött az üzletember szerepbe.

Taehyungnak tovább emelte a hírnevét a Vogue-ban megjelent sérült arcos sorozat. Eddig se ment neki rosszul, de most kapkodnak érte a legnagyobb divatházak, az ügynöke alig győzi a munkát.

Én nemsokára lediplomázom, néha vannak még koncentrációs zavaraim, de így is elég jók a vizsgaeredményeim. A doki hivatalos nyilatkozata és egy vizsga után visszakaptam a jogsimat, a következő tervem az 'A' kategóriás jogsi megszerzése, nem szeretném parlagon hagyni a gyönyörű motorodat. ;)

Néha a piercingjeidet is beteszem, ha már ott vannak a lukak az arcomon. Tae imádja, Jimin meg zavarba jön tőlük, annyira cuki olyankor, hogy már a tekintete miatt megéri viselni őket. :P

Ami minket illet: töretlenül imádjuk egymást mind a hárman. Kezdjük megszokni a környezetünk időnként megvető reakcióit. A barátaink néha furcsán néznek ránk, néha irigykedve, de nem érdekel, ha nekünk így jó - márpedig nagyon jó -, akkor nekik semmi közük hozzá, hogyan élünk.

Apró súrlódások persze előfordulnak, néha kis féltékenykedés, de nem vészes, ennyi egy sima párkapcsolatban is van. Amúgy ugyanúgy elmegyünk étterembe, moziba, bulizni, kirándulni, mint más párok, csak éppen mi hárman vagyunk.

Jimin felmondta az albérletét, és hol nálam, hol Tae lakásában alszunk, de mindig együtt. Nagyon szeretem őket.

Látod, most én nyúltam le a te pasidat, de nem bosszúból, nehogy azt hidd. Egyszerűen így alakult. ;)

Ja, és holnapra van egy meglepim Jiminnek. Egy hónapja újra elkezdett táncra járni, mert nagyon hiányzott neki. Az a tervem, hogy a holnapi óráján én is megjelenek, és újra beiratkozom. Lehet, hogy Tae-t is sikerül rávenni.

Junghyun... Bárhol is vagy, remélem, ha rám nézel, már nem megvetéssel és lesajnálással teszed. De ha így van, igazából az sem érdekel. Én büszke vagyok magamra.
Szeretlek, mindig is szerettelek, és mindig hiányozni fogsz, de úgy érzem, hogy mostantól bennem élsz tovább, a részem lettél, már nem vagyok fél ember nélküled. Sokat kell még fejlődnöm, de azt hiszem, jó úton járok egy boldog, teljes, önálló élet felé.

Szerintem ez volt az utolsó levelem hozzád.

Sok szeretettel:
testvéred, Jungkook




Ezzel a történet véget ért, köszönöm, hogy végigolvastad! Örülnék, ha írnál pár sor véleményt vagy észrevételt, és remélem - ha ez tetszett -, elolvasod majd a többi könyvemet is!

Minden egyes csillagnak is nagyon örülök, köszönöm az eddigieket és az ezutániakat is! <3


TWINS / IKREK - Jikook, Vkook (+18+) ✔Where stories live. Discover now