TWINS / IKREK - Jikook, Vkook (+18+) ✔

12. Törés

Junghyun pov

Fegyverrel a kézben felállok, és kitámolygok a konyhába. Tölteni akarok a whiskyből, de végül inkább iszom az üvegből, úgy egyszerűbb. Legurulnak a megváltást hozó, tüzes kortyok a torkomon, irtsák csak azokat a selejtes agysejteket, úgysincs már rájuk szükségem. Egyik kezemben az üveggel, másikban a pisztollyal botorkálok céltalanul. Egyre nehezebb koordinálni magam, nekimegyek a konyhaszekrény sarkának, beleáll a combomba, de nem fáj, annyira letompít a pia meg a fű, hogy szinte nem is érzem. Felemelem a pisztolyt, ránézek: ez se fog fájni, gyors lesz és hatékony. Újra meghúzom az üveget, és a fürdőszoba felé veszem az irányt. Nem sikerül egyenes vonalban haladni, néha meg kell támaszkodnom a falban. Végre kiérek, lerakom az üveget a mosdó mellé, hogy kiszabadíthassam a farkam, és hugyozhassak egy jót. Most mindkét kezemben van egy-egy hatlövetű, hehe. Az egyik még el fog sülni, a másik már nem. Elrakom a kis barátomat, lehúzom a wc-t, és a mosdóhoz lépek. Megtámaszkodom a szélében, ott vár rám az üvegem, megint meghúzom. Felnézek a tükörbe. Egy szétesett, szerencsétlen roncs néz rám vissza. De hiszen ez Jungkook! Életem megkeserítője! Képes azt mondani, hogy én ő vagyok?! Ez a lúzer minek létezik egyáltalán? Lehet, hogy tényleg nem is létezik. Csak beképzelem magamnak. A tudatalattim hozta létre. A pisztolyom meg most szépen eltünteti. Rendbe hozza, amit a beteg agyam elbaszott.

Felemelem a fegyvert, kibiztosítom, és kinyújtott karral megcélzom őt. Szívem minden gyűlöletével a szeme közé célzok, és meghúzom a ravaszt.

Hatalmas robajjal sül el a kezemben, meg is rezzenek, ahogy a tükörből éles szilánkok repülnek szét. Egy sötét lyuk keletkezik Jungkook homlokán, és számtalan repedés fut ki belőle. Minden kis szilánk mást mutat, megtört a kép, darabokra esett az arca, de még mozog, még él a rohadék...

A saját halántékomhoz tartom a pisztolyt. Viszlát, tesókám, ha te nem döglesz meg, akkor majd én...

Becsukom a szemem, meg akarom húzni a ravaszt, de akkor meghallom a hangját, ahogy rám kiált:

- NE!!!!

Kinyúl a tükörből, és a kezem után kap, amiben a fegyver közben újabb hatalmas zajjal elsült.

Kiszáll belőlem minden erőm, a lábam nem bír tovább tartani, összecsuklom, leomlok a földre. Hallom a pisztoly fémes csattanását a kőpadlón. Fordul velem egyet a világ, végül minden elsötétül...

-----------------------

Jimin pov

Némán sétálunk ki a kocsihoz, ami egy meggypiros Merci E-osztály cabriolet, de most csukott tetővel vár ránk. Tae kinyitja az ajtót és beül, a kormányra támasztja a csuklóját, szomorúan mered a szélvédőre. Megvárja, míg beülök mellé, és megkérdezi:

- Hazaviszlek, ha nem akarsz, de.... feljönnél hozzám? Nem akarok most egyedül lenni.

- Persze, hogy felmegyek! - simogatom meg a karját.

Bólint, beindítja a kocsit. Egész úton meg se szólalunk, csak miután kinyitja a lakás ajtaját, és besétálunk rajta.

- Kérsz valamit inni? - kérdezi.

- Ülj csak le, majd én hozok neked. Mit kérsz és hol találom?

Brandyt kér, az jó lesz nekem is. Kitöltöm két gömbölyű pohárba, és a mélyhűtőből jeget veszek elő. Néhány kockát a poharakba szórok, a maradékot becsomagolom egy konyharuhába. Odaviszem az italokat a kanapéhoz, ami szép emlékeket idéz, bár az utóhatás kicsit beárnyékolja a képet. Az egyik poharat a kezébe nyomom, az enyémet leteszem az asztalra. A konyharuhába takart jégcsomagot az arcához érintem, ahol vörös és meg is duzzadt Junghyun pofonjától. Meglepődik a váratlan gondoskodáson, egy halvány mosolyra húzza a száját, és a kezét az enyémre teszi.