22.rész

185 13 3
                                    

SASUKE SZEMSZÖGE:

Tényleg nem értem hogy hogy süllyedhettem ennyire mélyre, hogy egy lánnyal feküdjek le.
Halkan össze szedtem a cuccom, felöltöztem és kiosontam az épületből.
De volt egy probléma, hogy bem tudtam hogy hol vagyok. Hogy találok haza!?
Elővettem a telefonom és a térképen generáltam egy útvonalat a házunkig, így tán csak haza találok.

Pár órát lesétáltam mire haza értem, de nem volt otthon senki. Aztán jutott eszembe, hogy ma suli van. Szerencse hogy korán keltem, ezért csak egy óráról maradtam le. Felkaptam a táskám és szószerint futottam a suliba. Az is eszembe jutott, hogy ma nem megyek suliba, de nem tehetem meg.
Mikor a suliba értem felrihantam a termünkhöz és kivágtam az ajtót, majd be is vágtam és nem törődve az engem vizslató szempárokkal, leültem a hejemre Naruto mellé.

Egész órán engem nézett, szinte kilyukasztott a tekintetével.
Megnyugodtam mikor kicsöngettek és végre elhagyhattam a termet. Rögtön a mozsdóba rohantam hogy összeszedjem magam.
Mikor a tükörben megláttam magam negértettem hogy miért nézett mindenki.

A fekete felsőmön fehér cucc volt khm...., A hajam szanaszét állt, a nyakam kiszívva, és a számon is van egy kis vörös rúzs. Naruto mit gondolhat most rólam!? Elkezdtem rendbe szedni magam.

- Nagyon nagy vagy haver. - Lépett be Shikamaru.

- Nem vagyok az. - Tovább rebdezgettem a külsőm, csak a tükörből néztem rá.

- Najo. Nem szoktál ilyen lenni. Mi történt. De őszintén! Tudom hogy mikor hazudsz!- Miért ismer mindenki ilyen jól!?

- Naruto szünetet kért a kapcsolatunkban, és annyira magam alatt voltam hogy elmentem iszogatni- Leült a melettem lévő kézmosóra és úgy hallgatta a storyt. - de kicsit másképp alakultak a dolgok és egy csaj felvitt a lakására, aztán megtörtént. - Befejeztem a mondandóm, mire Shikamaru kidülledt szemekkel nézett rám.

- Min lepődtél neg? - Sok meglepő rész volt a storyban.

- Azt levettem hogy egy csajjal... de Narutóval mióta voltatok együtt? - Komolyan ott ragadt le?

- Tényleg? Komolyan ez az amit nem tudtál? - Mindenki tudta már, és pont Shikamaru nem?

- Egyszer rajta kaptalak titeket a mozsdóban, de nem tudtam hogy több is van.- Hát igen. Az az este jó volt   be kell hogy valljam.

- Igazából elvarázsoltak a szemei. Na meg az ágyban sem rossz, de nem ez a lényeg.-

Épp hogy végig mondtam, kivágódott az ajtó Naruto berohant rajta és az eggyik fülkébe rohant magára zárta az ajtót és öklendezni kezdett.

- legetett szamár. - Shikamaru mintha nem is hallodt volna semmit, kisétált de mielőtt kiment volna az ajtóból vissza nézett és rámkacsintott.

- Naruto jól vagy?- Kopogtam be a fülke ajtaján.

- Hagyj!!- Mist mi baja?

- De hallom hogy baj van. Naruto gyere ki, én csak segíteni akarok. -

- Azzal segítesz ha elmész. - Auu. Ez most fájt.

- De - Persze hogy a szavamba vágott.

- Nincs semmi de! - Elég agreszív lett.

- Mi van meg van a havi bajod? - Tényleg nem értettem.

- Ez rohadtul nem vicces. Amúgy nem én vagyok az aki másokkal lefekszik. - Most tényleg ezzel jön?

- Nem én vagyok az aki rozsdás pengével vágdossa magát. Emiatt nem miattam van vérmérgezésed! - Ha ő a hibáimmal jön, én is tudok mit a fejéhez vágni.

- Nem nekem van olyan apám aki sosincs otthon. - Had ne mondjam hogy az ő apja milyen! De ha ezzel jön én is felhozom az apját.

- Na a te apádról ne beszéljünk! Iszik kurvákat visz fel minden nap, ja és drogozik is. Folytassam még!?

Halk szipogást hallodtam a fülkéből. Most megringattam?

- Ne haragudj, én nem akartam ennyire durva lenni. Csak elkapott az indulat. - Nem akartam megringatni. Nekem is fáj amikor sír.

- Menj el. - Hangja nyugodt, de hallodtam ahogy beleremeg.

- Naruto ne haragudj. -

- De igen haragszom bassza meg! Miért kelett ezt csinálnom!? Miért voltam ilyen hülye!? Istenem. - Hallodtam ahigy elkezd még jobban sírni.

- Csak engedd meg hogy bemenjek. - Hallodtam ahogy kattan a zár. Örülök hogy még mindig bízik bennem.

- Nyugodj meg itt vagyok. -Megöleltem, éreztem ahogy elsőnek beleremeg a teste, de aztán lassan megnyugszik. Megnyugtatta a jelenlétem, engem is az hogy ő ott volt.

- Szeretlek. - Kicsit ledermedtem, nem is tudtam hogy mit mondjak elsőnek, de rájöttem hogy az igazat kell mondanom.

- Én is. -

- Miért csináljuk ezt egymással? - Jobban magamhoz szorítottam, majd a fülébe súgtam:

- Nem tudom. - Igazából ő "szakított" . De nem is tudja mennyire fájt nekem.

_______________________________

SZIASZTOK.
ITT AZ ÚJ RÉSZ, REMÉLEM HOGY TETSZIK. ÉS BOCSÁNAT MÉGEGYSZER HOGY NINCS MOSTANÁBAN RÉSZ, DE PRÓBÁLOK TÖBBET ÍRNI.
PUSZI A POCITOKRA

Megszerezlek valaha? Narusasu- Complete Where stories live. Discover now