Pre:Debut [Hwarang Short Story]

Chapter 5

A következő nap sokkal jobban keltem így volt időm csinosabban öltözni. Hajamat is kiengedtem, amit mostanság egyre gyakrabban csináltam. Az első telefom hívásom Byunghotól jött.

-Sikerült felkelni? - kérdezte.

-Igen. - mondtam mosolyogva.

-Jól van, merre vagy? Megvannak a szerződések, olvasd át ha megérkezel. - mondta.

-Két perc múlva ott vagyok. - a hívás megszakadt mivel lementem a garázsba, de a lényeget értette. Kiszálltam, majd bementem az irodákhoz. Útba estek a tánctermek, így megálltam benézni. Nem bírtam ki na.

Lassan kinyitottam. Az ajtót és beléptem, mindenki rám nézett.

-Elnézést, gondoltam benézek, hogy haladtok. - mondtam.

-Semmi baj, gyere be nyugodtan. - mondta a mentoruk azaz a volt osztálytársam a gimnáziumból. Jaewonra néztem, aki nyitott szájjal méregetett, Hyeongseop odament, majd becsukta a száját.

-Folytassátok csak. - álltam meg a fal mellett.

-Rendben. - mondta Bora.

-Tarhatok öt perc szünetet? - kérdezte Jaewon. Bora rábólintott, majd vízzel a kezébe leült mellém. Szúrós szemekkel néztem rá, de ő csak nevetve felült a mellettem lévő asztalra. - Csinos vagy. - suttogta.

-Kösz. Nem kellett volna miattam kiállnod. - löktem vállba.

-Csak öt perc. - nézett a koreográfusra, aki pont háttal állt nekünk majd megfogta a kezem. A kezére csaptam, mire sértődötten összefonta a karjait.

-Gondoltam, hogy itt talállak. - jött be Byungho is a lapokkal a kezébe. Ahogy meglátta Jaewon a menedzserét visszaállt táncolni gyorsan, hátha nem kap szídást. - Olvasd át, ha jónak találod írd alá mind a hetet és add tovább a fiúknak, ha úgy érzed alkalmas. - bólintottam, az ő aláírása már ott volt. - Jaewon, te meg ne menekülj. - mondta szigorúan Byungho. Bora felnevetett.

-Kezdődik. - mondta Taerae.

-Bármilyen csinos nő jön be hozzátok, nem állsz meg a gyakorlásban, értetted?! Gondolkozz már, hol vagy és mi a dolgod! - cseszte le. Közben olvastam a szerződést, szóval nem nagyon emlékszem mit mondott utána.

-Byungho bácsi, ne bántsd szegényt. - mondtam. -Hol van a kedvenc szabályunk?

-Kivettem. - mondta.

-A kiadó mit szólt? - kérdeztem kíváncsian.

-Semmit, nem vette észre, hogy kivettem, de hivatalosan rábólintott. - mondta. Erre felnevettem, hisz pont azt a részt, olyan átláthatatlanul írta, le, hogy én is nehezen tudtam volna átírni.

-De hülye vagy. - mondtam, majd aláírtam az összeset és kiosztottam a fiúknak. - Úgy írjátok alá hogy hét évig tart, három évig nem randizhattok és debütálni fogtok a Tempest nevű fiú csapatba egy-két hónap múlva. - osztottam ki vigyorogva. Mindenki boldogan firkantotta le aláírását kivéve Jaewon. Ő hezitált a lapot fogva a kezébe. Felnézett rám kérdően.

-Noona... - mondta.

-Írd alá. - mondtam mosolyogva.

-Biztos? - kérdezte szomorúan. Bora ezt látva kiment. Rájött, hogy ezt neki nem kéne hallania. Kapva az alkalmon magához ölelt.

-Teljesen biztos. Nem lesz baj. - mondtam. - Valójában nincs benne, hogy három évig nem randizhattuk. Byungho kivette. - eltolt, majd nevetve meglökött.

-Yah! Noona! - mondta.

-Igen? - kuncogtam. Megrázva a fejét, aláírta, majd újra megölelt.

-Ilyenkor olyan magányosnak érzem magam. - mondta Bonhyuk viccből.