Pre:Debut [Hwarang Short Story]

Chapter 4

Az utóbbi hetekben rengeteg forgatás vette kezdetét és szinte mindenért én voltam a felelős. Byungho bár sokat segített a papír munkába, meg közvetített a kollégák közt. Euiwoonggal és Jaewonnal akkor találkoztam utoljára mikor közösen zenét írtunk, nem sikerült befejeznem, mert dolgom akadt a díszletekkel és ruhákkal így kitűztünk még egy időpontot. Kora délután kicsit késésve lassan benyitottam a stúdióba, ahol a két fiú beszélgetett.

-Elnézést a késésért. - hajoltam meg.

-Semmi baj, noona. - mondta Euiwoong.

-Kezdhetjük? A main tracknél tartottunk. Itt vannak az ötleteim a dalszöveggel kapcsolatban. Viszont szeretném, ha titeket ábrázolna a szám. Szóval csak kicsit fogok segíteni. - erre összenéztek ijedten, de egyben izgatottan.

Tele voltak jó ötletekkel és szinte tényleg csak ketten csinálták az egészet.

-Euinwoong. Kitudnál jönni egy kicsit. - nyitott be vigyorogva Byungho.

-Ennek mi baja? - könyököltem az asztalra. Jaewon erre felnevetett. Ketten maradtunk a terembe csendben. - Nem vagy fáradt? Keményen edzettek? - kérdeztem. Bólogatott.

-Aki fáradtnak tűnik az te vagy. - csúszott közelebb.

-Hát...nem könnyű, ha te vagy a rendező, producer és mondhatni menedzser is.

-Miért vállalod túl magad? - sóhajtott.

-Mindenki más elcseszi. Jónak kell lennie a promotálásnak az elejétől kezdve. - mondtam. - Nem tudom, mivel dobhatnám még fel. A coverekkel hogy álltok?

-Kész vannak, jól mennek. - mondta.

-Ezt jó hallani. - mondtam.

-Noona, ha kell segítség, itt vagyok. - mondta. Csúszott megint közelebb. Hátrébb csúsztam volna de mivel sarok asztalról beszélünk így nem tudtam nagyon hova.

-Csak legyetek jók. - mondtam. - Ne csesszétek el.

-Jól van már~ - nagyra nyíltak a szemeim.

-Tessék? - kérdeztem vissza.

-Bennünk is benne van az ideg és a legjobbat akartuk nyújtani, azért jól is akarom érezni magam.

-Ha nem akarod csinálni egy szavadba kerül és kiraklak. - mondtam.

-Nem úgy értettem. - fogta meg a kezem. - Te is tudod. Fáradt vagyok. - mondta. Eldobtam a kezét.

-Én is az vagyok. Mégis szerinted megtehetem, hogy neki állok pihenni?

-De most ne haragudj rám. - bújt hozzám. Haragudni se bírtam tovább rá.

-Vedd komolyan és csak mert kedves vagyok veletek nem azt jelenti, hogy szórakozhattok. Más idol sem teszi.

-Tudom, Byunghotól úgy is mindig megkapjuk a poklot. - bújt nyakamba. Ekkor eszembe jutottak Byungho szavai az utolsó telefon beszélgetésből. Lassan én is átöleltem, de egyből a bűntudat kapott el. Így le is vettem a kezem róla. - Noona, ölelj meg. - lassan visszaraktam a kezem hátára mire ő az ölébe húzott, így hátulról ölelt át. Lehelletét éreztem a nyakamon. Kicsit összébb húztam magam.

-Jaewon... - haraptam be a szám. - Inkább... - elcsuklott a hangom. Azt akartam mondani, hogy haladnunk kéne, de ahogy a szemébe néztem mindent elfelejtettem...

-Igen? - hajolt újra ajkaimhoz. Az agyam kikapcsolt és hagytam, hogy azok súrolják egymást. Kezébe vette az arcom, majd elkezdett csókolni. Gyorsan mozgatta ajkait, minden lángolni kezdett körülöttünk. Én hajába csúsztattam a kezem és kicsit meghúztam, mire a csókba belenyögött és közelebb is húzott magához. Nyelvét átdugta a számba, nyelveink egyből megtalálták egymást és kényeztetni kezdték egymást. Mikor már fulladás szélén álltunk elválltunk egymástól. Félve a szemébe néztem. Neki viszont csillogtak a szemei, mint mikor egy gyerek a kedvenc édességét látja.