És az ügy? - Profikra bízva (Stray Kids ff.)

XVIII. rész

Arra keltem, hogy valaki simogatja az arcomat.

-Ébren vagy hercegnőm?

Kinyitottam a szemeim és Hyun nagyjából 5 centire lehetett tőlem. A frászt hozta rám.

-Jézusom, te hogy a rákba kerültél ide?-fordultam át a másik oldalamra, abban a pillanatban le az ágyról.

-Te most komolyan leestél?-röhögött ki.

-Láthatod.-tápászkodtam fel a földről.

20 perccel később lent várakoztunk a többiekkel az étkezőnél.

Odajött mellénk pár lány osztálytársunk, számomra a legidegesítőbbek.

-Na mi van, te nagyképű ribanc, elmeséled hogy vetted rá az ofőt a szobabeosztással kapcsolatban?-szólított meg az egyik.

Mit sem törődve velük, mobiloztam tovább.

-Legközelebb én kérem magam Hyunjinnie mellé, úgysem neked való.-röhögtek egyet.

Annyit vettem észre hogy mellém álltak a srácok.

-Mi kéne lányok?-kérdezte Chan.

-Semmi..-tűntek el.

-Na azért.-nézett utánuk bosszúsan Hyun.

-Azt hiszik, ők szarták a spanyol viaszt, és ugyebár bármit megtehetnek.

-Ha megtudnák mik vannak nálam, többet nem jönnének a közelembe.-vigyorodtam el.

-A pisztolyra gondolsz?-nézett Chan.

-Neked van pisztolyod?-lepődött meg Innie.  

-Nem csak az, Jin már látta mi van még.

Az említett bólintott.

-De mivel jófiú, nem fogja elárulni, ugye?

Megint csak bólogatást kaptam válaszul.

-Para vagy, Haneul.-nézett rám röhögve Felix.

-Tudom, de így szerettek, ugye?

-Természetesen.-mondta Jis, majd átkarolva a vállam elindultunk enni.

Délután lementünk a tengerhez.

Drága Hwang úr úgy tűnik ma is bal lábbal kelt, mivel megint hormontúltengési rohamai vannak.

A parton ötször pofátlankodott iszonyatosan közel hozzám, szóval már 11-nél tartottunk.

Ráadásul állandóan rajtam lógott, egy percre sem hagyott békén.

Na meg, míg én egyrészes fürdőruhába voltam, addig osztálytársnőim minél mutatósabb bikinikben, Hyun-t ez sem érdekelte.

Egy idő után kezdtem unni hogy követ. Hátra fordultam hozzá.

-Elárulnád, miért nem hagysz békén?

-Vigyázok rád. Nincs nálad semmilyen fegyver. Figyelnünk kell, nehogy megtámadjon egy cápa!-kiáltotta, és cápát imitálva rámugrott úgy, hogy mindketten víz alá merültünk.

Feltápászkodtam, és jót lehúztam volna neki, ha nem állítja meg a kezem.

-Miért akartál megütni hercegnőm?-nézett szomorúan. 

-Mert lerántottál a vízbe, most moshatok hajat.-nyomkodtam ki a vizet, hátam közepéig érő parkettafonásban befont hajamból.

-Nem olyan nagy tragédia az. 

-Nem, csak mínusz 1 óra az életemből, mire megszárítom.

-Akkor miért nem vágatod le?

-Hülye vagy? Nincs az az isten. Semmi pénzért nem vágatnám le. Így is túl sokáig nőtt meg.