III. rész

185 13 26
                                    

Másnap nem volt suli. Tökéletes nap arra hogy kielemezzem, mit tudunk.

Előtte felvittem a laptopomról és a fényképezőről a gépemre mindent. Feltörtem Innie telóján keresztül Felix telefonját, megtudtam a lakcímét, iratairól másolatot csináltam, jegyzetek a naptárában, tudjátok ilyenek.

Aztán mindent átettem egy mappába, ami erős azonosítást igényel, ha észrevenné a kiskapus bejutást. Majd megsemmisítettem a programban a parancsokat. Az adatok már csak a mappában léteztek.

Délután elmentem kicsit lőni. Édesapám igénylése által van pisztolyom és mesterlövész puskám. Jó kis szerkezetek ezek. Ráadásul bele van gravírozva a nevem, ami amúgy szerintem menő. You know, önvédelem.

De ne beszéljünk ilyen unalmas dolgokról, inkább elmesélem mi történt hétvégén.

A srácokkal megbeszéltük hogy találkozunk a kávézónál, annál amelyiknél Innie-ék is voltak.

-Szevasztok!-ugrottam nyakába szeretett fiaimnak, akik közül csak Jeongin hiányzott. Azt mondta nem ér rá.

-Mizu, Steals?-ölelt át Seung.

-Csak én nem értem, ez a becenév honnan ered?-értetlenkedett Chan.

-Én se nyugi...-sóhajtott Minho.

-Elmagyaráznátok?-nézett ránk Bin.

-Most komolyan? Fejezd már be, egyetlen szerencséd hogy serpenyő nincs nálam...-morogtam Seung-nak.

-Mit kérdeztetek srácok, bocsi nem figyeltem.

-Hogy honnan ered a Steals.-válaszolt Jin.

-Elmondjam nekik, Seung?

-Mondjad.

-Bökjétek már ki!

-Szóval ti Haneul néven ismertek, Seung-ot kivéve. Az iskolába Kim Haneul néven vagyok beiratva. Viszont, nem az az anyakönyveztetett nevem.

-Vagyis...?

-A név, amelyikkel világra jöttem, Whitlee Steals. És a Steals vezetéknevem miatt szokott néha így hívni.

2 perc néma csend után legelőször Hyun szólalt meg.

-Whitlee...milyen gyönyörű név.

-Egyetértek.-szólt közbe Chan. 

-Szóval Steals, mesélj csak mi volt ezzel a kávézós üggyel?-nézett rám Seung.

-Utoljára mondom, hagyd abba ezt a becézést!-néztem rá bosszúsan.

-Ne fenyegess már minket állandóan, rendesen be fogok szarni tőled.-röhögött Jisung.

-Igazán? Na hadd lássam, mennyire tudtok félni!-húztam elő a serpenyőm. Azt hittétek, mi? Persze hogy nem hagytam otthon.

-FUTÁS!

Elkergettem őket a kávézóig.  Nagyon sok rosszalló pillantást kaptunk, de szerintem nagy poén volt, hogy 6 srác esve-kelve fut az uctán mögöttük egy lány serpenyővel a kezében.

A kávézó előtt lestoppoltunk, mindannyian kipurcanva, rávágtam egyet-egyet az összes fejére.

-Akkor hogy becézhetünk?

-Hívhattok Whit-nek.

-És hercegnőnek?-vigyorgott Hyun.

-Oké, kössünk kompromisszumot. Seung, soha többet nem hívhatsz Steals-nek, ez a jövőben a többiekre is vonatkozik, ellenben hívhattok hercegnőnek. Megfelel?

És az ügy? - Profikra bízva (Stray Kids ff.)Where stories live. Discover now