"ily estrella"

négy

Nem nézett a szemeibe, ezzel megválaszolva szinte minden kérdést a lány fejében, a lehető legnegatívabban. Elfordította róla a tekintetét, és egy apró fintor után elmosolyodott. – Inkább hívjatok meg ebédre, és meg lesz oldva.

A tervek megvoltak, a srácok kitalálták pontosan melyik étterembe menjenek, egyetlen probléma volt, de persze erre is csak az utolsó pillanatban döbbent rá Dorothy, vagyis hogy egyedül Sainz kocsijával tudott eljutni oda, a bátyjával együtt. Egészen addig a pillanatig készítette magát arra az útra, építve magabiztosságát hozzá.
Tíz perccel az indulás előtt volt a legnagyobb pörgés a csapatnál.

- Akkor mindenkinek megvan, hogy hova kell menni? – kérdezett rá Lisa, ránézve az autóval rendelkező trióra. Mindhárman bólintottak egyet, de Carlos megszólalt.
- Ha nem is lenne, kétlem, hogy szűkölködnénk a GPS-ben. – szurkálódott, amire a német lány már csak egy unott szemforgatással reagált. Carlos keresztbe tett kezekkel dőlt neki piros járművének, várva az indulás időpontját. Napszemüveg takarta szemeit végig futtatta a jelenlévőkön, de nem csak neki tűnt fel a létszám mérete.
- Hol van az asszony? – kérdezett rá Charles, miközben az órájára pillantott. – Mehetnénk már.
- A húgom is hiányzik. – mindenki egyszerre pillantott Lisára, mint egyetlen nőre a társaságból, aki még tudhatja is az okokat.
- Dollynak ruházati vészhelyzete volt, Cha segít neki. Én is ott lennék, ha nem titeket kéne felügyelnem.

A férfiak természetesen egyöntetűen felhorkantak a késés indokának hallatán, de alig pár másodperc múlva, Charlotte sietett ki a házból.
- Norris! – pillantást sem vetett a többiekre, azonnal Lando felé indulva mutatott rá. – Ha vissza mered küldeni átöltözni, lenyírom a csini fürtjeid. Ez az ő napja, és csodásan néz ki, az én ruhámat kellett húznia, de neki legalább van hozzá alakja. Szóval meg ne próbálj beszólni neki!

Lando riadt tekintettel hátrált egy lépést a lánytól, a többiek ugyanúgy alig értették a kirohanást. Idejük sem volt rákérdezni mi történik, a következő pillanatban minden tekintet a megérkező Dorothyra szegeződött.
Egy egyszerűen fehér, pillangókkal díszített, rövid ruhát viselt V kivágással, és akkor még nem is látták, hogy nincs háta. Dolly fekete szandálban sétált feléjük, a gyors lépteire figyelve, de megtorpant, amikor a teljes csendben álló társaságra nézett. Füle mögé tűrte a haját, és értetlenül ráncolta össze a szemöldökét.
- Mi a baj?
- Hm. Dolly.. – Charlotte figyelmeztetőleg lökte meg Lando karját, aki habozva folytatta. – Mi lett a te cuccoddal?
- Leöntöttem az egyetlen ruhát, amit fel akartam húzni. Lan, tudom, hogy ki nem állhatod, de húsz vagyok nem tizenhárom. – odalépett a bátyához és vigyorogva megpaskolta az arcát. A többiek egyetértően helyeseltek. – Na, megyünk?
Lando lerázta magáról a húga szettje okozta sokkot, és bólintott. – Ja, Carlos a sofőr.

Dorothy akkor először engedte meg magának, hogy a spanyolra nézzen, aki azonban azóta rajta felejtette a tekintetét, amióta kiment hozzájuk.
Ez idő alatt észre is vette mire gondolt Charlotte, amikor azt mondta, hogy Dollynak van a ruhához alakja. Az anyag hihetetlenül rásimult a testére, ezzel tökéletesen kiemelve a lány minden testi adottságát, és úgy tűnt, hogy a combja közepénél magasabb hossz is a viselője miatt van. Abban a pár másodperces csendben Lando mondata után, Carlos úgy érezte az agya egyenes irányban a nadrágjába került volna, és minden gondolatát onnan irányítaná.
Dorothy a napszemüvegen keresztül is érezte az intenzív pillantását miközben az autó felé sétált. Carlos kinyitotta neki az anyósülés ajtaját, Dolly pedig mintha direkt egy kicsit mélyebben hajolt volna le, mély lélegzetre kényszerítve a spanyolt, aki talán ennek fényében erősebben csukta be a kocsiajtót, és ment át a másik oldalra.

Eközben a többi férfinek halvány fogalma sem volt az érzelmekről, amik lejátszódtak abban az alig fél percben, a legkésőbb beszálló Charlotte és Lisa voltak azok, akik hátra maradtak még két mondatra.
- Nyugtass meg, hogy csak ők az idióták, és te is érezted a szexuális feszültséget. – kérdezett rá Charlotte halkan. Lisa megviselten felsóhajtott és széttárta a karjait.
- A pasik vakok!