Ilyen nincs! xBEFEJEZETTx

19.❣︎

-Igazán nem kellett volna jönnöd. Elvagyok én itthon.. egyedül..-közöltem Lacival.
-Oké.. Akkor mondom máshogy.. Fél órád van összekészülni, ha nem, akkor felkaplak és így viszlek..-állt fel az ágyról és a szekrényemhez ment.
-Választok én ruhát, te menj zuhanyozni, és s hajadat megcsinálni..-fordult felém.
-Igen is..-sóhajtottam egyet, majd felkeltem és a fürdőbe mentem..

Egy gyors zuhanyzást követte a testápolózás, és törölközőbe már mentem is a szobámba.

-Már is frissebbnek tűnsz..
-Szuper..
-Most pedig kimegyek.. és öltözz fel, 5perc és visszajövök, addifra kezdj el sminkelni.

Laci kiment, a ruhát amit nekem szánt az ágyamra rakta. Ennek a srácnak ilyen jó izlése van?
Egy bézs ruhát, és a fehér Jordanemet készítette oda. Fehérneműimhez meg inkább nem nyúlt..

Felöltöztem, s Laci pontosan 5 perc múlva berontott..

-Szerencséd van hogy felöltöztél. Most pedig hajrá, sminkelj.. Én addig kivasalom a hajad..

Neki álltam sminkelni, ő pedig a hajamat vasalni.. Nem hagyhattam ezt sem szó nélkül.

-Ezt még megbánod..
-Én? Mit?-csodálkozott.
-Ezt az egészet, hogy elrángatsz..
-Nem baj, apukád mondta hogy hetek óta nem mozdulsz ki. Én majd segítek ezen, ha kell mindennap elviszlek valahova..
-Az kéne még.. Amúgy meg.. ki lesz ott?
-Hát tudod, a haverok.. Vini.. Peti.. Brúnó.. Mira.. és még sokan..
-Peti és Brúnó is ott lesz? Én biztos nem megyek.
-Már pedig jössz.. majd velem leszel.. nem kell velük foglalkozni.

Egy kis csend után ismét megszólalt Laci.

-Hiányzik?
Én hirtelen megszólalni sem tudtam, aztán kiböktem..
-Ne erről beszéljünk..
-Akkor miről?-nyelt egy nagyot, mert tudta hogy miért nem akarok erről beszélni.
-Mondjuk.. hogy miért tudsz ilyen szépen hajat vasalni?!
-Az exemnek sokat vasaltam.. és hát megragadt.

Újabb csend következett, én koncentráltam a sminkemre, Laci pedig a hajamra.. Milyen jó lett volna, ha Brúnó is vasalta volna.

-Készen vagyok.-mosolyogtam a tükörbe, hogy Laci is lássa.
-Én is mindjárt.-nézett a tükörbe és ő is elmosolyodott.

Apukám nyitott be, és látta hogy Laci vasalja a hajam, én pedig nyomkodom a telefonom. Csak mosolygott egyet, majd becsukta az ajtót.

-Kész is vagyunk hölgyem.-rakta előre a hajam, hogy lássam.
-Nagyon köszönöm.

Felálltam, Lacit a nyakánál fogva öleltem meg, ő pedig a derekamat fogta.
Hosszúra nyúlott az ölelés.. De olyan jól esett..

-Indulhatunk?-ült le az ágyra Laci.
-Mindjárt, csak kikéne választani a táskám.
-Na mutass kettőt, én majd választok.

Felmutattam neki kettő táskát, egy fehéret és egy feketét, aztán pózoltam neki a ruhába hogy lássa.

Laci csak mosolygott rajta.
-Hmm legyen a fehér. Az megy a cipődhöz.
-Oké, akkor gyorsan bele pakolok, és esküszöm indulhatunk.
Ő csak felkacagott rajta, majd hátra dőlt az ágyon.

Én beraktam a szájfényt, ami rajtam van, a pénztárcám, meg a telefonom, és már be is csuktam.

-Mehetünk.-csaptam Laci lábára.
Ő egyből felpattant, s már nyitotta is az ajtót..

-Apa elmentünk.
-Oké, érezzétek jól magatokat.

Lementünk, az autóhoz, és már indultunk is Miloék házába.
Udvariasan kinyitotta az ajtót, s kisegített a kocsiból.
Beszálltunk a liftbe, megnyomta a 4.emeletet, és már indult is a lift.

-MEGJÖTTÜNK.-ordított az ajtón bememve Laci..
-Késtetek!-nevetett Milo.
-Láttad volna milyen rossz állapotban volt, na meg csajból van..-nevetett Laci is..

Egy olyan szempár pillantottam meg, amit nem szerettem volna...