2.

127 13 2
                                    












Vöröslő arccal léptem ki a folyosóra .  Alig ismerem mégis az amit kivált belőlem egyszerűen megrémiszt..
- Albus ! Ilyen hamar végeztél ? Hol hagytad Gellert-t ? - arcom még mindig éget a fürdőben történtek miatt .
- Mindjárt megyek.. Adj addig valami ételt Albus-nak .. olyan mint egy faág ..- nevetett fel hangosan , zavarom egyre jobban láthatóvá válik.. Az a tény hogy amíg bent voltam végig merte egész testemet nem kicsit zavarbaejtő ..
- Készültem vacsorával. Visszel haza a testvéridnek ?- kérdezte Bathilda mosolyogva aprót bólintottam.
- Miért nem marad itt velünk ?- lépet ki félmeztelenül a fürdőből Gellert , gyorsan elfordultam.
- Ő a legidősebb a családjukban figyelni kell a testvéreire .- bárcsak velünk lennének még a szüleink. Nem volt időm felkészülni erre az egészre .. Tudom hogy mit vár el tőlem mindenki , főleg az öcsém. Egy normális tinédzsernek nem kell arra felkészülnie hogy a szüleik nincsenek mellettük.
- Azért egy este igazán nem számítana..- lépet közvetlen mellém.
- Gellert ! Albus nem olyan mint te ..- bárcsak olyan lennék mint ő .. egyedül a világgal szemben .



















- Köszönöm a vendéglátást  és elnézést a zavarásért .. - egyensúlyoztam az ételel az ajtó felé.
- Ne butáskodj ! Bármikor át jöhetsz te és a testvéreid . Tudod jól hogy nem zavarsz . - én nem érzem így .. olyan mintha csak egy zavaró tényező lennék .
- Gellert , segíts neki . - erre semmi szükség nincsen egyedül is képes vagyok haza vinni .
- Egyedül is megoldom . - fordultam hátra lassan .
- Szakad az eső te pedig nem rég fürödtél ..- van benne igazság de nem szeretném hogy velem jöjjön .. tudom hogy otthon mi fog fogadni . Nem akarom hogy a családomat így ismerje meg .
- Akkor te is elfogsz ázni.. Tényleg semmi szükség . Megoldom egyedül.. - mosolyogtam rá egy pillanatra.
















..








- Mondtam hogy  nem kell velem jönnöd..- kapkodtam gyorsabban a lábaimat.
- Félsz tőlem hogy ennyire sietsz? - hallottam közvetlen fülem mellől hangját  egy pillanatra megremegettem.
- De..dehogy is .. - félek tőle nem is kicsit vagy inkább magamtól félek?
- Nem is tőlem félsz hanem a véleményemtől , igaz ? - megtorpanttam .
- Telibe találtam . - lépet elém.
- El.. elengednél? - néztem el válla mellett .
- Nézz rám , Albus !- nem akkarok .
- Azt mondtam hogy nézz rám ! - fogott állam alá mi van vele , miért csinálja ezt velem ..
- Hagyj békén kérlek ..- próbáltam elnézni róla .
- Miért vagy ilyen ? Alig ismerlek s te mégis.. - engedett el .. nem csináltam vele semmit .
- Kérlek hagyj most .. haza megyek . Köszönöm hogy eddig elkísértél ..- léptem ki mögüle .
- Albus .. Tudom hogy hol laksz .- tudom jól ..

 ^Always and forever ^Where stories live. Discover now