Egy álarcos bálon találkoztam a férfival, aki megváltoztatta az életem. Titokzatos álarca alatt csillogott a tengerkék szeme. A szabályos arcéle, és a mosolyra húzódó ajka párbajra hívott. "Nem adhatom meg magam" - hajtogattam, lassú tánc közben, és...
- Tudom! - értett velem egyet. - De én akkor is nyomoztam! És te magad sem fogod elhinni, amit találtam - a borítékot vigyorogva felmutatta, majd beharapta az ajkát. - És kurvára nagy árat fogsz fizetni azért, hogy te is megtudd azt, amit találtam...
Nem érdekelt, hogyan csinálta. Leszartam, hogy hány embere van. Az sem érdekelt, hogy hány férfival végezte el a piszkos munkát. Abban a borítékban volt valami, ami érdekelt engem Éreztem. Tudtam. És azt is tudtam, hogy ez a nő bármire képes. Rossz bevallani, de az esze vág, mint a borotva. Ha van valaki, aki mindenre rájön és összerakja a kirakós darabjait: az ő. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy bevett szokása embereket felbérelni arra a célra, hogy ők végezzék el helyette a piszkos munkát. - Mutasd a borítékot!
- Mondd, hogy elfogadod! - sziszegte.
- Nem, amíg nem láttam azt, ami a borítékban van - kiabáltam mérgesen.
- Nem vagy abban a státuszban, hogy alkudozz velem! - csóválta a fejét. - Daniele, Daniele... - legyezte magát a borítékkal. - Te mindig olyan családcentrikus voltál, igaz? Régen, a legfontosabb dolog az életedben, a család volt - nyújtotta felém a borítékot. - Kíváncsi lennék, hogy jelen pillanatban mit tennél meg a családod érdekében - be sem tudta fejezni, hiszen mérgesen vettem el a borítékot és remegő kezekkel felnyitottam. A pulzusom az egekbe szökött, a testem pedig remegett. Nem tudtam uralni a testemnek, hiszen az adrenalin teljesen felülkerekedett rajtam. Éreztem, hogy kicsúszik alólam az irányítás, de mégis felnyitottam a borítékot. Rózsaszín lapon egy dátum volt rajta.
- 2014 Január ötödike? - pillantottam Angela szemébe. Ő mosolyogva összefonta maga előtt a karját és oldalra biccentette a fejét. - Mit jelent ez a dátum, Angela?! - ordítottam az arcába. Ő pedig nemes egyszerűséggel kimondta.
- Ezen a napon született a kisbabád - súgta halkan. - Te nem csak testvér vagy...hanem édesapa is! - minden távolinak tűnt. A "kisbaba" szó után szinte semmit nem hallottam. Csak fogtam a borítékot, és próbáltam összekaparni a gondolataimat. A gondolataim ezer fele jártak. Nem akartam felfogni, amit az előbb mondott. Azt hittem, hogy hazudik, hogy ez egy nagy átverés. Reménykedtem abban, hogy zuhanni kezdek, és valahol majd felébredek. Angela szemébe néztem, de egy szót sem tudtam kimondani. Közte és a dátum között kapkodtam a fejem.
"Ezen a napon született a kisbabád".
"Te nem csak testvér vagy, hanem édesapa is"
Szavai egymás után víszhangoztak a fejemben. Olyan volt, mint egy lemez, ami megakadt az egyik dallamnál. Úgy éreztem, hogy ha nem kapaszkodom valamibe, akkor a padlóra zuhanok. Homályosan láttam, de tudtam, hogy muszáj lesz összekaparnom magam. Angela bólintott. - Nem hazudok! Neked van egy gyermeked És hajlandó vagyok elmondani, hogy ki az...
- Cserébe?! - kiabáltam. - Mit kérsz cserébe, te kurva?! - hajtottam össze a lapot. Angela hangosan elnevette magát, majd megcsóválta a fejét. - Azt akarod, hogy vegyelek fel, hogy nálam dolgozhass? Rendben! - biccentettem.
- Nem, Daniele - kuncogott. - Ennél sokkal jobb dolog vár ránk - mutatott kettőnkre. - Azt akarom, hogy vegyél feleségül. A házasságunk után ígérem, hogy elviszlek agyerekedhez - helyezte vállájára a táskát. - Ez az ajánlatom: ha feleségül veszel...elviszlek hozzá!
Deze afbeelding leeft onze inhoudsrichtlijnen niet na. Verwijder de afbeelding of upload een andere om verder te gaan met publiceren.
Az éjszaka közepén hangos sikításra ébredtem, ezért kicsiket pislogva felültem, majd a lányom szobájába futottam. Tudtam, hogy Chloe rosszat álmodott, ezért kinyitottam az ajtót, és szomorúan figyeltem, hogy könnyes szemmel az ágyon ült. A szívem megszakadt, ezért befeküdtem mellé és engedtem, hogy mellkasomra tegye a fejét. - Minden rendben? - simogattam a sötét haját. Kék tekintetével az arcomat fürkészte, ezért puszit nyomtam a selymes arcára.
- Rosszat álmodtam, anyu - fejét csóválta, óriási könnyei csöpögtek az arcán és eláztatták a hálóingemet. Üveges tekintettel nyugtattam és simogattam a hátát.
- Nagyon rossz volt? Mit álmodtál, kicsikém?
- Azt álmodtam, hogy nagyon sokat sírtál. Üvöltöttél a fájdalomtól, mert valaki megbántott! Én nem szeretnélek szomorúnak látni, anya! - két kezével szorosan átkarolt, ezért fejére támasztottam az államat.
Deze afbeelding leeft onze inhoudsrichtlijnen niet na. Verwijder de afbeelding of upload een andere om verder te gaan met publiceren.
