8.

44 8 0
                                    

Nagyon korán keltem, még a fiúk előtt.

Ők nagyban aludtak amikor én már fürödtem, elvégeztem minden reggeli rutinom és most a reggeli megfőzésevel küszködök.

Ennyi emberre nem igazán főztem még soha. De most éppen itt volt az ideje.

Éppen szedem ki a reggeliket amikor megérzek két kart a derekamon.
Hátra fordulva kissé fangörcsöt kaptam.

- Jó reggelt. -mosolyodott el.

- Jó reggelt Jeno. -mondtam kissé növekvő zavaromban.

Ezt része vette és el is engedett.

- Bocsi, valószínűleg nem vagy ilyesfajta dolgokhoz hozzászokva. -vakarta meg a tarkoját.

- Hát nem igazán. Külföldön ez nem igazán szokás. -mondtam majd a meg terített asztalra pakoltam az összes reggelit.

- Nyami~ -csak úgy ragyogtak a szemei. Olyan kis édes.

De őszinte legyek nem csak ő mert mindenki ilyen fejet vágott és jól be is lakmároztak belőle. Jó volt nézni ahogy jóízűen eszik amit főztem és sütöttem nekik.

Ám nem tartott sokáig hisz pontosan tudtam miért és hova sietnek ennyire így most egyedül vagyok koreai lakásokban és azon gondolkozom mit fogok felvenni a koncerten.

Annyeong!

Egy kis cute rész a lelketeknek.
Remélem tetszett.
Hamarosan jön a következő rész.

Együtt egy filmben | NominWhere stories live. Discover now