0.

85 6 1
                                    

Egy átlagos reggel?

Dehogy.

Kiderült hogy ma elutazhatok Dél Korea fővárosába, Szöulba, hogy részt vegyek egy koncerten. A kedvenc bandám fog fellépni.

Oh igen, ezt elfelejtettem. A nevem Na Jaemin. Magyarországon élek és 17 éves vagyok Koreai évben.

Magyarországon élek a szüleimmel ugyanis ők munka miatt vannak itt ezért ide költöztünk még, amikor 5 éves voltam.

Most is a gépnél állok a bőröndökkel a kezemben. Anyáék Pestre iszonyatosan féltenek.

- Oké, útlevél? -kérdezi folyamatosan anyu.

- Megvan.

- Igazolványok? Ruhák? Cipők? Inni? Enni? -folytatta.

- Anya mindent eltettem nyugi.

- A ház kulcsot is? -néz rám kérdő tekintettel.

- Igen anya azt is. -mosolyodtam el miközben kezemben tartottam a ház kulcsot.

- Renden... De nehogy beengedj idegeneket a házba. Féltelek nagyon. Vigyázz majd az átszállásnál. Inkább kérdezz ha nemtudod mi a helyzet.

- Rendben anya de mostmár sietek. Sziasztok... Vigyázzatok ti is magatokra. -mondtam majd szorosan átöleltem őket majd siettem a géphez.

Felszálltam egy utolsó intés után.

Leültem a helyemre és nemsokára már a felhők felett voltunk.

Az átszállás el érkeztével feszülten sétáltam de nem apróztam el, hisz nincsen túl sok időm.

De szerencsére sikeresen jó gépre szálltam így körülbelül összesen 13 óra és 40 után megérkeztem.

Nem volt valamin olcsó de legalább itt vagyok. Most pedig már az anyáék által fenntartott házba lépek be a rengeteg cuccommal.



Annyeong!

Új story! 😌

Mit gondoltok érdekel titeket?
Előre elmondom hogy a részek tényleg rövidek de rendszertelenül lesznek posztolva.
Előfordulhat az hogy egy nap kettőt, vagy csak egyet rakok ki viszont lehet napok maradnak ki.
Mindenkinek jó olvasást.

Együtt egy filmben | NominWhere stories live. Discover now