Férjek és szeretők II Max Verstappen

13.

Izgatottsággal keltem fel, és az első pillantásom a telefonomra vezetett, de még mindig nem várt sem üzenet sem hívás Maxtől.

-Itt az ideje győzni Fallon.- néztem bele az ágyammal szemben lévő tükörbe. Onnan viszont csak a kételkedett tükörképem nézett vissza rám. Ki akartam mondani a vezetéknevem is, ami jelenleg nem volt. A Cox már régen egy hazugság volt, a Mateschitzet sosem éreztem igazán enyémnek, Verstappen pedig nem voltam. Nem, hiszen Max elengedte ami közöttünk volt.

Felhúztam egy elegáns, fehér nadrágkosztümöt és kisminkeltem magam. A hajamat kifésültem és ismét a tükörbe néztem. Ezúttal egy magabiztos, felnőtt nő állt előttem, aki készen állt maga mögött hagyni az összes férfit és a karrierjére és a családjára koncentrálni. Mostmár megértettem miért nem házas az apám és miért ellenezte mindig a nagyapám.

-Jó reggelt Frau Mateschitz.- mosolygott az ügyvédem, aki kellő magabiztossággal éreztette azt velem, hogy ez a mi napunk. Amikor pedig kiléptünk az ajtón a nap száz ágra sütött.

-A mi napunk lesz.- mosolyogtam én is az ügyvédemre. A sofőrje megállt az épület előtt, majd ajtót nyitott nekünk. Az út hosszú volt, de jól ismertük a new york-i közlekedést így egyáltalán nem voltunk késésben. 

A bíróság felé közeledve a gyomrom egyre inkább egy csomóvá változott. Az épület előtt fotósok és riporterek hada sorakozott, akik rám, illetve Liamre vártak.

-Mrs. Cox mit gondol mi lesz az eredmény?- kérdezte egy nő, de csak utat törve magamnak siettem az ajtó felé. Hamarosan kint leszek onnan és minden a legnagyobb rendben lesz. Szabad leszek és boldog.

A tárgyalóterem zsúfoltságig tele volt, néhány embert ismertem, de rengeteg emberről azt sem tudtam kicsoda. Ügyfeleim is ültek a sorok között, de Lilah és Olivia jelenléte hatalmas megnyugvást adott, akik mellett Pierre és Carlos is jelen volt engem biztosítani. A másik oldalon, Liam pártját fogva, legnagyobb meglepetettségemre Nancy, a régi dadusom, és a nő, akit Christian pár hete mutatott a laptopján. Ki a fene ez?
Liam és az ügyvédje már a helyükön ültek és a férjem arcán csaknem akkora gúnyos mosoly volt jelen, amekkora egész Manhattan. Nem ma Liam, nem ma!
Szomorúan néztem körbe, de sehol nem láttam Christian-t vagy Maxet, ami miatt csalódottságot éreztem.
A tárgyalás kezdete előtt pár perccel megérkezett a családom is. Ez apró mosolyt csalt az arcomra, hiszen nem is ők lennének ha nem késnének el valahonnan.

-Csendet kérek!- csapkodta a kalapácsát a bíró és ezzel megkezdődtek a pillanatok amiken az egész életem múlott. Liam és az ügyvédje mindent tökéletesen megbeszéltek, az egész úgy zajlott le mintha az egész az én hibám lett volna. Túl tökéletesnek látszott minden, mint egy filmben. Mintha betanulták volna az egész szöveget. Az esküdtszék pedig csak úgy itta be a szavaikat, miközben gyilkos pillantásokat lövelltek felém, hogy mit képzelek magamról. Hiszen egy ilyen jóképű és kedves férfit megcsalni felér 1000 bűnnel.
Az nem számított nekik, amit én és az ügyvédem hordtunk össze. A férjem és az ügyvédje remek színészi munkát mutattak be.

A szünet után újabb hosszas tárgyalás, majd újabb szünet következett, amikor az esküdtszék eldönti kinek is adnak igazat.
A bíró már ki akarta mondani a végső ítéletet, mikor az ajtó szinte robbanás szerűen kicsapódott.

-Állj!- hallottam meg Max hangját, mögötte Christiannal és még három emberrel, akik öltönyt viseltek, kezükben aktatáskákkal.

-Már elnézést!- pattant fel Liam felháborodottan.

-Jó napot!- sétált a három ügyvéd egészen a bíró elé, felé mutattak egy papírt, ő pedig bólintott és csendre intette Liamet.

-Kedves hölgyeim és uraim.- fordult a legmagabiztosabb ügyvéd az esküdtszék felé és belekezdett a meséjébe ami engem is teljesen meglepett.

-Mr. Cox 2017. január 17-én hivatalos felszólító levelet kapott kanadai állampolgársága végett, miszerint munkaviszony hiányában el kell hagynia az államokat. Ekkor eljegyezte akkor 19 éves barátnőjét és ez év májusában feleségül is vette. Már pedig a törvény tiltja a hamis házasságokat.- vázolta a történetet.

-Akkor már évek óta a barátnőm volt, nem volt semmi sem hamis, csak kissé meg lett sürgetve az esemény.- háborodott fel Liam.

-Egy pillanat.- álltam fel én is.- Mi az, hogy munkaviszony hiányában? Hiszen Liam egy irodaházban dolgozott.

-Ezt hazudta.- válaszolta az ügyvéd én pedig hitetlenkedve pillantottam Liam felé, aki nem nézett a szemembe.

-A férje akkor is én vagyok!- csattant fel Liam.- A Red Bull és a Lamaries marketing cégek engem illetnek.

-Ez így lenne uram.- bólintott a második ügyvéd.- Ha a házasságuk érvényes lenne.

-Tessék?- teltek meg könnyel a szemeim.

-2017. április 2-án Liam Cox egy 100 ezer dolláros csekket nyújtott át Federico Gomez, olasz ügyvédnek, hogy hamisítsa meg Mrs. Verstappen iratait.- nem is tudtam hirtelen mi ütött jobban szíven. Az, hogy Liam évekig hazudott, soha nem is voltam házas és gyakorlatilag nem is léteztem az elmúlt 4 évben, vagy az, hogy az ügyvéd Mrs. Verstappenként említett meg.

-Ez esetben Max Verstappen Fallon Verstappen egyetlen és mindenkori férje, aki viszont jóval a házasság előtt örökölte a Red Bullt.- fejezte be az ügyvéd és a teremben teljes csend uralkodott. Köpni- nyelni nem tudtam, csak felpattantam és megöleltem az ügyvédet. Ennek láttára a barátaim és a családom hatalmas ujjongásba kezdett.

-Nem. Nem és nem!- hallottam egy visító hangot.- Elrontottad az egész tervemet.

Nancy sietett a terem közepén álló Christian és Max felé.

-Tökéletesen megoldottam, hogy a Mercedes megoldja és aztán kiszivárogtassa. Már majdnem a markomban volt az az idióta vállalat.

-Nancy?- lepődött meg apa.

-Te! Miattad van az egész!