Mire reggel felkeltem Kim már nem volt mellettem. Kicsit szomorúan ugyan, de bementrm a fürdőbe kikerázni magamat.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ilyen lett a végeredmény. Szerintem tetszeni fog Kimnek. 😳
Már órák óta felkeltem és kedvenc koreaim még mindig sehol. Vajon végleg itt hagyott? De hát nem azt mondta, hogy elvisz várost nézni? Mielőtt még kellően elszomorodhattam vóna Kim lépett be a szobába. Hájtól duzzadó testalkatához képest igencsak halkan mozgott. Biztos azt hitte, még alszok.
Kim: Oh-...Irén...hát ébren vagy! Jó reggelt! Azt hittem még alszol.
Én: H-hát már nem.
Nem bírtam megállni hogy ne kérdezzem meg.
Én: Hol voltál ilyen sokáig?
Kim látszólag meglepődött a kérdésemen. Csak dadogott össze vissza.
Kim: Öö...é-én csak...csak elintéztem valamit.
Hát persze. Egy ilyen sikeres ország vezetésével biztos sok munka van. Erre nem is gondoltam. Én pedig már elkezdtem overthinkingelni a dolgot.🤦♀️😂🤪
Én: Oh..hát persze.
Kim: Uh.......akkor már készen vagy? Mert ha igen akkor akár el is indulhatnánk körbe nézni szerény országomban.
Én: Igen készen vagyok. Miért? Talán úgy tűnik, hogy nem?😑
Ez meg mi volt?? Ahogy Kim rám nézett...és olyan csalódott volt amikor azt mondtam "semmi". De nem. Biztos más oka volt. Nem lehet hogy....teccem neki....
Kim: Jössz már?
Én: Oh igen persze.
Kim igazi dzsentölmenként nyitotta ki előttem az ajtót és engedett előre. Hát én ezt nem🥵🥵 Meg kell próbálnom elrejteni az érzéseimet Kim elől. Sosem tudhatja meg mit érzek iránta.
Alig léptünk ki a zutcára máris elámultam észak korea gyönyörűségén...olyan....modern és tökéletes. És az emberek is annyira tisztelik Kimet. Bármerre jár letérdelnek előtte és áhitatosan imádkozni kezdenek hozzá. Biztos nagyon szeretik.🥺 Ilyesmit kéne bevezessek Magyarba is. Felnézek Kimre amiért ilyen pompás országot teremtett.
*timeszkip*
Éppen egy vendéglőben ülünk Kimmel. Tisztára olyan mint egy randi.🙊 Befejeztük a városnézést és nagyon inspiráló volt. Kerek kobakú túravezetőm végig nagyon kedves volt velem, most viszont mintha valamit mondani akarna. Kíváncsi vagyok vajon mi lehet az...
Kim: Irén...van egy meglepetésem a számodra.
Én: Mi? Nekem? Ugyan Kim igazán nem kellett volna! Látni virágzó városodat több is volt mint amire vágyhatnék!!
Kim: Nagyon kedves tőled de amiután tegnap hallottalak énekelni...életmegváltoztató volt... úgy érzem mindenkinek hallania kéne! Szerveztem neked ma estére egy koncertet! Elénekelheted bármelyik számodat az alattvalóim előtt. Feltéve ha még szeretnél maradni ofc....
A szavam is elállt. Hogy egy koncertet? Ennyi ember előtt? El sem tudtam hinni.
Én: K-kim....én nem is tudom mit mondjak. Ez akkora lehetőség lenne nekem...IGEN! Szívesen maradok!
Kim: T-tényleg? Hát ez csodás! Köszönöm!!!!! <33
Én: Ugyan ÉN köszönöm Kimcsi! Ennél boldogabb nem is lehetnék!!!44!4! UwU
Kim elpirult az általam adott új becenevét hallván. Olyan cuki fiú😍
Ezután egészen későig beszélgettünk Kimmel. Hihetetlen, hogy mennyi mindenben eggyett értünk. Szinte egymásnak teremtett az ég is. UwU OWO <3 :3 NYA~
Kim: 😱
Én: Miaz
Kim: Már ilyen késő van? Veled csak úgy repül az idő..heheh👉👈 Menned kéne készülődni a fellépésedre.
Én: Oh tényleg...:(
Nagyon vártam a fellépést persze de..szerettem volna még időt tölteni Vele..
Én: Akkor indulok is. Nehogy a végén még lekéssem😝 olyan silly quirky girl vagyok, hogy tőlem még ez is kitelik hihi🤪🤪
És el is szaladtam elkészüldőni. Nem telt sok időbe hiszen így is BOMBA vagyok. A végén ilyen lettem:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Viszont most jöttek a gondok. A beksztédzsben ültem és azon gondolkodtam, vajon melyik számomat adjam elő...
Átlapoztam a leírt dalaimat. Már a füzet felénél jártam amikor megállapodott szemem az egyik lap tetején. "Kisapám" állt rajta. Tökéletes.
Eljött a nagy pillanat. Kigurultam a színpadra. Észak-Korea apraja és naggya állt előttem és mind engem néztek. Kicsit nervous lettem de hamar megkerestem Kim apró sötét patkányszemeit és beléjük nézve erőt merítettem. És énekelni keztem.
Én: Kisapám kisapám gyere mondd mi a baj kisapám...
Csak énekeltem és énekeltem. Hangom keresztülszáguldott az egész kontinensen.
Én: ...énekes ez a gádzsi bántsátok jöhet bármi....
Daloltam elérzékenyülten. Ennek a dalnak nagyon mély jelentése van. Életem egy sötét időszakában írtam. Az egész szívemet, lelkemet kiénekeltem most korea előtt. És nem csak az ország előtt...
Én: ...a bulám a bulám látom nézed a bulám...
Mélyen Kim szemébe nézve énekeltem. Biztos észrevette hogy ezeket a sorokat neki szántam, mert szenvedéjesen tartotta velem a szemkontaktust. Azt hittem mentem elájulok.🥵🥵🤤
Én: ...lá lá lá ez a nő soha meg nem tör.
Vége. Elénekeltem. És közbe végig Kim dzsongra gondoltam. Tudom hogy ő is érezte köztünk a kémiát.👩🔬⚗🧪🔬
Lesétáltam a színpadról. Majdnem meghaltam de megérte. A koreai poppos csávók mind gratuláltak nekem de én csak Kimet kerestem. Hirtelen a BTS lépett elém és megkértek hogy legyek a bandájuk tagja.
Én: Uh.....n-n-n-n....nem.
Agresszívan rájuk sziszegtem mint egy kiéhezett kobrakígyó. Ijedten, lányos sikolyok közepette futottak el.
Én: K-k-k-kim....
Hörögtem. Kezdtek elvonási tüneteim lenni. Szükségem volt rá. Most rögtön.
Kiértem az utcára és körbenéztem. Észrevettem Dzsongit de nem volt egyedül. Valami nővel beszélgetett.... Éreztem ahogy forró féltékenység járja át potrohos testemet.
