Reggel felkeltem az ágyikómban és álmosan néztem körbe. Eszembe jutott a mai utazásom. Vajon mit akarhat Kim? Mi lehet neki olyan fontos, hogy személyesen kell látnia engem?🥵🥵
Kigurultam a fekhelyemből és elkészítettem magam. Így néztem ki:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A tükörbe nézve megállapítottam, hogy sekszys vagyok, mint mindig.😫😫😫 Indulásra készen álltam.
Kilebegtem az ajtómon és végig az épületen. Az ajtó előtt várt már rám a dögös pink limuzinom, ami elvitt a repcsitérre. Beültem a szivárványszínű magánrepülőgépembe és felröppentünk egyenesen Észak-Korea felé. Az út jól telt, magánkoncertet adtam a sztyuárdeszeknek.
Egy kis idő múlva megérkeztünk. Leszálltunk a járgánnyal. Ahogy kiszálltam rögtön megláttam Őt. Alkata tömzsi de annál szeggsisebb volt. Pofija puha volt és meg akartam nyomkodni. Szemei romantikával voltak tömve. Egy igazi úriember. Majdnem elájultam. Aztán rájöttem, hogy mégis.
Az első arc, amit megláttam amikor felébredtem Kim arca volt. Aggódva nézett lerám.
Kim Jong-un: Jól vagy bbygirl?😨😱💕
én: Most már igen.😩😩😩💋
És újra elájultam a hendszám képétől. Aztán megint felkeltem de harmadszorra már sikerült éberen maradnom. Kezet fogtam Kimmel. Kövér kacsói puhák volt mint a baba popsija.🤤🤤
én: Miért hívtál daddy?😫😫
Kim: ööö...😳😳 Majd bent megtárgyaljuk.
Awww zavarba gyütt tőlem a kis cuki.🥺🥺
Ezután felálltunk és elindultunk a Parlament épületébe, hogy kettesben tudjunk beszélgetni Kimmel.😍😍😳😫🤤🏳️🌈💜🧡😩✌💋🙉😏😏
Beültünk az irodába és elkezdtünk beszélgetni a kormányról. Túl gyorsan történt minden😩😩 A következő pillanatban ismét megszólalt.
Kim: Tudod, nagyon szép a szemed😳🙉
Én: Oo... erre nem figyeltem még fel... Köszcsi, hogy szólsz😍🥰😘
Kim: *megeszi a csirkés szendvicsét* Szóval... Milyen volt az út idefele?🤪😝🤗
Én: Túl sok italt adtak, és sokszor kellett pipikélnem, de amúgy nem volt rossz, kösz, hogy kérdezed😇🤧😎😖🥺😩
Kim: Jó, térjünk a tárgyra😜. Arra gondoltam, hogy.......... Ō....... Nem is tudom..... Hogyan kéne........
Nagyon sáj volt, de megértettem, nem minden nap találkozik az ember ilyen híres emberrel, mint én🤑🤑🙄
Én: Igen, szerintem is egyesítsük ereinket!!4!4!!! Az ország megérdemli!!444!!! Mindenki jól jár!!! Az országaink egyesülnek!!!
Mondtam volna, hogy mint mi is, de még így én is nagyon sáj vagyok előtte 🥺👉👈
én: Jó akkor ezt meg is beszéltük...talán most már indulnom kéne haza....
Kim: Nem akarsz...őöö...itt maradni estére? Holnap megmutathatnám az országot, ha akarod....
én: Oh..persze, itt maradhatok.
Kim: EZAZZZ!!! ööö mármint jó...az emberek biztos örülni fognak...
Miután kimentem az irodából foglalni akartam magamnak egy hotelt az éjszakára de mint kiderült az összes leégett. Visszamentem Kimhez.
én: Kim!! Sajnálom de nincs hol megszálljak estére...talán mégis haza kéne mennem...
Kim: Nem!!! Ööö...talán....aludhatnál nálam....
😳😳😳Nem is gondoltam volna, hogy ilyen kis huncut pasi ez a Kimi.😳😳
én: hát....jó...végülis....
Felmentünk Kim szobájába. Azonban volt egy kis probléma. Ugyanis a szobájában csak egy ágy volt.
én: Ööö...Kim?
Kim: Igen, Irén?
Imádom ahogy kimondja a nevem...
én: Itt csak egy ágy van...
Kim: Óh tényleg?? Hát akkor majd én alszok a földön....
én: ok.
Ezután elkeszülődtem a lefekvéshez. A zuhany alatt lenyomtam kb egy egész koncertet.💅💅 Amikor kijöttem Kim az ágyán ült és a telefonját nyomkodta. Az érkezésemre felnézett.
Kim: Te énekeltél az előbb?🤩🤩
én: I-i-i-i-i-igen..
Kim: WOW!!! GYÖNYÖRŰ VOLT!!😍😍😍 IGAZI TEHETSÉG VAGY!!
én:😳😳😳Köszcsi de azért nem volt olyan jó....
Kim: Dehogynem! Mióta énekelsz?
én: Már egész kiskorom óta...mindig is az éneklés segített átvészelni a nehéz időszakokat...🥺🥺👉👈👉👈 Én írom a saját dalaimat is....
Kim: Nagxon szépek!!¡
Ezután hosszan egymás szemébe bámultunk. Kim olyan érzékeny volt.😍 Azt hiszem szerelmes vagyok...
Kim: Hát jó akkor...menjünk aludni.
Lemászott az ágyról és elkezdte elrendezgetni a fekhejét a földön. Ezt nem engedhetem...
én: Kim?
Kim: Igen?
én: Esetleg...aludhatnál te az ágyban...
Kim: Óh nem...te nem aludhatsz a hideg padlón..
én: Úgy értettem....h-h-h-hogy...velem.
Kim: 😳😳oh...hát ha akarod.?
én: Igen. Ezt akarom.
Kim felmászott mellém az ágyra és lefeküdt. Én elfordultam a másik irányba, neki hátat fordítva. Már majdnem elaludtam amikor éreztem pufók elülső végtagjait a vékony derekam köré fonódni. Nem szóltam érte. Nem zavart. Mosolyogva hunytam le a szemem és szenderültem álomba.
