9. Fejezet - Üvegszilánk és vér

310 34 7
                                    

- Hah... Látod IcyHot? - vigyorgott győztesen a szőkeség - Ő hivatalosan is a tulajdonom - nevetett.

A teremben fagyott volt a levegő. A továbbjutók, akik eddig örültek azok elhallgattak. Todoroki szemei csak úgy lángoltak a haragtól, amikor Katsukira nézett.

- Küzdjünk meg a lányért. Ha te nyersz, akkor a tiéd, de ha én nyerek akkor az enyém - ajánlotta fel.

- Tsk... Még mit nem - morgott a szőke, s még szorosabban magához ölelt.

- Oh szóval félsz? - lépkedett felénk, majd pontosan előttünk megállt - Bár én is félnék elveszíteni egy ilyen kincset, mint ez a kislány - nyúlt az állam alá, és hideg ujjaival felemelte a fejem.

- Na azért ezt nem! - csapta el a kezét Baku - Megmondtam, hogy ne érj hozzá!

- Oh, és mi lesz ha igen? - kuncogott - Elversz?

- Nem, csak kinyírlak Félarcú! - robbantott kicsiket a kezeiben - Rohadj meg, és tűnj innen.

- Soha. Egy ilyen gyönyörű lány mellől senki nem mozdulna - simított volna arcomra, de Katsu megint megakadályozta ezt.

- Mit mondtam neked Felemás pofája?! - vicsorgott, és maga mögé tolt.

- Kawaii - vigyorodott el ijesztően Shoto - Úgy véded, mintha már régebb óta ismernéd. Talán ez így van [Név]?

- Honnan tudod a nevét? - idegeskedett Katsuki.

- Tőlünk kért kölcsönt. Szóval [Név]? - emelte rám hetekrotómiás szemeit.

- É-én nem is tudom mit mondjak fiúk... - súgtam, s jobban Katsuki karjához bújtam.

- Oh nem tudod? Ha nem fizeted ki a kölcsönt vagy ha nincs elég pénzed, akkor az enyém leszel örökre - kúszott lassan egy ördögi vigyor az arcára.

- T-Tessék? De hiszen ez nem volt a szerződésben! - kiáltottam fel.

- Dehogynem. Nem szoktad elolvasni a kis betűs részt? Oh mily' kár - kuncogott, majd Katsukira emelte a tekintetét - Látod? Ő hozzám tartozik, és a tulajdonom.

- Nem! Az nem lehet! - idegeskedett Katsuki - [Név] az enyém, mivel engem választott, és jobban magához szorított.

- Oh dehogynem lehet, szóval - fogta meg a csuklóm - ide vele.

- Na még mit nem! - ragadta meg a másik csuklóm a szőke - Nem engedem el, és azt sem engedem, hogy kihasználd!

- Tsk szóval ennyire bunyózni akarsz? - vonta fel a szemöldökeit, közben még mindig fülig érő vigyorral az arcán - Hát legyen - s ezzel a mozdulattal bemosott egyet Katsukinak.

- Katsuki! - sikkantottam fel, majd kirántottam volna a kezem Todoroki szorításából, de a képességével saját magához fagyasztott.

Katsuki visszaadta a pofont, ezért a jég összetört, és mellé tudtam szaladni.

- Na menjünk [Név] - karolta át a vállam, és két távolabbi ágyhoz kísért engem, de a szeme sarkából figyelte a felemás hajút, ahogy az is Őt.

Mik lesznek még itt, és mi lesz este?

☂︎☂︎☂︎

[Név] szemszöge:

Este nyolc fele mindenki felsorakozott a terem közepén az ételéért. Nem kaptunk sok élelmet meg italt, bár szerintem megérdemeljük, mert azért mégis csak az életünkkel játszunk. Még mindig nem tudjuk ki volt a titokzatos hódoló, és hogy miért támadt le engem Todoroki.

☂𝙃𝙖𝙩 𝙣𝙖𝙥𝙞𝙜 𝙫𝙚𝙡𝙚𝙙☂︎ (𝑩𝒂𝒌𝒖𝒈𝒐𝒖 × 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓) [BEFEJEZETT✔︎]Where stories live. Discover now