Apánál szokásosan mentek a dolgok. Nagy ház, cselédek rohangáltak fel s alá és a drága kis "barátnője" - aki mellesleg huszonöt éves - ki akart vitetni engem, de apa nem engedte. Beszélgettünk kicsit, hogy ki hogyan van, mit csinál és a többi. Ekkor elérkeztünk a legjobb ponthoz.
- [Név], honnan van az a 1000 yenes karkötő? - vonta össze szemöldökeit apu.
- Valahonnan - válaszoltam hetykén.
- Te velem így nem beszélsz! - vágott pofon a férfi - Az apád vagyok, nem a szolgád! Most pedig takarodj innen, és soha nem lássalak meg többet, amíg így beszélsz velem!
- Látod szívem? - szólalt meg nyávogós hangon a barátnője - Nem kellett volna beengedni - vigyorgott rám.
Idegesen távoztam a házból. Mégis mit képzelnek ezek magukról? Hogy ők irányítanak mindent? Hát nem. Ha pedig ezt képzelik, akkor nagyon el vannak tévedve.
- Na hogy ment? - bökte meg a vállam Haruka.
- Most hagyj - idegeskedtem - Egyedül megyek haza, metróval.
- O-Oké! Akkor holnap tali! Szia! - köszönt el.
- Hali - vágtam zsebre a kezeim, s lesétáltam a metró megállóba.
Leültem egy padra, és elővettem egy könyvet, hogy valamivel elüssem az időt, ugyanis a telefonom lemerült. Egyszer csak egy fekete öltönyös, fekete hajú férfi ült le mellém egy aktatáskával.
- Szia kislány.
Arrébb csúsztam, mire ő közelebb jött.
- Szia kislány - ismételte el.
- Nem vagyok kurva - csúsztam megint arrébb, de ő megint közelebb jött.
- Nem azért jötte-
Ráemeltem a paprika spraymet, majd megnyomtam a gombot, amire a sprayből egy "Boom!" feliratos zászló lógott ki.
- Miért jött akkor? - raktam vissza a táskámba a kis eszközt.
- Játsz velem egy játékot.
☂︎☂︎☂︎
[Név] szemszöge:
- Mégis milyen játékot akar játszani? Nem vagyunk mi kisgyerekek - mormogtam.
- TTakchi a neve. Van két lap. Válassz - emelt fel a táskájából egy kék és egy piros lapot.
- Legyen a kék - erre a kezembe kaptam a választott színű papírkát.
- Akinek sikerül felfordítania a másik lapját az fizet 100.000 vont - magyarázta a fekete öltönyös.
- Huh? D-De nekem nincs annyi pénzem! - szontyolodtam el.
- Fizethetsz mással is - közeledett felém - Például a testeddel - vágott hirtelen pofon.
YOU ARE READING
☂𝙃𝙖𝙩 𝙣𝙖𝙥𝙞𝙜 𝙫𝙚𝙡𝙚𝙙☂︎ (𝑩𝒂𝒌𝒖𝒈𝒐𝒖 × 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓) [BEFEJEZETT✔︎]
FanfictionJapánban a sok tsunami után nagyon sok ember maradt otthon és persze pénz nélkül. Férfiak, nők, gyerekek, idősek. Nem volt mit tenni, a gazdag ismerősüktől vagy a bankból kellett kölcsön kérniük. De mi történik, ha nem tudják visszafizetni? Ez csepp...