5. Fejezet - Furcsa érzések

345 41 1
                                    

[Név] szemszöge:

- B-Bakugou? - nyeltem.

- Hah? Honnan tudod a nevem? - nézett rám idegesen.

- Nem érdekes - nyeltem egy óriásit - Nem érdekes Bakugou...

- Dehogynem - az arcomba hajolt - Mondd csak el szépen.

- N-nem! - toltam el.

Csak akkor fejezte be a faggatásom a nevét illetően, amikor egy rózsaszín ruhás katona állt elénk, és intett, hogy kövessük őt. Kivezetett minket egy egész élethű pályára, aminek a végén egy baba állt.

- Az meg micsoda? - suttogtam a mellettem álló Iidának.

- [Név] azért én se tudok mindent - suttogta vissza.

- Tsk... - ciccegett a másik oldalamon álló szőke - Kis szerelmes pár. Ne most romantikázzatok.

- Nem vagyunk egy pár csak gyerekkori barátok - csattantam fel idegesen.

- Na az meg még jobb - forgatta vörös szemeit Bakugou.

Ennek meg mi a csuda baja van..?

- Üdvözlöm önöket az első játékban! - hallottuk meg a női hangot - Ebben a játékban egy zsákban kell a pár két főjének ugrálni. De! Hogy nehezítsük esélyeiket beleraktuk az ismert gyerekkori játékot, a piros lámpa, zöld lámpát! A lényeg aki nem tudná, hogy amíg azt hallják zöld lámpa, addig mehetnek. Ha pedig piros, akkor álljanak meg. Ezek lennének a szabályok! Most pedig megkérjük a párokat, hogy ugorjanak bele a személyzettől kapott zsákokba! - kaptuk az utasítást.

- És neked mi a neved kislány? - mért végig elég feltűnően a szőkeség, miközben feltette a kérdést.

- [Teljes Név] - feleltem halkan.

- Bakugou Katsuki - mormogta - Remélem jó leszel a játékban. Ha nem, akkor meg soha többet nem találkozunk pici lány - vetette nekem oda.

- R-Rendben - szóltam halkan.

- A játék hivatalosan is elindult! - ekkor felcsendült az ismerős dallam, amire elkezdtünk ugrálni.

- Piros lámpa!

Egy páros véletlenül megmozdult, s ezzel el is dőltek.

- A 127 és a 207 játékos kiesett!

Ekkor egy lövés dördült el, vagyis mintha az lett volna.

- Zöld lámpa!

Egy másik páros közelebb ment a kiesettekhez, és ahogy meglátták a vért, kiugrottak a zsákból, aztán elkezdtek futni hátra. Ahogy futottak a baba mozgásérzékelős szemei követte minden lépésüket, s a mesterlövészek le tudták őket lőni. A vér egy idősebb nénikére fröcskölt, aki felsikított. A társaság nagy része hátra futott, s a zárt ajtókat ütögette, de azok nem nyíltak ki, így sorra estek ki.

☂𝙃𝙖𝙩 𝙣𝙖𝙥𝙞𝙜 𝙫𝙚𝙡𝙚𝙙☂︎ (𝑩𝒂𝒌𝒖𝒈𝒐𝒖 × 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓) [BEFEJEZETT✔︎]Onde as histórias ganham vida. Descobre agora