[ n e g y v e n k i l e n c e d i k ]

Start from the beginning
                                    

-Jó szórakozást!-integettem az ajtóból,mikor már az autóhoz sétált.

Sierra egy gyors mosoly erejéig visszanézett,majd eltűnt az autóban.

Nem akartam a lányt sürgetni,de már ígyis késésben voltam.Előtte nem kezdhettem el készülődni,mert mégis mivel magyaráztam volna meg,hogy ennyire kicsinosítom magam,ezért maradtam a biztos verziónál és pizsamában szépen megvártam,míg elment.A csúszás miatt viszont muszáj voltam Davidet megkérni,hogy menjen el egyedül a tortáért,mert nekem már nem lett volna időm elkísérni,majd elkezdtem összeszedni magamat.

Legalább zuhanyozni tudtam,mert az nem volt gyanús,így tisztán léptem a bőröndömhöz,kivéve az egyetlen csinosabb ruhát,amit hoztam magammal.

Felkapva a szűk anyagú miniruhát,gyorsan megigazítottam a pántjait,hogy azok keresztezése a hátamon ne össze-vissza legyenek.A ruha ujjai hosszúak voltak,így nem aggodalmaskodtam,hogy fáznék esetleg,habár a dekoltázs része elég nyitott volt,ezzel jó látást nyújtva még a vesémre is.

Sebaj,ha nincs mit mutogatni,akkor úgysem számít.

A hajamat gyors mozdulatokkal begöndörítettem,hogy legalább egy kis alakja legyen,aztán feltettem egy kevés sminket is és egy hasonló vörösre festettem az ajkaimat,mint amilyen a ruha volt.

Kész vagyok.Mikor érsz ide?

David válasza gyorsan megérkezett,miszerint úton van már a cukrásztól és hamarosan itt lesz,hogy felvegyen engem és Sierra szüleit.Írtam egy gyors oké-t,majd leszaladtam szólni a Taylor házaspárnak,hogy nemsokára indulhatunk.

Mire David autója megállt a felhajtón,készen is állt mindenki,így együtt szaladtunk a fűtött kocsihoz.Én beültem mellé,a szülők hátulra,majd el is indultunk Landonékhez,ugyanis úgy döntöttek,hogy legyen ott a lány születésnapja megtartva.

Davidet figyeltem vezetés közben,felfedezve az arcán az apróbb változásokat.Sokat férfiasodott,mióta utoljára láttam és a haja is megnőtt,de egyáltalán nem állt neki rosszul ez a hossz sem.A kék szemek mosolyogva néztek vissza rám,de zavarba jött a bámulásomtól,így inkább a házakat nézve,amik elsuhantak mellettünk vártam,hogy megérkezzünk.

Halk zene szűrődött ki a garázsból,gyanítottam,hogy próbálnak a fiúk,ezért nem zargattam őket,hogy segítsenek kipakolni.Sierra szülei,Dean és Clara rengeteg kaját készítettek az estére nekünk,azokat nem győztük pakolni,a tortával együtt,amit David elhozott.

Ahogy beléptem a most kivételesen lezárt garázsba,kezemben a tortával,a fiúk is végeztek az aktuális számmal,így nekiálltak behordani a cuccokat.Marco tekintetét éreztem magamon,de nem mertem ránézni,rettegtem,hogy mágnesként vonzom majd a bajt magamra a legutóbbi veszekedésünk után.Ugyanis azóta megint egy szót nem beszéltünk.

-A lufikat hova tegyük?-megijedtem,ahogy megéreztem David hideg kezét a derekamon,ahol nyitott volt a ruha,így a csupasz bőrömet érte.

Éppen válaszolni szerettem volna,mikor egy nagy csattanást hallottunk,de aztán rájöttem,hogy csak Marco ejtette le az egyik dobozt,amit éppen arrébb pakolt,hogy több helyünk legyen.

Égő tekintete az enyémekre talált,mire nekem a térdeim elgyengültek,de nem sokáig maradt ez így,szemeit lassan levezette a derekamat fogó kézre.Elhúzódtam óvatosan Davidtől,de Marco már rég elfordult,így csak a hátával találtam szemben magam.Fekete ing volt rajta,hasonlóan sötét nadrággal és most még a fürtjeit is beállította úgyahogy,így nem kócosan álltak mindenfelé.

Heather | ✓Where stories live. Discover now