Mi lesz, ha..? ~Lando Norris ff. ✔

VI.

ne mutasd, ha fáj.ne mutasd, ha vérzik...úgysem látják,úgysem érzik...

♡♡♡♡

2021.07.30.
Dél van, de még nem keresett. Tudom, hogy elfoglalt, de biztos van pár szabad perce, hogy megírja, megyünk e várost nézni, vagy sem.

Azt hittem, hogy szeretne tőlem valamit. Áh, én kis naív, persze! Pont tőlem..

-Zsombor baszdmeg! Kit etetsz?- vihogott fel Marci, miközben tovább tömte magába a natúr csirkéjét.

-Téged mindjárt, csak hajolj egy kicsit lejjebb és közelebb.- húzigatta a szemöldökét a társam.

-Fúj, ne itt buzuljatok már!- szólt rájuk Janka- Erre szerintem senki sem kíváncsi.

-Valld be!- nézett a lányra a lufimágus- Féltékeny vagy, tudom én azt!

A lány csak furcsa tekintettel nézett rá, de tudom, hogy alig bírta megállni, hogy ne csapja le őt.

-De nem kell annak lenned.- gügyögött neki a fiú- Majd este kiengesztellek.- szinte kistányér méretű szemekkel néztem rájuk.

-Ezek itt helyben fogják csinálni!- vihogott nagyokat Zsombi.

-Azért nem. Nem osztozkodom.- kacsintott Marcell a barátnőmre.

A lány csak megforgatta a szemét és sóhajtott egy nagyot. Majd hirtelen megbökte az oldalam.

-Hallod nézd már. Ott van a lovagod. Ú és pont ide tart.-kuncogott.

Nagy, de félénk léptekkel közelített a négyfős asztaltársaságunkhoz. Végül megtorpant Zsombor mögött, így a brit rögtön a szemembe tudott nézni.

-Sziasztok!- még mindig engem figyelt- Uhm, Em! Elrabolnálak egy percre, ha nem baj.- mosolygott szelíden.

-Dehogy baj!- válaszolta Janka- Viheted ám többre is.- kacsintott.

Pár méterrel odébb sétáltunk. Néhány másodpercig néma csöndben hol egymást, hol a környezetünkben lévő dolgokat figyeltük.

-Szóval..- kezdett bele végre- Arra gondoltam, hogy mivel valószínűleg úgyis ki kell jönnötök a pályára, ezért esetleg megvárhatnál edzés után és akkor mennénk várost nézni.- folytatta félénken.
-Rendben.- válaszoltam röviden.

-Bár, esőt mondanak. Maximum viszünk esernyőt, vagy futunk.- a kezét kezdte el tördelni.

Én nem tudom, de szegény gyerek azt hiheti, hogy leharapom a fejét a helyéről, vagy mi?

♡♡♡♡

-Vadbarmok! Elég!- ordított Erika a fiúkra.

A drágaságok bekapcsolták Zsombi hangszóróját és twerkelni kezdtek. De valljuk be, Marci nyomta a legjobban.

-Kérlek, csak öt percet bírjatok ki, aztán mehettek.- könyörgött nekik, de ők ezt figyelembe se véve folytatták a táncikálást. Mi meg persze videóztunk és röhögtünk.

-Oh baszki!- az egyik fiú hátrafelé ugrálva rázta a fenekét. Végül sikerült levernie egy üvegpoharat az asztalról.

-Peti!- visított a tanárunk- Ezt te takarítod össze és ki is fizeted!

♡♡♡♡

-Akkor..- nézett rám sejtelmesen Janka, már a pilótát várva- Mikor is érkezel vissza? Vagy már nála is alszol?