Megígért [Kenma x Reader]

10. Minden jobb/rosszabb...

Éjszaka a sarokban a széken a nagymamám ült. Ő volt csak itt velem, és virrasztva vigyázott rám, amíg én aludtam. Minden egyes éjjel,  bent voltam a kórházban.
Kenma a bekerülésem után két nappal jött be meglátogatni. Gondolom tudott a többiekkel való vitámról, mert nem kérdezett felőlük. Csak átlagos dolgok iránt érdeklődött, mint hogy jobban vagyok-e, fáj-e nagyon valahol, vagy hogy tud-e valamiben segíteni. Nem sokkal később hazaindult. Csalódtam egy kissé, hogy őszinte legyek. Azt képzeltem, hogy nagyon fog aggódni, órákig itt lesz, és bocsánatot kér mindenért. Hogy nem jött hamarabb. Hogy nem volt eddig mellettem. Lili miatt. Közli, hogy már csak én érdeklem. De mindez nem vált valóra. Az oka nem is lehetne egyszerűbb: szimplán nem érdeklem. Ellenkező esetben nem ez lenne. De mit tehetnék?  Kényszerítsem? Fizessem le? Könyörögjek neki? Mind esélytelen. A végén Thanának lesz igaza, és neki előbb összejön bármi, mint nekem. Szégyen.
A napjaim egy részét ilyen, és ehhez nagyon hasonló gondolatok töltötték ki. Egyszer még biztos voltam a magam igazában, másszor pedig majdnem rájuk írtam, hogy bocsánatot kérjek. Csak az önbecsülésem állított meg. Nem tévedtem. Helyesen döntöttem.
Mivel sokat dilemmáztam ezen, hamar elteltek a kórházi hónapok, és egysze csak realizáltam, hogy másnap hazamehetek. Délután a nagyapám is meglátogatott, és bátorította, hogy minden rendben lesz. A szüleim hetente bejöttek, és ők is ösztönöztek. Tegnap utaztak vissza a munkájuk miatt. Azt mondták, rendeltek kaját otthonra, meg pénzt is hagytak ott.
Mire hazaértem, összegeztem magamban, hogy: Kuroonak és Kenmának megbocsátok, Lilit utálom, és Thana nem érdekel többé, bármi történjék is. Leültem a kanapéra, és írtam ,,a szőke hercegnek", hogy itthon vagyok. Annyit írt, hogy úton van.
Nem sokkal később tényleg a küszöbnél állt, ahogy ígérte.
Tíz perc kínos csend és átlagos kérdések után szívesen hallgatta a kórházi élményeimet. Utána pedig megkérdezte, mesélje-e el, mi van a többiekkel. Vonakodva bár, de beleegyeztem.
-Kuroo és Lili - mint az várható volt - összejöttek, és Thana is együtt van most valakivel. Nem a suliba jár az a valaki.
- Chh - ez egy tartalmas válasz volt, ami tömören megfogalmazta a véleményem. Praktikus.
- Még mindig nem tudom, mi bajod velük konkrétan, de ha jól értelmeztem, tőlem is bocsánatkérést vársz. Sajnálom. Sosem akartalak megbántani. Ha ez mind miattam történt, kérlek haragudj inkább rám, minthogy a többiekre. Nem tudhatjuk, mikro történik valami baj, és ha el kell válni, válj el tőlük békében - most jön a feketeleves...
- Ne mondj ilyeneket, minthogy ,,inkább rám haragudj"! Tudod, hogy mit érzek irántad, ez nem segíti a túllépési folyamatot.
- Megbocsáss, de mikor mondtam nemet? Éppen viszonozni akartam az érzéseidet, mikor belém folytottad a szót - nézett rám meglepetten.
A világ megállt egy percre létezni. Forgott velem a szoba, és beleszédültem a hallottakba.
A kezem magától cselekedett. Nem is tudtam gondolkozni előtte.
A síri csendben csak a pofon caattanása hallatszott, mint egy kiáltás.
Mindketten megdöbbenve és könnyes szemmel bámultunk egymásra. Végül kissé magamhoz térve, sírva vágtam hozzá a szavakat:
- Ez mind miattad van. Majdnem meghaltam bazdmeg!
- [Y/N]-
- Hallgass! Ne próbálj meg nyugtatni vagy mentegetőzni! Ha viszonozni akartad volna, nem kerültél volna és minden áron a tudtomra akartad volna hozni, hogy kölcsönösek az érzéseink.
- Igazad van, hajtanom kellett volna. Bocsáss meg. De nem akarlak elveszíteni. Kérlek, adnál egy második esélyt? Nem fogok visszaélni vele, megígérem.
- ... Talán hiszek neked. Ha átversz? Ha itthagysz? Legközelebb meghalok?
- Nem lesz legközelebb. Nem lesz több ilyen. Vigyázok rád. De nem kell még most igent mondj. Csak gyere el velem... egy randira - kissé elpirult, amit rettentő aranyosnak találtam, mint bármelyik másik alkalommal.
- Rendben. Akkor hétvégén elmehetünk valahová. Rádbízom az egészet. Legyen meglepetés - ezekkel a szavakkal kísértem ki, és indult el haza a már sötétedő utcákon. Mikor bezárták a bejárati ajtót, levetettem magam a kanapéra, és bekapcsoltam a TV-t. Eleinte nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget, de egy bizonyos hírnél rémülten ültem fel.
,,Meghalt egy 17 éves lány, D*** Thana, aki a Nekoma középiskolában volt másodéves. Halálának körülményei rendkívül rejtélyesek, a rendőrség feszülten nyomoz az ügyben.
A belügyminiszter újabb szobrot ava..."
A világ egy órán belül másodszorra pördült meg körülöttem. Ez egy rossz vicc. Ha összevesztünk is, nem kívántam a halálát!
Tárcsáztam Kenmát, és ahogy felvette, lehadartam az előbb hallottak lényegét. Csak egy hangos reccsenést hallottam. Megijedtem, hisz féltem, hogy esetleg elütötték vagy elájult, de egy percre rá kopogtak az ajtón. A szőke rám nézett, és tiszta aggodalommal kérdezte, hogy ez igaz-e? Mikor együtt visszanéztük a híradó bizonyos részét, egyből tárcsáztuk Thana számát. Senki sem vette fel. Kisebb pánik jött rám, hiszen belegondoltam, mi van, ha miatta és a szavaim miatt öngyilkos lett? Egyre mélyebbre fészkelődött bennem q gondolat, és Kenmán is látszott az aggodalom. Akármennyire késő este is volt, elindultunk Thana lakásához. Kenma azt mondta, nem tudja, jelenleg egyedül él-e, vagy azzal, akivel összejött, mindenesetre az általunk ismert lakcímre mentünk. Amint befordultunk a sarkon, földbe gyökerezett a lábunk. Több rendőr- és mentőautó állt a ház előtt és környékén. Egy hozzánk közel álló rendőrtől érdeklődtünk a történtek után, és a tény felismerését követően lesokkolódtunk.
- A körülményekről nevetségesen keveset tudunk. Nem tudjuk, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság. Hihetetlenül van elrendezve. Ijesztően okos volt, akár maga az áldozat, akár az elkövető. Én mondom gyerekek, tíz évnyi pályafutásom alatt ilyet még nem láttam. Ha lesznek még fejlemények, biztos tudatva lesz a hírekben. De most meg kell kérjelek titeket, hogy gyertek velem - ezzel elvezetett egy rendőrautóba, ahol kikérdezett mindkettőnket, egymástól függetlenül.

Megint elmaradtam... Igazság szerint elfelejtettem egy kicsit, hogy még nem fejeztem be😅 Elnézést a késésért, mindenesetre remélem élvezitek, amennyire lehet.
Ki mit tervez a maradék egy hétre?
Igyatok sokat helyettem is😂💪
És remélem nem most halt meg senkinek a kedvenc szereplője... Ha igen... Bocsi haha
Kissé csapongó a történet, és ezért is elnézést.
Ha észrevesztek bármi helyesírási hibát, szóljatok!😊
Kellemes olvasást ✨❤️

Ó és még egy dolog, arra gondoltam, csinálnék egy insta oldalt a sztorijaimnak, lehetne kérdezni meg kiraknám hogy mikor várhatóak részek. Érdekelne valakit? Nem baj ha nem, csak legyen valami visszajelzés, légyszi.