Megígért [Kenma x Reader]

5. Bonyodalom

Mikor Kuroo random megszólalt, hogy ő elmegy randira, valljuk be, eléggé meglepődtem. Az utóbbi egy évben nem igazán szeretett senkit, és csak játszott a lányokkal. De aztán jobban belegondoltam, és kissé érthető lett az egész, hiszen Lili kedves és szép is. Egyszer tudjam meg, hogy az a túlméretezett macska bántja, és megfojtom a saját könnyeiben.
Míg a fekete hajú elvolt egész nap, Kenmával mi végignéztük az egész boltot. És kissé... többet költöttünk a tervezettnél. Persze ez az én hibám. Ő figyelmeztetett:
- [Y/N], ez már a tizennyolcadik játék , sok lesz ez... Menjünk...
-Csak ezt az egyet~- feleltem. Mhm. Egyet. Összesen kb. 30 CD-t vettünk meg. Sok taps nekem, és a rajongásomnak.
Mikor elindultunk a kijárat felé - elég nagy szatyrokkal megrakva - Kenma megragadta a pulóverem ujját, és kissé meghúzta, ezzel jelezve, hogy álljak meg.
-[Y/N]... izé... Miért kérdezted a múltkori fagyizásról, hogy az randi-e? Nem mintha zavarna, azaz nem is érdekel, vagyis érdekel, csak nem annyira...
-Azért kérdeztem, mert kíváncsi voltam, mit mondasz.
És még nem is hazudtam ezzel. Azt hiszem én megérdemlek egy őszinteségi és mégis ,,legjobb színész" díjat egyszerre.
-Szeretted volna, ha randinak tekintem?
-Hát... igazából... Talán egy picit...
Na erre nem számított. Az a fej amit vágott, teljesen ledöbbent volt. Ezzel most olyan, mintha azt mondtam volna, hogy ,, szeretlek".
-Nézd, én...- ennyiből tudtam, hogy mi lesz a válasza. Ez egy ,,nem".
-Nem kell, hogy végigmondd. Tudom. Oh, jön Kuroo - néztem a közeledő alakra a boltsor előtt.
A hazautat mindhárman néma csendben tettük meg. Nem volt miről beszélnünk. Valahogy még az érzelmekhez hülye nagymacska is érzékelte, hogy majd máskor hatásosabb lesz elmesélnie a történteket.
Egy pihentető zuhany után fáradtan dőltem le az ágyamra. Pár percig mozdulatlanul feküdtem, átöleltem félkézzel a párnámat, majd felhívtam Thanát és Lilit.
-[Y/N]... nem mondom, hogy általában modellként nézel ki, de most olyan vagy, mint akit a szeméttelep aljáról túrtak elő - ,,köszönt" Lili.
-Tudod, olyan kedves vagy velem! - válaszoltam. -Neked könnyű. Randizol egy sráccal, aki eléggé kedvel, jól nézel ki, és egy picsa vagy, de mégis mindenki szeret. Miért? És engem miért nem? Talán néha bunkó vagyok, de ennyire elviselhetetlen egyben? Nem érdemlem meg, hogy szeressenek? - már a sírás szélén álltam. Még ők se értenek meg?
-[Y/N]. Figyelj rám. Nem gondolhatod ezt magadról! Az emberek nem mindig értékelik azt, ami értékes. Nem látják benne a jót. De egy valamit sose felejts el: nem adhatod lejjebb azaz elvárásaid, csak mert úgy érzed, senkinek sem kellesz. Szereted Kenmát, igaz? Bár én régóta ismerem, és nem a kedvenc osztálytársam, támogatni foglak, akárkit szeretsz. Ha pedig szeret téged, meg fog harcolni érted. Bízz benne - mondta Thana, akinél jobb pszichológus- barát nincs.
-Így van. Mi itt vagyunk, és hiszünk benned. És nagyon is aranyos vagy, akkor is, ha mások nem látják - értett egyet Lili Thanával.
- Köszönöm... Vagy mi... -feleltem.
Nem sokkal ezután befejeztük a hívást, és átkerültem az álmok világába, ahol minden jobb egy kicsivel.

Na hát visszatértem vagy mi!😅
Igazából maga a rész 479 szó, mégis nagyon rövidnek tűnik. És mikor írtam, fejben sokkal jobb volt. Ennek már mindegy. 😂
És szerintem valahogy meglepően passzol hozzá Jisung új száma, a Wish you back. (Not me crying for hours) Remélem élvezhető azért ez a rész is, és bocsánatot kérek, amiért lassan rakom fel a részeket. Leírva dupla ennyi van, de lusta vagyok leírni I'm so sorry. Hú ez hosszúra sikerült.