A nagy csalódás és a történet vége...

4 1 0
                                    

Mert miért ne? Végülis valamilyen okból kifolyólag elõbb-utóbb mindenkinek szembesülnie kell azzal, hogy élete aktuális szerelme nem hogy nem tökéletes, de még homofób is.

A sorok írója is lepetézett, nem hogy a történetünk töketlen fõhõse, amikor szíve hölgye egy videóhívás keretin belül, tengeribeteg módjára okádta a szitkokat a "buzikra", az "aberráltakra", a "betegekre", a lehetõ legváltozatosabb költõi jelzõkkel, mint az "undorító", "beteges" és társaik.

Persze a fõhõsünk diplomata énje is felszínre került és finoman próbált rávilágítani arra, hogy ha valaki meleg (vagy bármi más az LMBTQ+-on belül) az nem egyenlõ az egész lényével... Tény, hogy ez a részét képezi, de ettõl még nem egy "kiirtandó faj" tagjait képviseli, akiknek kondíciója fertõzõ, és cseppfertõzéssel, valamint szemkontaktussal terjed, ha meg hozzád ér akkor égesd el magad élve.

Természetesen a szokottnál jóval hamarabb dolga akadt a hõsnek. A hívás végeztével, a lehetõ legkevésbé kiszámítható módon, rohant egyik (az összes) legjobb barátjához, akinek elsírta a történteket. E sorok írójának valószínûleg mondania sem kell mennyire szánalmas jelenetek kerekedtek ki, amelyeket a fõhõs maradék önbecsülésének a mumifikált maradványai érdekében, nem fog ismertetni.

Értelemszerûen ez elindította ezen gyerekes rajongást is a lejtõn, aminek a legalján, miután átdöccentünk néhány "kurva anyádon", ott van az elengedés és az elfogadás.

Ez a barátság megmaradt, bár a továbbtanulások és az élet folytatólagosságából adódóan meggyérült benne mindennemû kontaktus.

Ám a nem létezõ közönség örömére fõhõsünk szerelmi élete továbbra is tragikus és kihalt, mint a kalahári sivatag és megörvendezteti mindenki, de elsõ sorban az író maradék idegrendszerét azzal, hogy újra beledõl a saját kardjába és ismét jól megbaszódik...

Szeretni vagy nem szeretni? Ez itt a kérdés...Where stories live. Discover now