| Ryder x Kakashi |

2.rész

-Jó reggelt álom szuszék.-pöccintette orron Kakashi a még kanapén fekvő Rydert, aki csak motyogott valamit, majd befordult.
-Gyere reggelizni, mert nekem mennem kell.-kiáltott a konyhából még reggeli hangján.
-Megyek!-ásított Ryder, majd fel húzva zokniját, ami este le csúszott róla, indult meg az asztal felé és huppant le az egyik szimpatikusnak tűnő székre, ami persze Kakashi mellett volt.
-Ha gondolod jöhetsz te is velem. Először bevásárolok vacsorára, az ebédet az Ichirakuban fogyasztjuk majd. Persze ha neked így jó.-pillantott fel reggelijéből Kakashi a megszeppenve ülő Ryderre.
-Nekem tökéletes. Aztán rá nézhetnénk Naruto-ra, hogy hogy áll Marshall kocsija.-harapott bele a gofriba.
-Hm...inkább ne zavarjuk őt. Majd úgy is szól.-kacsintott Ryderre, aki nem tudta ezt hova tenni, így inkább fel állt és el kezdett mosogatni.
-Amúgy jól aludtál a vihar miatt?-vakarta tarkóját Kakashi, majd egy lendülettel fel állt és ment segíteni Rydernek.
-Annyira nem volt vészes, szóval tudtam mellette aludni.-dörzsölte szivacssal a poharat, majd egy pillanatra rá nézett a mellette álló, magas maszkos fiúra.
-És te?
-Egész este forgolódtam.-nyújtózkodott egy nagyot, majd ott hagyva Rydert, ment fel öltözni.

Miután Ryder is fel kapott egy fekete pólót és egy szürke melegítő nadrágot, szintén Kakashi szekrényéből, útnak is indultak a bolt felé.
-Valami kívánság? Vagy mehetünk?-tolta a tele pakolt kocsit és lenézett a tőle sokkal alacsonyabb Ryderre.
-Nem.-rázta nemlegesen a fejét.
-Nem akarom költeni a pénzed.-vonta meg a vállát a fiú, Kakashi pedig fel kacagott.
-Ugyan már! Na, kérsz valamit?-simította meg a fejét, mire Ryder pirulva fel nézett rá.
-Nutella!-csillantak fel szemei, de a piros pozsgás még mindig nem tűnt el arcáról.
-Akkor hozd! Addig várlak a kasszánál.
Rydernek nem is kellett több. Két sorral arrébb futott, miközben egy nénikét is majdnem kigáncsolt. Kakashi végig nézte ahogy a fiú sűrű bocsánat kérés után, fut a polchoz és egyszerűen lerántja az édességet. Fel is nevetett mutatványán, majd Ryder furcsálva sétált vissza hozzá.
-Azt mondtad a kasszánál vársz nem?
-De, de muszáj voltalak szemmel követni, nehogy valami butaságot csinálj.-mondta Kakashi kifogás képpen, Ryder pedig csak szem forgatva követte a kasszához.

Miután az Ichiraku-ban jó ízűen el fogyasztották a ramen-t, haza mentek és kipakolták az élelmiszereket, amiket még a boltban vettek.
-Ryder. Most van egy kis dologom, szóval el kell hogy menjek, olyan 2 órára. Viselkedj jól, rendben?-mosolygott az ajtóból az alacsony fiúra aki még mindig a hűtőben pakolászott.
-Rendben! Egyben lesz még a ház mire haza jössz.-kukucskált ki a hűtő ajtaja mögül Ryder, Kakashi pedig csak fel kuncogott.
-Szia!-kiáltotta a Sensei és már csukta volna be az ajtót, mikor lakótársa hangjára lett figyelmes.
-V-vigyázz magadra.-lépkedett elé Ryder.
-Rendben, megpróbálok. De te is!-mosolygott el kacéran, majd ott hagyta egyedül a nagy házban a 10 éves fiút.

Már fél órája gondolkodott Ryder, hogy mit is csináljon, mikor eszébe jutott, hogy össze dob egy vacsit, rendet rak, majd úgy várja haza kedves barátját.
El is kezdte fel vágni a paradicsomot és a paprikát, gondolva, hogy csinál egy kis lecsót. Miután el készült le rakta az asztalra, ki szedte két tányérba, majd hozott egy kis kenyeret is hozzá. Megfogott egy vázát, amit a sarokban talált porosan és rakott bele frissen szedett vörös rózsát. Le rakta a szépen megterített asztal közepére és szorgosan neki is látott a rendbe rakásnak. Felporszívózott, fel mosott, majd át vette koszos ruháját és vigyorogva várta, mikor ér haza, a ház ura.

10 percnek sem kellett el telnie, már fordult is a zár és be lépett fáradtan Kakashi. De amint meglátta mekkora rend van, a szája is tátva maradt.
-Váó Ryder...köszönöm. A vacsorát is!-lépett az asztalhoz és közelebbről is megszemlélte, hogy mi az étel.
-Ez micsoda?-nevetett fel Kakashi és rá nézett a fiúra.
-Lecsó! Kenyérrel.-vonta meg a vállát Ryder, majd le ült az egyik székben.
-És az mi a szösz?-követte Ryder példáját és Ő is helyet fogalalt vele szemben.
-Paradicsom, paprika, hagyma, tojás és kolbász. De kenyérrel esszük.-vigyorgott Kakashira, aki csak fel nevetett.
-Rendben, megkóstolom.-ráncolta össze homlokát és maszkját le húzva, a szájához emelte a kanalat.
-Azta Ryder! Te egy Isten vagy! Ez nagyon finom!-falta be az ételt, kenyeret nem is használva.
-Ennek nagyon örülök.-mosolygott Ryder, majd Ő is falatozni kezdett.

A vacsora után, mindketten el mentek le zuhanyozni, aztán Kakashi fel vetette az ötletet, hogy ki mehetnének a csillagokat nézni. Rydernek semmi kifogása nem volt ezzel kapcsolatban, szóval kiütlek a napágyakra.
-Kakashi...?-kezdte mondandóját halkan az alacsony fiú.
-Igen Ryder?-nézett rá.
-Sz-szeretlek Kakashi...-nyelt egy nagyot, majd behunyta szemeit.
-Micsoda?-pattantak ki szemei Kakashinak és közelebb húzódott Ryderhez, hogy jól hallotta-e.
-Vagyis szereltek a szomszédban!!!-vágta gyorsan rá, teljesen le főtt homlokkal.
-De hát nincs is szomszédom.-vakarta meg tarkóját. Ryder pedig egyre idegesebb lett.
-Egy harkály kopácsolta a falat és azt hittem szerelnek.-nevetett kínosan a fiú, majd kifújta a levegőt.
-Jól van Ryder...megyek be, mert holnap sok dolgunk lesz. Gyere te is.-nyújtotta kezét a fiúnak, miután fel állt.
-Biztos alszol a kanapén? Ma is nagy vihar lesz hajnal körül.
-Igen! Nem félek!-jelentette ki büszkén, majd le vetette magát a kanapéra Ryder. Kakashi, csak halkan fel nevetett, megsimította a fiú arcát, majd be ment az ő kis szobájába.

Már álmodta az álmok álmát Kakashi, amikor halk kopogásra lett figyelmes a szoba ajtaján. Nem kellett várnia sokáig, be tipegett a hullának kinéző Ryder.
-Ryder?-morogta álmos hangján.
-Azt hittem mellénk csapódott a villám.-reszkedett a fiú a félelemtől.
-Menj vissza aludni. Holnap sok dolgunk lesz.-ásított.
-De nem tudok.-vonta meg a vállát, Kakashi pedig megforgatta a szemét.