Őrangyal (BNHA fanfiction) UrarakaxOc

4. A gyakorlati vizsga

-Ne merj hazudni nekem.- ragadta meg a lány pólóját.

Felment bennem a pumpa. Hogy mer így bánni Urarakával?

-A felvételi után találkozzunk az UA kapujában és mindent elmagyarázok.-sütötte le a szemét.

-Tch.. De ne várass meg.-morogta Katsuki.

-R-rendben.-sietett el a lány. Gyorsan rámértem egy undorodó nézést a fiúra és követtem Ochacot.

A kapu hatalmas volt. Majdnem 20 méter magas. 

-HELLO.-kiáltott a mikrofonba a bent látott hős olyan hangerővel, hogy mindenki a fülét fogta. Szívem szerint lenyomtam volna azt a mikrofont a torkán.

Ekkor kinyitódott a kapu. Mindenki várt, hogy valami jelezze az  indulást.

-GYERÜNK! AZ IGAZI HARCBAN SINCS VISSZASZÁMLÁLÁS.-kiáltotta a szőke hős. Mindenki berohant és elkezdték pusztítani.

Uraraka ügyesen harcolt. Nem is kellett segítenem. Azonban a föld megrázkódott és egy hatalmas robot emelkedett fel. Oldalára hatalmas 0 volt festve. Akkor ez volt az a robot amiről az mondták, hogy érdemes elkerülni.

Mindenhol repkedtek a hatalmas törmelék darabok. Uraraka sikolyát hallva megfordultam és megpillantottam a lányt a földön feküdni. Lábain egy kő volt. A határain volt. Könnyek csíkozták az arcát. Lassan elvesztette az eszméletét a fájdalomtól. A düh mint egy megzabolázhatatlan vadállat tört ki belőlem.

Iida Tenya:

Visszapillantottam amikor meghallottam egy sikolyt. A lány volt akivel olyan durva voltam. Már fordultam volna meg, hogy segítsek neki viszont észre vettem, hogy a semmiből feltűnik egy alak. Nem láttam sokat belőle az őt körül ölelő fényáradat miatt. Hatalmas szárnyai voltak. Talán az a fiú aki figyelmeztetett, hogy ne merjem bántani a lányt. Úgy emlékszem Aki volt a neve.

-Hogy mered?!-kiáltotta miközben a kezét a robotra emelte.- Neki én vagyok az őrangyala és aki kezet mer emelni rá annak pusztulnia kell.-váltott fenyegető morgásra. Az öklét összezárta és a robot mint egy üdítős doboz összeroppant. Roncsa pedig egy hatalmas robbanással felrobbant. Miféle erő ez?

Ekkor érkeztek meg a profi hősök.

-Menekülj!-kiáltott rám egy hosszú fekete hajú férfi akinek a nyakában egy fehér sál volt.

Szemei vörössé váltak és a felfordulást okozó fiúra szegeződtek.

-Francba!-káromkodott- Nem hat a képességem.-kiáltott a többieknek.

-Már minden rendben! Hogy miért? Mert itt vagyok én!-kiáltott All might aki a semmiből tűnt fel. A fiú mellé ugrott és megütötte. Vagyis csak ütötte volna meg ha a fiún nem siklott volna át a keze. A hős meglepetten pillantott az öklére.

-Egy halott embert nem bánthatsz.-fújtatott a fiú. Majd egy villanás kíséretében eloszlott. 

Mindenki döbbenten nézett.

-Ez a fiú volt! Ő volt az előadó teremben!-kiáltottam mikor végre felébredtem a kábulatomból. 

A fekete hajú férfi hozzám fordult.

-Tudnál válaszolni pár kérdésre? Te voltál az egyetlen aki látta pontosan mi történt és beszéltél is vele.

-Igen ,uram. De megtudhatnám mi a neve? Az enyém Iida Tenya.

-Aizawa Shouta.-rázott velem kezet.-Erre gyere.-intett és elindult a UA épülete felé. 

Pár perc múlva egy kihallgatószóbában ültünk egymással szemben.

-Akkor.. Pontosan mond el mit láttál és halottál a vele való találkozáskor.

-Az előadó teremben egy lánnyal beszéltem. Bevallom egy kicsit durvábban a kelleténél.-sütöttem le a szemem-És akkor megjelent a lány mögött. Azt mondta, hogy ő védelmezi és ne merjem bántani. Azt hiszem azt mondta a neve...Aki. A gyakorlati vizsgán meg teljesen elvesztette a fejét. Valami olyasmit kiáltott, hogy "én vagyok az őrangyala és aki bántja annak pusztulnia kell".-próbáltam visszaemlékezni a szavaira.

-Letudnád írni a külsejét?-kérdezte Aizawa.

-Sötétkék haja volt és narancssárga szemei. 14 éves lehetett talán. Nem volt túl magas és hatalmas kék szárnyai voltak. Meg valami glória szerű lebegett a feje felett.

-Köszönöm. Majd értesítünk a vizsgát illetően.-szólalt meg és kitessékelt a szobából.