Létszám Fölény

1.2K 83 17
                                    

Natasa Zoe Barnes és William James Barnes, két napja születtek. Anastasia sokat szenvedett, teljesen ki van még mindig fáradva.

-Biztosan ikrek? Alig hasonlítanak. - mondta Natasa.

-Szerintem viszont tök ugyan olyanok. - rázta a fejét Wanda.

-Nem mindegy. Gyönyörűek. - lépett közbe Tony.

-Apaaa. - szaladt be baby Barnes.

-Tessék fiam. - vette karjaiba Bucky a fiát, aki másfél éves múlt, és nincs nála okosabb az ő korában.

- Szeretnék fagyit. - mosolygott.
-Hozhatnánk anyának.

-Gyere drágám. - nevetett Nat, és kézen ragadta kereszt fiát, aki boldogan szaladt mellette.

-Megyek, megnezém Anastasiat. - biccent Bucky, és már el is indult.

A szoba előtt mély levegőt vett, és amikor belépett, látta Anastiasiat, mélyen aludt, de amikor felemelte a lábát. A padló nyikorgására Ana hirtelen abba hagyta a horkolást, és Enthony ágyához sietve kezdte simogatni a takarót.

Bucky kénytelen volt egy aprót kuncogni a félig alvó lányon, majd oda ment, és óvatosan lefektette az ágyba. Ki akart menni, hogy nyugodtan aludjon.

-Maradj kérlek. - nyögte.

-Rendben. - feküdt kedvese mellé.

-Még mindig nagyon fájok. - nyöszörög Anastasia, mire Bucky jó szorosan öleli magához.

-Erős vagy Anastasia. - puszilta körbe az arcát.

-Köszönöm, de úgy érzem szét szakadok. - kuncogott a lány.

-Majd össze varrlak. - nevetett Bucky, óvatosan simogatva a szerelme hátat.

-A kölykök létszám fölénybe lettek. - suttogja Ana.

-Megoldjuk. - nevetett James.

-Lemegyünk? Meg szeretném nézni az ikreket. - próbál feltápászkodni Ana.

-Leviszlek. - bólogat Buck.

-Szültem, nem bénultam le. - ingatta meg a fejét,

-Nem érdekel. - ránt vállat, és karjaiba kapja.

A labor ablakában már látják ahogyan  Wanda bőszen dudol a kis gyerkőcöknek, akik csak mosolyognak rajat. A két kis kopasz barack, gyönyörű tengerkék szemek, bársonyos bőr. Pont mint az angyalok a mesében.

-Gyönyörűek. - puszilta meg Ana homlokát Bucky.

-Zoe és James. - suttogja Ana.

-Igen, már csak baby Steve hiányzik. - nevetett fel Bucky.

-Hol van? - fordul körbe Anastasia.

-Natasa elvitte fagyizni. - mosolyog.

-Remélem jól megleszünk. - nevetett Ana, és jó szorosan hozzá bújik Buckyhoz.

-----------

Fáradtan nyújtózik ki a szerelmes pár. A gyerekek a bázis udvarán. Romanoff és Rogers velük játszik.

-Jó reggelt. - morogta Bucky.

-Imádom a reggeli hangod. - suttogja Anastasia, és James nyakához bújik.

Együtt nevettek, majd szedték össze magukat, és már öltöztek is.

A kis Steve, már iskolába jár, az ikrek pedig oviba. Hétköznapi életét élnek, nem zargatják őket. Egy egy bevetés kivételével, nem történt semmi világi katasztrófa.

A kis gyermekeik, nagyon okosak, és erősek. Mindegyik valamilyen módon különleges.

Mindenki jól van, élik mindennapjaikat, együtt mindent megoldottak. Próbléma mentessé teszik életüket.

Vége


Nos, ez is el jött.
Fájó szívvel zárom le Bucky és Ana
történetét, és nagy izgalommal kezdek bele egy új történetbe.
Köszönöm mindenkinek aki végig követte Ana életét. Köszönöm a sok szavazatot, és vissza jelzést.
Várlak titeket szeretettel a többi történetemnél.

Köszönöm❣️❣️

Falba ütközött [Bucky Barnes Ff.] ☑️Where stories live. Discover now