Krétakori Tábor - Jurassic World

Forró Fürdő

Brooklyn szemszöge:

Épp végeztem a fürdéssel és öltözködni készültem, amikor az ajtó kinyílik, a túloldalon pedig egy meglepődött Darius képe jelenik meg.
Az első pillanatban fel se fogtam, hogy mi történt, majd akkor esett le, hogy én majdnem meztelenül állok Darius előtt.
Mielőtt bármit is reagálni tudtam volna Darius hirtelen elfordult és bevágta maga mögött az ajtót, én pedig lefagyva áltam ott a történések után.
Miután végre visszatért belém az öntudat, hihetetlen gyorsasággal vettem fel egy a fürdőben lévő köntöst.
Majd óvatosan kinéztem az ajtón.
Darius a szoba másik végében volt a fallal szemben állva, nekem háttal.
- Sajnálom! - szólalt meg, miután jobban kinyitottam az ajtót. - Nem állt...állt szándékomban... - mondta még mindig háttal állva nekem.
- Mit keresel itt amúgy? - kérdeztem, miközben próbáltam megütni egy nyugodt hangszínt.
- Ben mondta, hogy a szoba üres és, hogy én végülis itt alszom. - mondta Darius.
- Hmm...értem, nekem meg a lányok azt mondták, hogy nem férünk el egy szobában, ti pedig együtt alszotok, szóval én nyugodtan alhatok a harmadik szobában. - sóhajtottam és vontam le a következtetést.
- Szóval átvertek minket! - mondtam.
- I-igen... - mondta kínosan Darius.
- Hát nem tudunk mit tenni. Mostmár megfordulhatsz egyébként. - szedtem össze végül magam. - Majd legközelebb megbosszuljuk őket, de most fáradt vagyok. - mondtam. - Szóval, ha akarsz mehetsz fürdeni.- fejeztem be.
- O-oké... - mondta még mindig feszengve és megfordult és rám sem nézve berohant a fürdőbe, miközben végig a földre nézett.
Én pedig egy nagyot sóhajtva elterültem az ágyon. Egy pár perc múlva hallottam, ahogy megnyitja a vizet, ezután felálltam az ágyról és jobban körül néztem a szobában. Nem nagy szoba volt, de az egyik szekrényben volt törülköző, köntösök és tisztasági szerek, ide tettem be előzőleg a ruháimat is, mielőtt fürdeni mentem.
A másik szekrényben pedig ruhák voltak. Gondolom itt alhatott ebben a szobában Tiff és Mitch.
Miután körül néztem, gyorsan vissza vettem a ruháimat, annyi különbséggel, hogy a felsőm és pólóm helyett egy a szekrényben tálalt pólót vettem fel, ami valószínűleg Mitch-é lehetett. Ugyan kicsit nagy volt rám, de jó volt végre valami más ruhában aludni, mint amiben eddig.

Darius egy jó 10 perc múlva jött ki a fürdőből, ugyanabban a ruhában, amiben bement.
- Ott van a székre tettem neked ruhát, ami szerintem jó rád. - mondtam feszengve, mikor óvatosan kilépett.
- Ohh...köszönöm. - mondta, majd hipersebességgel felnyalábolta a kikészített ruhákat és vissza sietett a fürdőbe.
Egy pár perc múlva, pedig egy rövid nadrágban és egy pólóban jött ki, ami egy picit nagy volt rá, de még mindig jól állt rajta.
- Kö-köszi a ruhákat. - mondta végül, mikor kijött.
- Nincs mit. De most feküdjünk le, már késő este van. - mondtam egy ásítás közepette.
- Őő...nyugodtan aludj az ágyon, én majd elalszom a fotelben. - mondta feszengve, mire elegem lett a helyzetből. Én is kínosan éreztem magam emiatt, de ez van, tovább kell lépni.
- Darius! Álltam fel és oda sétáltam hozzá. Tudod nekem is épp olyan kínos, hogy láttál...úgy. - nyeltem egyet. - De tudod...lehet, hogy ez nyálasan fog hangzani. Eh-heh. - nevettem egyet kínomban. - De örülök, hogy te láttál és nem más. - mondtam egy levegő vétellel a végét.
- Hogy miii?!?? - akadt el a szava, de végre a szemembe nézett.
- Tudod bármi is történik, te ott vagy nekünk. És megbízunk benned. És én is megbízok benned. - mondtam még mindig nyálasan. - De, ha többe nem mersz a szemembe nézni, akkor inkább oda megyek a T-rex-hez felfalatni magam. - mondtam már egy kissé viccelődve.
- Brooklyn. - mondta végül, miután felfogta, hogy mit mondtam, majd hirtelen átölelt.
- Köszönöm. - mondta meghatódottan. - És sajnálom még egyszer! - suttogta, majd miután egy percig öleltük egymást elengedett.
- Menjünk aludni! - mondta végül.
- Na végre. - mondtam bólogatva, miközben egyet ásítottam.
Én rögtön az ágyba vetettem magam és magamra húztam a takarót, Darius pedig még lekapcsolta a lámpát, majd egy kissé feszengve ugyan, de mellém feküdt.
- Jó éjt! - mondta egy mosoly kíséretében, amit ugyan nem láttam, de hallatszott a hangján.
- Neked is! - mondtam, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve átöleltem.
- Brooklyn... - feszült meg.
- Csak aludj! - mondtam tetetett dühvel, mire ellazult és szembe fordult velem.
Én pedig közel húztam magam hozzá, mire ő ugyan habozva, de átölelt.