Lány vagy Lény?

Az Artificial Mutant Technologies

Reggel szüleim helyett én mentem a hatalmas, szürke épülethez. Jólesett látni őket, hogy hosszú ideje először jól kipihenik magukat. Ahogy kiléptem az ajtón elkezdett szakadni az eső, így vissza kellett mennem esernyőért, ami a nyári jó idő után még nem volt elővéve. Az eső időközben egyre jobban esett, viszont az esernyő keresése miatt késésben voltam. Szembeszélben rohantam végig a járdán, kerülgetve az ellentétes irányba haladó iskolásokat és a mély pocsolyákat. A vállalat épülete előtt ott állt Gray, szokásos piros öltönyében, mikor meglátott felém intett.
- Oh Katie~ mily' meglepő már azt hittem el sem jössz. Viszont hogy megérkeztél, első napodra 37 perc késést írhatok.
-Gray. -a fejemben az összes ismert káromkodás lejátszódott amire csak gondolni tudok- Mi is anyád foglalkozása? Varrónő ha jól hallottam. Egyszerre 20 centit is be tud venni.- sziszegtem fogaim közül.-Jó reggelt neked is Gray!- mondtam egy mosoly erőltetve az arcomra.
- Gyere Katie kezdjük is a körbevezetést, hogy minél hamarabb munkába állhass. Remélem te is annyira örülsz, mint én.
-Persze, menjünk is- hazudtam, úgy mint a vízfolyás.

Átvezetett a hallon, ami hasonlított egy normális kórházi recepcióra, csak sokkal nyugodtabb volt. Egy kétszárnyú, homályosított üvegű ajtón léptünk át a főépületbe. Újdonsült főnököm elmondása szerint itt vannak a könnyebb módosítást igénlő páciensek.
Aztán egyre tovább érve én is láttam, hogy súlyosbodnak az esetek. Egy lánynál megálltam, mert nem bírtam szó nélkül hagyni.
- Eddig bírtam, de ez mi?- a lány egy 45 fokban megemelt ágyon feküdt a testét tűk borították mellette egy asztalon kínzóeszközöknek tűnő tárgyak vércseppekkel tűzdelve.
-Oh~ ő itt Jessica.- kedett bele a látványnak ellentmondó mosollyal- Azzal jött hozzánk, hogy bántják az iskolában és nem szeretné érzni a fizikális fájdalmat. Mi megtettük, persze, nem olyan könnyű valakiből csak a fájdalom érző idegeket kiszedni, így jött az összes többi is.- az arcán ott volt a le nem vakarható vigyor, ami most rettentően félelmetesnek hatott.
- És hogy tudja kifizetni? Azt mondtad, hogy iskolás.
- A szülei már nálam dolgoztak, így egy ici-pici bércsökkentéssel megoldottam.
Az a mosoly ami állandóan ott ül az arcán kezd idegesítővé és nyomasztóvá válni.
- Mehetünk Katie?
-Minél gyorsabban- már nem játszottam a kis naiv lánykát. Minden méterrel egyre jobban megbántam a döntésem.
Egy sötétített üvegű ajtónál balra fordultunk, és nemsokára megálltunk.
- Itt véget is ér az A.M.T. túra, megérkeztünk a laborodhoz, királylány.
- Miért hívsz így?
-Mert. Na de most ha nincs kérdés bemehetsz, a kollégád bent vár, majd ő  megmondja mit kell tenned. Az idő pénz szóval sok szerencsét. - ezzel sarkon fordult és elment.

Ahogy benyitottam a szobába egy szike fúródott az ajtóba. Elnéztem abba az irányba amerről érkezett az éles tárgy. A személynek akitől valószínűleg a műtőeszköz származott, hamvas szőke haja kontyba volt fogva és hosszú, fehér laborköpenyt viselt. Ahogy meglátott odaszaladt hozzám.
-Ó, bocsánat. Ugye nem sérültél meg? Biztos te vagy Katie Willows, Gray már mesélt rólad. Mondta hogy nagyon okos vagy, és hogy egy neves egyetemről jöttél, meg extrém makacsan viselkedsz, viszont nagyon tehetséges vagy. -hadarta el.
-Én is örülök a találkozásnak..öm... hogy is hívnak?
-Jajj el is felejtettem bemutatkozni Barbara Baker vagyok, éppen előkészítettem a mintavételhez szükséges eszközöket pakoltam elő, mikor ez a kicsike kipattant a tárolójából- mondta miközben kihúzta az előbb mellettem elrepülő tárgyat az ajtó lapjából- van a fogason köpeny, azt vedd fel, moss kezet, kösd fel a hajad vagy vedd fel a hajhálót.- fejezte be, majd én hozzáláttam az instrukciók elvégzéséhez.

Végre szemügyre vehettem a fehér helység berendezését. Középen egy nagy dolgozóasztal, amin különféle iratok keveredtek, kémcsövekkel és műtőeszközökkel. A fal tele van nagy, két ajtós fém szekrényekkel. Egy tolókocsira egy fémvégű, henger alakú üvegtartály, valami fekete trutyival töltve. Felöltöztem és közelebb mentem a hengerhez.  A kátrány állagú anyag mozgott, bár lehet hogy csak hallucináltam.
-Úgy látom megtaláltad 4GON14-est. Belőle veszünk mintát- magyarázta Barbara.