Több mint barátság, de kevesebb mint szerelem...
,, Tanítsak meg valakit szeretni, akinek nincsenek érzései? "- megéri ez nekem?
,, Van esélyünk a sorsunkkal szembe szállni, vagy felesleges, ha az egymásnak teremtett minket "
Amikor közel vagytok eg...
Element. Elment mellettünk. De végig a szemembe nézett. Idegesített, hogy a filmekben, meg a könyvekben ilyenkor a srác neki megy a másik fiúnak, de nem ez történt. Akkor mégis miért volt dühös? Egyszerűen nem értem.
Schott ezek után, úriember módjára elkísért a termembe. Ó, hogy az a Jézus Krisztus! Megint mellé kell, hogy üljek .... najo Lily, ne nyafogj, kibírod.
Utolsó óra előtt elmentem a mosdóba, és megvártam a csengőt, hogy még véletlenül se kelljen beszédbe keverednem vele. Na meg a másik fele, hogy nincs kedvem nézni, ahogy Lexi meg Jack enyelegnek előttem. Semmi rossz indulat nincs bennem, meg nagyon örülök, hogy boldog, csak fáj nézni őket, amíg az én szerelmi életem a béka segge alatt van romokban.
Megszólalt a csengő én pedig futtában rohantam vissza a terembe. Lassacskán el kell beszélgetnem magammal, mert kezdek úgy viselkedni, mint egy antiszociális, aki fél mindenkitől. Berontottam a terembe. Láttam a szemem sarkából, hogy pont akkor fordult be a sarkon a tanár, amikor bejöttem, így van fél percem felkészülni az órára. Röhejes.
Eltelt az óra, és megszólalt a csengő. Végszóra. Komolyan ennyire még nem akartam, hogy vége legyen az órának. Egyszerűen annyira frusztrálva éreztem magam egész nap Adam mellett, mint akit kínoznak. Eddig mindig jelentkeztem az órákon, ha tudtam a választ, most meg mint a kuka, olyan voltam. Ez bizony Adamnek is feltűnt, mert amikor egy olyan kérdést tettek fel amire tudtam a választ, azt leírtam a füzetembe, de nem jelentkeztem. Egyszerűen nem ment. De végre vége van a napnak.
Aha .... a nagy francokat.
- Lilyyyy- sikította a barátnőm. - Ne visíts már. Szétszakad a dobhártyám.- hurrogtam a le a legjobb barátnőm, telis-teli jóindulattal. - Ma elmegyünk négyen bulizniiiii- ordította tovább. Ennyit arról, hogy ne visítson. - Biztos, hogy nem. Passzolom. Nyugodtan magaddal viheted Max-éket, de én nem megyek.- - Akkor is eljössz, ha kell pizsamában rángatlak ki a házból.- - De anyám mérges lesz- légyszi váljon be. Kegyelmezz Istenem. - Anyád otthon sincs. Sosem fogja megtudni.- vigyorgott ördögien, majd kérdőn rám nézett. - Van más választásom? - - Nincs- vigyorgott tovább, hogy a füléig ért a szája, és húzott ki az iskolából.
Délután áthívtuk a többieket készülődni, én pedig lésújtóan néztem a barátnőm, hogy miatta marad el a gördeszka délutánom.
Nem csíptem ki magam, mert nem pasizni megyek, hanem a ,,barátnőmre vigyázni " úgyhogy eszemben sem volt inni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egyszerű élet, egyszerű szett. Huh. Bárcsak ilyen könnyen menne minden, mint kiválasztani, hogy mit veszek föl aznap.
Anyámnak beadtam, hogy Lexinél alszom, és szerencsésen be is vette. Nem szoktam és igen nehezen tolerálom a hazugságokat, de most szükség volt rá. Anya mindig elengedett a bulikba, khm már amelyikbe hajlandó voltam Lexivel elmenni, de legalább örült, hogy kimászok a szobámból és közösségi életet élek. Elengedett, ha megígértem, hogy nem holt részegen jövök haza, illetve 11, legkésőbb fél tizenkettőkor az ágyban leszek...... Nos a bibi az itt van, ugyanis a buli 9-kor kezdődik, és valószínű ha a dolog a legjobb barátnőmön múlik, hajnali egy óra előtt nem igen ér véget. Ennyit az elveimről....Köszi Lexi.
Négyen állunk a ház előtt és várjuk, hogy sorra kerüljünk, majd beengedjenek. Hát mit ne mondjak.....ezek annyian vannak, mint az oroszok. Pár perc várakozás után bementünk, és szokás szerint megcsapott az olcsó sör illata, ami keveredik valami töménnyel és a dohánnyal. A többiek majd kiugrottak a bőrükből, de nekem volt egy rossz érzésem. Eszembe jutott az előző buli, ami hát valljuk be, hogy nem fejeződött be valami fényesen, és csak reménykedni tudok, hogy Adam nincs itt. Már miért ne lenni itt? Amelyik bulin ő nincs jelen, arról ki lehet jelenteni, hogy az nem is egy igazi buli. Márpedig akit ő ,,megtisztel" a jelenlétével, az bizony különlegesnek mondhatja magát, és dicsekedhet a bulijával. Csak legyen már vége.
- Hé Max! Szólnál légyszi Lexinek, hogy elmegyek megnézem mi a felhozatal.- - Persze. Aztán gyere táncolni.- bólintottam, bár eszemben sem volt bemenni a sok izzad ember közé, és nyomorogni. Eleget nyomorgom és a bkv-n , mikor tele van emberekkel, és azt a förtelmes emberszagot szívnom.
Ahhoz képest, hogy mennyien vannak, a piák fele még mevolt, és egész minőséginek tűnt. Volt egy srác aki az italokat osztogatta, és néha számott váltott a dj pultnál, ha valamelyik nem volt az ínyére. Kértem tőle egy kólát , majd felbattyogtam az emeletre és a ,,balkonról" néztem a táncoló embereket. Bár én is ennyire önfeledten tudnék ott táncolni, és nem szoronganék mindentől. Egy hang zökkentett ki gondolkodásomból...
