Part 15

988 20 2
                                    

Adam szemszöge

Lexi Douder:
Gáz van!!!

Me:
?

Lexi Douder:
Hogy hívták azt a gyereket?
Akit említettél, tudod na...... az.

Nem tudtam kire gondol, aztán eszembe jutott az a paraszt.

Me:
Matthew Durson

Lexi Douder:
Akkor tényleg gáz van

.....(hangfelvétel).........

Mikor végig hallgattam az üzenetet a lélegzetemet is vissza folytottam. Ez a senkiházi köcsög volt képes előadni az én történetemet az ő nevében? Ha holnap bemegyek első dolgom lesz hogy akkora horgost keverek le neki, hogy a fal adja a másikat. Itthon sajnos nem tehetem meg, mert egy-két szabály van, és az egyik az, hogy nincs bunyó. Pedig ha a kezem közé kerül, én esküszöm, hogy....

Nem tudom mit tegyek. Ismerem Mattet, kiváló színész, és akkor biztos, hogy Lilynek úgy adta elő, hogy azt be is vette. Bár ahogy mesélte Lex, ez mar fix.

Egész este nem tudtam aludni, és állandóan járt az agyam, hogy másszak ki a szarból, úgy, hogy én nyerjek. Nincs más választásom.

El kell mondanom neki nekem is.

Késöbb írtam egy üzenetet Lilynek, miközben azon gondolkodtam, hogyan hajtom vissza ezt a kamu sztorit Matten.

Me:
Beszélnünk kell!

Igazából, amilyen haragban váltunk el, abban sem voltam biztos, hogy megnézi, arról meg, hogy egyáltalán visszaír, ne is beszéljünk.

Hol basztam el ennyire?

Miért ver engem ennyire a sors?

Lily szemszöge

Este volt. Már egy ideje feküdtem az ágyamban, amikor kaptam egy üzenetet. Ebben még nincs is nagyon semmi érdekes, na de abban annál inkább hogy kitől kaptam azt. Adam. Teljesen lesokkolt. És ami még inkább, azaz, hogy ez állt benne: Beszélnünk kell! Igazából nem tudtam pontosan mire gondol ez alatt, mert elég sok megbeszélni valónk lett volna, de pánikba estem. Nem tudtam mit csináljak. Vissza írjak? Vagy csak ,,láttamozzam" le? Vagy egyáltalán ne nyissam meg az üzenetet, és akkor lehet azt hiszi nem láttam? Végül a jólneveltségem győzött...

Me:
Ki jön ki belőle jól, és ki
rosszul?

Adam Duckt:
Csak hallgass meg!

Meglepetésemre egyből válaszolt. Haha köcsög, lebuktál! Nem válaszoltál a kérdésemre.

Me:
Nem vagyok rád kíváncsi.
És nem biztos , hogy meg akarlak hallgatni...

Válaszoltam ridegen. Magam se tudom miért lettem most ennyire bunkó, de a múltkori után, nem számítottam volna semmi jóra. Mintha nem is én lennék most.

Adam Duckt:
Kérlek!!!
Tudnod kell az igazat!!!

Huh! Sírok! XD
A nagy és szívtipró Adam Duckt könyörög egy lánynak. Hát ilyet sem látni minden nap.

Fogtam az üzenetet és lescreenshot-oltam, mert ez még később egy olyan Adu Ász lehet, hogy köpnyi-nyelni nem fog tudni. Végül beadtam a derekam, mert mi lehet olyan fontos, hogy az ennyire sürgős, és nem vár holnap a suliig....
Na akkor zsa neki..

Me:
Mondjad

Adam Duckt:
Ez nem telefon téma, és amúgy is személyesen kell...

Holnap a suli előtt várlak
7.30-kor
Kérlek gyere el, mert ez fontos

Me:
Ok

Ilyenkor az ember azt hiszi, hogy a pasi valami hosszú monológot fog levágni a szerelemről, meg a ,,miért csaltalak" / esetleg pont a ,,miért nem csaltalak meg" szövegről. De ez akkor nem így történt.

Megnyílhatott volna előttem.

Egy olyan oldalát mutatta volna meg, amiről eddig halvány lila fingom nem volt.
Most biztos azt gondoljátok, hogy elmesélte nekem az élete történetét, a múltját, az első szerelmi csalódását, de ez nem így történt. Ő más, mint a többi.

Szerintem egy embert sosem így fogsz megismerni, hogy megkérdezed mi a kedvenc kajája, színe, boltja. Milyen a családja, vagy milyen a múltja. Szerintem a múltja valakinek nagyon csekély mértékben fontos. Elmesélheted, de azon már nem változtathatsz. Az a múltad. De te most a jelenben vagy. A felületes dolgok nem olyan fontosak mint például a haj, szín, márka stb. Az csak a dísz. Akkor találkozol valakinek a belső énjével, ha időt szánsz rá. Foglalkozol vele. Gondolj bele, mekkora különbség van a között, hogy ,, mizu?" meg ,, hogy vagy?" Mind a kettő egyszerű, de még is van köztük különbség. Egy embert akkor ismersz meg teljesen, ha időt szakítasz rá. Amikor beszélgettek, vagy amikor szórakoztak és megismered a személyét és tulajdonságait. Mikor szomorú, mikor boldog, mennyire bolond vagy vicces. Amikor rájössz, hogy bízhatsz abban a személyben, mert kiismerted, és büszkélkedhetsz másoknak, hogy ez bizony nem egy felületes haverság, hanem egy erős kötelék és egy biztos barátság. Mennyi különbség van az ,,osztálytárs" ,,haver" és ,, barátság" között. Mert van. És nem is kevés. És akkor van tiszta kép a fejedben, ha ezeket meg tudod különböztetni, és a TE személyeidről az életedben, meg tudod mondani, hogy bizony ki hova tartozik. Hidd el nekem, könnyebb lesz. Úgy fogod látni az embereket, úgy viszonyulsz hozzájuk, és bízol meg abban akiben kell.

Én ezt a hibát követtem el. Nem tudtam, hogy hova soroljam Őt. De már rájöttem. Egyik csoportba sem illik bele. Miután megmutatta azt a dolgot, elmondta amit akart, és megbízott bennem, már tudtam.

Csak egyetlen dologban hibádzott akkor a történet......

Akkor estem újra pofára.....



Sziasztok
Bocsánat, hogy volt egy hónap kihagyás, de a teljes szöveg nincs meg kész. Érlelődik bennem a történet.

Ez most egy kicsit lelkizős részre sikerült, de a cselekmény halad majd ugyan úgy tovább....

Nem szoktam a szövegek végére ilyen monológokat írni, mert szerintem felesleges, de most SZERETNÉM MEGKÖSZÖNNI AZOKNAK AKIK OLVASSÁK A TÖRTÉNETEIMET, és mindig nyomon követik az eseményeket, illetve ,,likeolnak" . Ez mind a két könyvemre igaz.

Köszönöm!♥️
Puszi a pocitokra♥️♥️

TöBB-KEVESEBBWhere stories live. Discover now