Álom pasi /szünetel/

15. Fejezet {Sarkcsillag}

Este az elmúlt két napon gondolkodtam. Mi is történt igazán? Megbeszéltük, hogy nem jelentett semmit a csók és hogy barátok vagyunk. Aztán együtt aludtunk. Ez így elég zavaros igazából de ha nincs a vihar nem aludt volna ott. Legalábbis nem tudom, szerintem nem. Aztán másnap együtt keltünk és reggeliztünk. Majd haza vittem. Röviden ennyi asszem, de akkor miért nem tudok aludni és van fura érzésem ha csak barátok vagyunk? Elég sok a miért és a ha ebbe a gondolatmenetbe.

°°°

Nem az ébresztőmre kelek hanem a csengőhangomra és mikor meglátom barátnőm nevét nehezen rá veszem magam és felveszem.

-10 perc alatt kész vagy? -hangzik a kérdés köszönés nélkül.

-Miért? -kérdezek vissza kómásan és felülök.

-MERT 5 PERCÜNK VAN LEÉRNI ÉS TE MOST KELTÉL FEL! -csapja rám a telefont. Upsz. Lehet kinyomtam az ébresztőm?

Gyors felpattanok kiveszem az első kezembe akadó ruhadarabokat, megfésülöm a hajam és megyek is. Még arra a mini sminkre sincs időm amit használni szoktam.

-Gyors voltam? -kérdezem barátnőm mikor beugrok mellé.

-8 perc, határ eset talán csengőre beesünk -tapos a gázba.

°°°

Pont sikerül berontanunk a tanár előtt a terembe. Hudson, Blake és Zach mellett van hely. Kate nem kérdés ki mellé ül, én pár másodpercig filozók majd beülök Blake mellé.

-Azért alszol el mindig mert rólam álmodsz? -kérdezi tőlem.

-Nem vagy egy álom pasi típus -kutatok a táskámba a fülesem után.

-Azzal akarsz ignorálni? -mutat a kezembe lévő eszközre.

-És milyen jó érzés lesz ignorálni és aludni. Már most melengeti a szívem -nyúlok a szívemhez amolyan ahw tekintettel.

-Ezt szoktad csinálni irodalom órán? -húzza fel az egyik szemöldökét.

-Ki csinál mást irodalom órán? -mutatok körbe a padra döntött fejeken.

-Jogos, nem tudok kifogni rajtad -tűnődik. Én pedig bedugom a fülem és a padra hajtom a fejem. Pár másodperc múlva ellenben kénytelen vagyok kinyitni a szemem mert érzem, hogy néz?

-Mivan? -kérdezem udvariasan.

-Tudod a lányok általában figyelnek és tanulnak, vagy éppen rajzolgatnak és pasikon ábrándoznak. Te meg alszol -dől hátra és keresztbe rakja maga előtt izmos kezeit.

-Mint mondtam. Nem vagyok a többi lány -sóhajtok.

-Hát az biztos, kész használati utasítás kéne hozzád -dönti meg a fejét és úgy fürkész mintha tényleg egy rejtvény lennék.

-Azért nem, csak te a kurva típushoz vagy szokva -mondom ki talán kicsit túl hangosan, mert a tanárnő egy elég csúnya pillantással jutalmaz meg.

-Kurva? -húzza fel a szemöldökét.

-Szinonimák kellenek? Bérnőstény, ribanc, prostituált, utcalány, útszéli, éjszakai pillangó, sarkcsillag, luvnya, lotyó... -kezdem sorolni.

-Tudom mire gondolsz nem kell több -állít meg.

-Pedig lett volna még pár -tűnődöm el.

-Zavar, hogy eddig a sarkcsillagok felé nézelődtem és nem feléd? -könyököl rá az asztalra és dől kicsit felém.

-Te se vagy a legélesebb kés a fiókba -ütögetem meg a vállát.

-Szóval igen -és megkaptam a tökéletes mosolyt, egy haj hátra túrás kiséretében.

-Nem. Kicsit se. Nem vagy az esetem Blake -vonom meg a vállam.

-Mert mi az eseted Jessica? -néz a szemembe.

-Nem te -állom a szemkontaktust.

-Tuti? -hajol kicsit közelebb.

-Mint az, hogy itt ülök -nem rezzenek meg.

-Jessica Collins! Blake Johnson! Egész órán nem figyelnek és beszélgetnek, ez a folyosón is kivitelezhető, kifelé! -mutat az ajtóra Mrs. Evans.

-Irány -áll fel Blake és felkapja a táskáját. Követem kifelé.

-Ez miattad van ugye tudod? -kérdezem tőle a folyosón.

-Szerintem nem tetszett neki a sarkcsillagos téma -vár be.

-Nem értem a problémát, irodalom órára való -mosolyodok el.

-Szerintem is.

°°°

A suli előtt állok mikor csippan a telóm.

Pitbull: Baj lenne ha megvárnám Hudsont?

Én: Dehogyis, maradj csak

Pitbull: És hogy mész haza?

Én: Megoldom anya, nagy vagyok

Pitbull: Tutko?

Én: 1000%. Írj ha haza értél, csákány

Pitbull: Csáóó

Körbe nézek a parkolóba, egy emberbe reménykedem igazán de őt nem látom így bedugom a fülem és elindulok. A gondolataim teljesen máshol járnak és a zenére koncentrálok, a lábaim magától járják az ismerős utat. Hirtelen valaki megérinti a vállam én pedig egy pillanatra úgy érzem, hogy megállt a szívem. Felkapom a fejem.

-Zach? Te meg? -kérdezem tőle és a pulzusom kezd újra normális lenni a szív sokk után.

-Netán zavarok? -kérdezi. Bunkó lenne ha igent mondanék?

-Mit szeretnél? -kérdezem sóhajtva.

-Csak azt szeretném kérdezni, hogy milyen érzés lehet széttenni a lábad a suli legnagyobb szoknyavadászának?

-Mivan? -először fel se fogja az agyam a kérdést.

-Az eszed is elveszi nem csak a szüzességed? -kérdezi pofátlanul.

-Várjunk, várjunk. Ha szét tettem volna neki a lábam, ami nem történt meg, az lett volna a nagyobb baj, hogy nem neked tettem szét vagy az, hogy neki és bántja az egód? -tűnődöm el.

-Nem az álom pasi típus ám. Nem is ismered -néz bele a szemembe én pedig vele szembe állok. -Csak a filmekbe van olyan, hogy megváltoztatod a rossz fiút és tökéletes lesz. Ugye tudod?

-Tudom hát. És te tudod, hogy gáz amit művelsz? -ma nagyon nem vagyok vevő az ilyenekre.

-Mondod te? Egy vagy a sok közül Jess, vedd már észre! Te vagy a következő kihívás amit teljesíteni szeretne, semmi több nem vagy -köpi elém a szavakat, amikkel nagyjából tisztába vagyok még is enyhe fájdalmat érzek a mellkasomba.

-Te pedig tudod, hogy elég szarul áll a hátra zselézett haj mégis mindig úgy hordod? -a hajához kap mire én vissza dugom a fülem és ott hagyom.

Újra ketten vagyunk. Én és a gondolataim. Az eszem és a szívem ami két külön irányba húz.

Sziasztoook!

Megjött a kövi rész, remélem
elnyeri ez is a tetszéseteket.
Sajnálom ha kicsit el vagyok tűnve de össze csaptak a fejem felett a hullámok most eléggé. De igyekszem ❤️
Ha tetszett a vote és a komment se maradjon ki, imádom olvasni őket.

Puszi A Pocitokra