Álom pasi /szünetel/

1. Fejezet {Minden Jó Így}

Ez az én történetem. Egy átlagos 17 éves gimnazista lányé. Jessica Collins vagyok, Dylan Collins lánya, igen a híres gitárosé. Kate gyermekkorom óta a legjobb barátnőm. Jackson Maine apa legjobb barátja, Kate apja és az együttes énekese. Elég híres és sok ez az egész egybe dehát csoda is lenne ha valami egyszerű lenne. Megszoktam, ha egyszer végre minden a helyére kerül és nyugodság van, rögtön érzem ahogy a viharfelhők közelednek és mindent beborítanak. Vége a nyárnak folytatódik a suli, tizenegyedik juhuuu. Aha, amúgy rohadtul nem várom. Nem azért, mert rossz tanuló vagyok, sose kellett erőlködnöm a jó jegyekért. De a suli szívás. Főleg ha olyanok a szüleid és az ismereteid mint nekem. Mindenki a közeledbe akar férkőzni azt akarják hogy mutasd be, jelöld meg, vidd el, hozz neki ezt, azt. Eleinte bedőltem az ilyeneknek, sajnos. Kitudtam volna kerülni sok kamu barátságot és szerelmet ha elég figyelmes vagyok. Na ja, szerelem. Nem igazán az én pályám, pont ezek miatt. Meg alapból nem szeretek annyira ismerkedni. Mindig azok a tipikus rossz fiúk találnak meg. Azok akikre szinte rá van írva hogy "MENEKÜLJ!". Szóval egy ideig kösz nem kérek belőle.

-J!! Itt vagy? Figyelsz egyáltalán?! -majdnem leugrok az ágyból ijedtembe, el is felejtettem, hogy a legjobb barátnőm itt vár FaceTime-on. Upsz.

-Persze, hogy figyeltem. -kamuzok, szerintem ügyesen. (egyszerű lenne az életem ha ez sikerült volna)

-És?

-Mi és?

-Mi a válaszod?

-Jaaa. Piros -általában ruhákról beszél szóval csak bejön.

-Jó szóval nem figyeltél. Akkor elmondom újra. Holnap kezdődik a suli ha nem felejtetted el szóval, felvegyelek reggel?

-Azt hittem ez alap

-Holnap kezdődik -szenved tovább.

-Igen és nem tudsz tovább bulizni -ironizálok

-Valld be, hogy élvezted őket!! Milyen atom koncertekre jutottunk el apáék miatt.

-Jó talán volt egy két jó -adom meg magam egy kicsit.

-Na látod. Holnap újra találkozunk a tökéletes osztályunkal.

-Neee, ne is mond nem akarom. Nem, nem és nem.

-Olivia nem hiányzik? Vagy esetleg Blake és a piszkálása?

-Egyik rosszabb mint a másik

-De már jóba vagy Hudsonnal hála annak a hülye nyári munkának, ahova én sajnos nem mentem, pedig vele én is szívesen dolgoztam volna együtt... -kezd elmélkedni, nem akarom tudni hova.

-Igen K. Térj a tárgyra inkább.

-Ja, igen. Szóval ő lehet megvéd már Blake-től. Olivia meg nyaljon sót és pont. Úristen J!!! Lehet végre összejön Zachal a dolog -a névre kicsit elhúzom a szám.

-Nem tudom nem vagyok biztos benne, hogy össze kéne jönnöm a foci csapat kapitányával. Így is eléggé a középpontban vagyok.

-Ugyan már, szerintem idén minden pasi utánad fog nyáladzani.

Végig nézek magamon de nem igazán értem mire gondol. Kate tényleg gyönyörű, barna haj, zöld szem, szeplők ja és az idomai is eléggé rendben vannak. Szereti is használni az erényeit, maradjunk annyiban.

-Nem tudod mire gondolok, ugye? -sóhajt amolyan feladom stílusba.

-Nem

-Szőke hajad és kék szemed van. Ez alapból elég sok sok pont. Akkor meglátszik eléggé, hogy kirángattalak a stúdióból és nem csak daloltál hanem edzettél velem.

-Fúj de utáltam -na igen a barátnőm tesz azért, hogy úgy nézzen ki ahogy. Rosszabb mint a legdurvább személyi edző.

-Nem az a lényeg!!! Hanem, hogy látszik a hatása. Meg azért nőttél itt-ott a nyáron. -kuncog

-Hülye vagy. Ugye tudod?

-Héé, csak ez az igazság!!

-Rendben igazság, én lépek mert holnapra a végén a karikáim is megnőnek

-Tényleg fel kell raknom egy arcpakolást és...

És én kinyoktam ismerem és ez a felsorolás elég hosszú ideig tart. Egy nagy pólóba ami mindent takar és egy rövidgatyába alszok, a hajam kusza konyba van a fejemen. Leugrálok a lépcsőn és valami vacsora után nézek. Hmm van itt alma, sajtos pogácsa és a kedvencem, Nutella. Szerintem már tudjátok is melyiket választottam. A szobámba menet belefutok apába.

-Késő esti nasi? -húzza fel a szemöldökét.

-Csak egy kicsi -nézek rá boci szemekkel.

-Nélkülem? -hallom a tetetett sértődést a hangjába.

-Azt hittem alszol -védekezek

-Na gyere és adj nekem is -elindul a nappali felé és benyomja a TV-t

-Cobra 11? -beugrok mellé a kanapéra és felé nyújtok egy kanalat

-Igen, tudod ilyenkor úgy érezhetem legalább, hogy félig fiam van

-Én nem vagyok elég jó? -most rajtam a sor a sértődésen

-Tudod, hogy te vagy a hercegnőm -átöleli a vállam és egy puszit nyom a hajamba.

-Hmmm, lehet tisztában vagyok vele egy kicsit -mosolygok

-Kicsit nagyon -az ajtó felé kapom a fejem anya hangjára

-Lebuktunk -súgom oda apának

-Főzhetek én itt egészségesen ha ti itt bűnöztök!! -mondja szemrehányóan de látom a mosolyt a szeme sarkába

-Hozzak neked egy kanalat? -mosolygok

-Hagyjad csak. Hozok magamnak -erre apával mindketten felnevetünk.

Még 1 óráig lent beszélgettem anyáékkal mikor végre elindulok fel aludni. Holnap hosszú napom lesz, sok taplóval. Felrakom az Airpods-om töltőre, kelleni fog holnap pár órán. A telóm magam mellé rakom beállítom az ébresztőt és alvás. Végre.