2. Fejezet {Első Nap}

3.1K 114 5
                                    

Fájdalmasan korán kezd el üvölteni a telefonom, hogy kelljek fel. Kinyomom, megfordulok és megpróbálok vissza aludni amikor is anya úgy gondolja, hogy kelljek fel.

-Jessica, nem akarsz első nap elkésni ugye? -toppan be a szobámba és húzza szét a függönyöm.

-Ne fény... -nyöszörgöm.

-Mi vagy te vámpír? Na kezdj el készülődni, mert sose érsz oda! -ezzel kimasíroz a szobámból.
Most őszintén, hogy képes ilyen kora reggel ilyen rohadt éber lenni?
Kinyitom a szemem és miután sikeresen megvakultam. Szupi. Csekkolom a telóm de csak Kate és pár osztálytárs írt a közös csopiba. Most jön a kedvenc részem, faragjunk embert magunkból. Oda lépek a szekrényemhez és kiveszem a kötelező ünnepi ruhát. Aki ezt kitalálta annak a pokolba a helye, de tényleg. Matróz blúz és a fekete szoknya. Gyorsan lezuhanyzok, megcsinálom a hajam, egy szolíd smink, felöltözöm felkapom a táskám és letrappolok a lépcsőn.

-Jó reggelt. Várod az első napot? -apa müzli evés közben rám emeli egy pillanatra, ugyanolyan kék színű szemeit.

-Persze, ez a kedvenc napom az évbe -ironizálok.

Oda lépek a pulthoz és leveszem róla az uzsit amit anya csomagolt nekem. Sosem elég idős hozzá az ember, nem?

-Elmentem -intek és kilépek az ajtón. Ebben a pillanatban gurul elém Kate autója amibe bepattanok.

-Nocsak, ilyen időbe? -látom rajta, hogy kicsit csodálkozik.

-Csak mert ez az első nap. -legyintek.

°°°

Megérkezünk a suliba és a szemünk elé is tárulnak a szokásos klikkek. Vannak a hokisok ide tartozik Hunter és az a seggfej Blake, focisok ott van Zach, akkor az okosok és a könyvmolyok, szerintem ha Kate nem lenne én ott lennék, vannak az utcalányok az az bocsi, az osztály szép lányai és vagyunk mi. Ez a 11/b osztály. Még a 12-esek is velünk lógnak általában hála Blake-nek és Zach-nak.

-Na most pedig szépen elsétálunk mellettük, be az épületbe -jelenti ki Kate és meg is indul.

-Nocsak ez a matróz blúz valakin így kiemeli a dolgokat? -hallom meg az ismerős hangot.

-Hagyjad már legalább az első nap! -kell a védelmemre Zach, de ez Blakenél csak olaj a tűzre.

-Mert mi lesz? -húzza fel az egyik szemöldökét.

-Semmi, nem zavar Zach, nyugi. Már megszoktam, hogy egy ekkora bunkó -mondom és tovább megyek Kate-el.

Még pár mondat elhangzik de már nem igazán figyelek rá. Bemegyünk az osztályba és leülünk körülbelül középre. Ez a logika elsős korunkból maradt fenn, így bárhonnan támadhatnak védelembe vagy logika.

-Mondhatsz bármit de Blake rohadt helyes lett a nyáron -kezdi Kate.

-Neee -fogom be a fülem, mint egy öt éves.

-Lehet egy hokis lesz a következő kiszemelt -tűnődik.

-De ugye nem Blake?

-Nyugi már, Hudson-re gondoltam. De azért valld be, hogyha Blake nem lenne ekkora seggfej tuti oda lennél érte

-Nem, szerintem nem -gondolkodom el.

-Menthetetlen vagy

°°°

Vége lett az évnyitónak és az osztályunk beözönlött a terembe.

-Blake Johnson! Az ott egy tetoválás? -hangzik a levegőbe Mr.William hangja, mire az osztály egy emberként kapja az illető felé a fejét.

-Igen, megnézi? -kezdi el kigombolni a fehér inget, amin amúgy tökéletesen át üt a jobb vállán és felkarján elterülő minta.

Olivia és a "szép lányok" olvadozó tekintettel figyelik a kezdődő műveletet.

-Johnson! Ne provokáld magad már az első nap! -inti le a tanár és leül a tanári asztalhoz.

-Kár -gombolja vissza az ingét és ül le a helyére Blake. Természeteseten mögénk ültek.
-Jessica jó a segged -jegyzi meg úgy, hogy csak én halljam

-Először is ne hívj Jessicának. Másodszor pedig ne szólj hozzám. Harmadszor pedig egy seggfej vagy -felemelem enyhén felháborodva.

-Mi a bajod a Jessicával? -húzza fel a szemöldökét és enyhén megdönti a fejét.

-Hogy te mondod -fordulok vissza előre és zárom le a beszélgetést. Legalábbis azt hittem.

-Ha Zach mondaná jó lenne?

Inkább már nem is válaszolok neki.

°°°

Kicsengetnek és mindenki húz is kifelé, én még bent maradok amég elpakolok. Kate elugrik az egyik tanárral valahova szóval várhatom meg.

-Kicsit nagynak hiszed magad nem? -áll meg a padom előtt Olivia.

-Mi a vétkem, hogy ma mindneki rám szállt? -sóhajtok.

-Az oké, hogy Zachal próbálkozol, ő úgyis az enyém lesz. De Blake Johnson kicsit nagy falat lenne neked, nem? -húzza fel a szemöldökét

-Mi? Mivan? Miért akar ma mindenki összeboronálni vele istenem

-Jaj, láttam, hogy beszéltél vele óra közben.

-Istenem te tényleg elég hülye vagy -hagyom rá és elindulok ki.

-Csak szóltam, hogy tudd hol a helyed!! -kiálltja utánam

Tudom nyugi, messze tőled -mormogom

Kirontok a teremből és kifelé veszem az irányt.

-Nem jössz az esti buliba? -állít meg Zach.

-Ma este biztos nem, bocsi -hárítom az ajánlatát.

-Miért nem? -húzza fel a szemöldökét.

-Mert...-habozok egy pillanatig-nem leszek otthon

-Hol leszel?

-Unokaöcsémre vigyázok

-Ahaaa -néz rám olyan tekintettel mint aki nem igazán hisz nekem. Mondjuk, nem azt mondom, hogy nem értem meg.

Kikerülöm és tovább megyek. Boldogan csapom ki a suli ajtaját amikor...

Sziasztok!
Nagyon köszönöm, a biztatásokat és nagyon örülök, hogy tetszik nektek a sori eleje már, minnél hamarabb hozom a folytatást.

Ha tetszett nyomj egy vote-ot.
Puszi a pocitokra

Álom pasi /szünetel/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora