Készülődés

3.4K 75 3
                                    

.......Hallom ahogyan dübögnek az ajtómon. Ez nem lehet Sabrina hiszen 10 percet mondott és egyébként is sosem dübögne így az ajtómon. Félve indulok le a lépcsőn egy konyhakéssel a kezemben (megszokás). Amint az ajtóhoz érek a dübögés egyre csak erősödik. Bátorságot veszek és lenyomom a kilincset hirtelen kicsapódik az ajtó és velem szemben megpillantom......

Apukámat. Az orrfacsaró bűz lassan felkúszik az orromba és undorral az arcomon nézek rá. Tömény alkoholszag áramlik belőle. Hörögve, kiabálva kérdezi: HOL A LÁNYOM??? HOL A FELESÉGEM?? HOL VAN??? Elkezdett lassan közeledni felém, majdnem megpozfozott de én ügyesen elhajoltam előre. A könyökömmel a hátába ütöttem, ő pedig előre zuhant. Azonnal kirohantam a házunkból. Rögtön megpillantottam Sashit és megnyugodtam. Kérdőn néz rám még a szokásos ölelés is elmaradt.
Hát te?- kérdezi gyanakvóan a szöszi
Semmi csak apám már megint jelenetet rendez- közöltem félvállról
Furcsán méregetett de nem kérdezett semmit csak megfogta a kezem és maga után húzott.

10 perccel később

Megérkeztünk-felelte. Egy gyönyőrű szép ház előtt álltunk. Már hozzászokhattam volna ugyanis  annyiszor láttam már ezt a házat. Sabrináék háza volt. Fehér kerítéses 3 szintes kisebb kastély féle. Hátul az udvaron egy hatalmas medence, trambulin és kinti konyha. Valahogy jó érzés töltött el és éreztem, hogy biztonságban vagyok. Bementünk az udvarra és rögtön egy pici tacskó, bogyó  futott felénk.
-Sziaaaaa - mondtam neki és megsimogattam.

Odabent a házban kellemesen hideg idő volt. Felmentünk a másodikra ahol Sashinak a szobája van. Ettünk egy kis nasit és beszélgettünk egészem 7 óráig. Ahogy telt az idő egyre jobban nem akartam buliba menni. Rossz érzés fogott el de Sabrinának nem akartam nemet mondani. Adott nekem ruhát bár nem igazán tetszett. Mármint nem a ruha hanem maga az, hogy ennyire kihívó. Egy combközépig érő vörös ruha mély dekoltázzsal. Egy fekete övvel és apró kövecskékkel az övön. Adott hozzá illő magassarkút és egy nagyon finom illatú parfümöt.
Kisminkellek - szólt én pedig beleegyeztem
Egy egyszerű mégis nagyon mutatós sminket csinált. Nagyon tetszett. Ő egy fekete mini ruhát viselt erős füstös sminkkel. 8 óra körül elindultunk gyalog mivel nagyon közel van a szórakozóhely.

Megérkeztünk és beléptünk. Ismertük már mind a ketten ezt a helyet, egy kicsi piszkos de nagyon hangulatos hely. A zene üvöltött az emberek fele már részeg volt. Az asztalon táncoltak ordítva énekeltek. Egy szóval jól érezték magukat. Sashi biztatóan megszorította a kezemet jelezve ezzel, hogy minden rendben lesz. Nem tudtam mást tenni csak hinni neki és bízni benne. Odaráncigált a pulthoz és kért kettő sört majd amíg vártunk a sörünkre egy hulla részeg pasi odavánszorgott hozzánk.
Szia baba - és nyomott egy puszit a barátnőm fejére.
Ez lenne az új pasija? gondoltam magamban. Látszólag Sabrina megörült  a fiúnak és megcsókolta. Érdekes, hogyan bírja az ilyen fiúkat. Amíg ilyen dolgokon töprengtem készen lett a sör majd kifizettem. Fordultam volna Sashihoz de teljesen eltűnt. Najó gondoltam magamban nekem elég volt már ennyi. Kimentem az udvarra ahol emberek zene nélkül hangosan egymást túlkiabálva "beszélgettek". Leültem az egyik hintaágyra majd belekortyoltam a sörömbe. Nem tudom mennyi ideig ülhettem egyedül ott de arra lettem figyelmes, hogy egy fiú leül mellém. Lincoln volt az, az osztálytársam. Nic egyik legjobb barátja. Látszólag már nem volt teljesen józan ezért arrébb csúsztam a széken. Átkarolta a vállamat és így szólt:
-Na kis kurva majd én megadok neked mindent ha már Nic nem tette- és kacsintott
Szó nélkül felálltam és gyors sétával visszamentem a szórakozóhelyre. Próbáltam megkeresni Sabrinát de sehol sem találtam. Végigvergődtem a tömegen és kimentem az utcára. Megpróbáltam felhívni Sashit de nem vette fel. Úgy döntöttem, hogy haza megyek. Velem szemben az úton megláttam kézen fogva Nicet az új kis picsájával. Megijedtem ezért befutottam egy szűk sötét kis utcába reménykedve, hogy senki nem vett észre. Hallottam ahogy távolodnak a lépések de nem mertem vissza menni ezért a kis utcán mentem tovább. Nem égett egy lámpa sem és nagyon elhagyatott volt.    

Hirtelen annyit éreztem hogy valaki megfogja erősen a csuklómat én pedig felsikítottam ijedtemben.....

Elrabolva Where stories live. Discover now