The Argent Twins (Teen Wolf F.F.)

6. rèsz

Ő pedig le ült az író asztalomnál lévő székhez.

Egy ideig nem valaszolt, olyan volt minta fülelne valamit majd hirtelen fel állt és feküdt mellém az ágyba. Éppen szólni akartam hogy kit képzel magáról mikor meg hallottam Alli ajtajanak a nyikorgását. Egyből kapcsoltam én is. Úgy feküdtem hogy ne lehessen latni Dereket.
-Fordulj nekem háttal búj be a takaró alá és húzd fel a lábaidat.
Mondtam neki ellet nem mondást tűrő hangon, szerencsere teljesítette a keresem. Éppen időben bújtam hozza ugy hogy ne lehessen látni. Apu be nyitott én meg ugy tettem mintha most keltem volna fel a zajra.
-Apu te vagy az?
-Igen édesem, ne haragudj hogy fel ébresztettelek.
Jött oda hozzám és adott egy puszit a fejem búbjára majd ki ment a szobából. Derek egyből ki mászott  mellőlem ám nem ult vissza a szekbe hanem az ágyra ült le.
-Meg akarom veled beszélni a multkori dolgot. Mikor haza hozatalak a sulitól.
Monda nekem miközben a szemembe nézett.
-Nem kell meg magyarázni értem én - kozben fel ültem mivel kezdtem kellemetlenül érezni magam- együtt voltatok te még erzel iránta valamit és be próbálkoztál hatha meg ő is.
-Igazából nem. - guran néztem rá mire ő fojtatta- A terved jó volt csak nem sult volna ki belőle az amir szerettél volna Breadent nem hatja meg ijen neki a munka az munka. Mikor oda mentem hozzá azt súgtam neki hogy "mi lenne ha ezt később le rendeznénk" utána tenyleg meg csokoltam. A vége az egésznek az lett hogy le beszéltem o pedig kapott egy jobb ajánlatot.
Csak néztem ahogy beszélt és elfogott egy különös érzés. Mikro be fejezte nem tudtam mit mondani csak néztem őt és ő is engem. Hirtelen eszembe jutott egy ötlet.
-Kocsival vagy?
-Igen egy utcával lejjeb álltam meg.
Erre én csak el mosolyogtam elég ültem.
-Tudom nem igazán ismerjük egymást de jelenleg nem birok a családom közelében lenni azok után amit tettek és..
Szavamba vágott.
-Beszélj velük látszik rajtuk hogy bánják a dopgot csak nem tudják hogyan közeledjenek hozzád.
Ezutan köszönés nélkül ki memt az ablakomon. El gondolkodtam azon amit mondott, el határoztam hogy holnap vagy aközel jövőben beszelek velük. Gondolkodás közben elaludtunk. Reggel az ébresztő rikácsoló hangjára keltem. Ki nyomtam majd fel keltem és elmentem a fürdőbe ahol el intéztem a reggeli rutinomat. Mikor ezzel meg voltam be mentem a szobámba és jöhetett a nagy kérdés mit vegye fel ma?  Végül erre esett a választásom.

Mikor fel öltöztem bele néztem a tukorbe és ra kellet jönnöm hogy szörnyen nézek ki és muszáj kezdeni valamit a fejemmel. Fél óra után sikerult el készülni. Ez lett a végeredmény:

Elégedetten néztem a tükörbe. Rá néztem az órára és volt 15 percem be erni a suliba. Le szaladtam a lépcsőn ahol a konyhában ült Alli.
-Hát te hogy hogy még itthon vagy?
Kérdeztem tőle miközben gyorsan össze dobtam valami kaját sulira.
-Téged vártalak. Mikor nem jöttél le fél kor sem gondoltam el aludtál és apunak ma korán kellett be mennie így nem tudott volna el vinni így gondoltam meg várlak.
-Köszönöm.
Mosolyogtam rá kedvesen. Mikor be fejeztem a reggelim elkészítését ki mentünk a kocsihoz és el indultunk a sulihoz. Már majdnem ott voltunk mikor a telefonom el kezdett csörögni.
-Derek hív engem.
Néztem furcsam a hugomra. Igen a hugom mi vel en 2 percel hamarabb születtem meg.
-Vedd fel. Biztos valami fontosról van szó.
Nem válaszoltam neki.
---------------------------------------------------------
-Mond. - mondtam neki köszönés nélkül.
-Van egy kis baj. Scott már úton van Allison-ért, merre vagy?
-Allival éppen most értünk be a suli parkolójába.- rá néztem Allire és egyből fordult is ki a suli parkolóból.
-Jó. Gyertek a lakásomra Allison tudja hol van.
---------------------------------------------------------
Válaszolni sem tudtam mar le kis tette. Gyorsan el mondtam az ikremnek hogy mizu és már úton is voltunk. Egy 10 perc múlva meg érkeztünk egy elhagyatott gyár épülethez. Furcsán néztem hogy jöttünk ide, de nem mondtam semmit csak kovettem a tesóm. Rengeteg lépcsőt kellet meg másznunk mire életünk egy magyon nehéznek tűnő vas ajtóhoz. Alli oda ment meg próbálta ki nyutni de az nem akart ki nyílni sehogy sem.
-Na mi az hugi, ennyire gyengusz te sem vagy.
Mondtam neki mikozben nevettem rajta.
-Tudod hogy nem szeretem mikor a hugodnak hívsz.
-Tudom, de attól még a hugom vagy.
Erre csak meg forgatta a szemeit.
-Inkább segítenél ki nyitni.
Oda mentem arrébb toltam, majd egy kampot ki akasztottam és az ajtót már könnyedén ki is tudtam nyitni a végén minta valami hihetetlenül nehéz munkát végeztem volna le poroltam a kezem és büszkén rá mosolyogtam a hugomra aki ismet csak a szemét forgatta. Mikor be mentünk meg csak néhányan voltak ott pontosabban Derek, Apu, Lydia és Liam.