Veszettül veszélyes

3. rész

-Meggyújtani - hangzott Alby kiáltása, majd mindenki a fáklyáját a kupacra dobta, így meggyújtva a tábortüzet, az este fény pontját. Mindenki hatalmas ujjongásba tört ki, hiszen egy új Zöldfül érkezése mindig nagy esemény. De az is lehet, hogy az örömük tárgya Gally titkos itala amit csak ilyen, kivételes alkalmakkor ihatunk.

-Tiszttársak! Tiszttársak! Tiszttársak! - őrjöngött velem együtt mindenki a tábortűz körül. Páran mutatványoztak amik csak fokozták a hangulatot. Én a futárokkal voltam leginkább, ahogy mindig. Végül is ilyenkor mindenki a saját társaival van, így én is így teszek.

-Figyu Minho... Mi a véleményed az új Zöldfülről?

-Zakkant egy alak az biztos - mondta szórakozottan miközben vállat vont.

-Mióta itt vagyok, senki nem próbált meg a tiltás ellenére bemenni.

-Ahogy előtted sem Jo.

-Én nem értem. Alby neki is elmondta a szabályokat, biztos vagyok benne. Ha a szabályokat elmondta, akkor pedig biztos azt is, hogy veszélyes.

-Jo feleslegesen gondolkodsz ezen. Ez már megtörtént Zöldfülnek talán most már lesz annyi esze, hogy nem próbál meg bemenni. - mondta majd ivott egy kortyot, a csoda löttyből és átnyújtotta nekem. Miután már mindenki valamennyire lenyugodott és már biztos senki nem volt szomjas, észrevettem, hogy Newt a Zöldfüllel beszélget.

-Nesze ettől férfivá válsz... - hallottam meg Newt hangját.

-Vagy nővé - tettem hozzá, majd lehuppantam a fiú másik oldalára. Zöldfül bele ivott de azonnal ki is köpte, mi csak nevettünk az akcióján. - Na, add csak ide nyúltam át az üvegért.

-Te jó ég! Mi volt ez? - kérdezte még mindig köhögve.

-Fogalmunk sincs róla. Ez Gally receptje, üzleti titok - mondta Newt majd hátrafordult és szemével az előbb említett fiút kereste. Nem volt nehéz megtalálni, a szokásos kis rituáléját folytatta pár fiúval. Körbe álltak páran és ki kellett lökni a másikat a körből. Gallyt kevesen képesek legyőzni ebbe, talán pont ezért szereti ezt csinálni.

-Lehet, de akkor is seggfej... - erre mindketten gyorsan visszafordultunk és egyenesen Zöldfülre meredtünk. Gally és én mióta kisegített a dobozból jó barátok vagyunk, ő volt talán az első akit barátomnak nevezhettem itt.

-Hé, remélem tisztába vagy azzal, hogy megmentette az életedet. Hidd el az útvesztő egy nagyon veszélyes hely.

-Igaza van, ő már csak tudja - helyeset az előbb mondottaimra Newt.

-De akkor, mi most csapdában vagyunk? - a kérdés amit előbb-utóbb mindenki feltesz magának vagy társainak közülünk. Vajon csapdának nevezhető-e egy hely, ahol mindenünk meg van amire szükségünk lehet a megélhetéshez. Hiába van ez így, mégis valóban bezárva élünk négy fal között csapdába rekedve. Newt rám nézett és keserűen elmosolyodott, valószínűleg neki is hasonló dolgok járhattak a fejében.

-Egyelőre -fordult vissza Zöldfülhöz a fiú. - De, látod őket? - mutatott Minhora és a többi futárra. - Ott a tűz mellett. Ők a futárok, mint Josie - nézett itt rám egy pillanatra majd vissza is fordult. - És akit középen látsz, ő Minho. Ő a futárok elöljárója. Minden reggel, mikor kinyílnak a kapuk Josie-ék elindulnak felderíteni. Kiutat keresnek az útvesztőből.

-Mióta csináljátok ezt? - nézett itt rám. Bele kortyoltam a még mindig kezemben tartott alkoholba, és válaszoltam.

-Nagyjából három éve.

-És még nem találtatok semmit?

-Hé, nem olyan könnyű ám, mint ahogy te azt gondolod - háborodtam fel, de Newt közbe vágott.