-Bábel -- folytatás -- Szasza szemszögéből-

3. fejezet

     Már vagy fél órája kivánszorogtam a konyhába valami kaja után kutatni, amikor kopogtak az ajtón, én meg nagyon elvigyorodtam.

     Ahogy kinyitottam az ajtót, megláttam a göndör hajú, napégette, szép barátnőmet.

-Szia-köszönt mosolyogva.

-Hello- köszöntem vissza, még mindig azzal az óriási vigyorral a fejemen.

     Ez így mindkettőnknek fura helyzet lehetett, mert ott álltunk egymással szemben egy ideig talán kínos csendben. Szerintem még mindkettőnknek új lehetett ez a helyzet, mert oké, hogy a Bábelen együtt voltunk, de így fura... Na mindegy.

-Hát... Akkor gyere be.

-Amm... Oké..-ahogy belépett a házba, becsuktam mögötte az ajtót és megcsókoltam. Kicsit meglepődött, de attól még örült.:))

-Ti mi a jó Istent csináltok???- a tökéletes pillanatot anyám hangja szakította meg, úgyhogy befejeztük és mindketten mosolyogva megfordultunk. Anyám olyan számonkérően nézett ránk, de mégis ott volt a mosoly az arcán és úgy nézett, mint aki már 100 éve várta, hogy ez megtörténjen.

-Na szóval- fogtam neki- röviden annyit, hogy Zsófi a barátnőm lett.

     Anyám nem is szólt semmit csak mosolygott és hagyta hogy bemenjünk a szobámba.

     Mivel még nem pakoltam ki ezért minden csomagom szanaszét hevert a földön. Ezeket átlépve tudtunk csak leülni. Zsófi leült az egyik fotelemre én meg a másikra.

-Tudod mind gondolkodtam idefele?-szólalt meg Zsófi. Felvont szemöldökkel néztem rá- Azon, hogy vajon Hipó mennyi ideig fürdött miután hazaért?- kérdezte elgondolkodva.- és felhívta minden karcolás láttán Adbul apját?- Itt rendesen elröhögtem magam, mert elképzeltem, ahogy Hipó barátunk meglát egy két centis karcolást és már a telefon a kezében is van. Szerintem ő is ezen gondolkodhatott, mert belőle is kitört a röhögés.

     Egész este arrol beszéltünk, hogy milyen volt a fesztivál és nagyokat kacagtunk visszagondolva dolgokra. Kb. így telt az este, majd valamikor 9 környékén egy kiadós csókkal elbúcsúztunk egymástól és megegyeztünk, hogy holnap estig fogunk aludni.