CSAK TE ♾

41. fejezet

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

                ● Laura szemszöge ●

Istenem el sem hiszem, hogy újra érezhetem...őt! Annyira hiányzott és most végre itt van velem!
Fogalmam sincs megint mit csinálok és miért engedtem, hogy megcsókoljon és ez történjen. Vagy mégis tudom? Hát persze! Azért, mert szerelmes vagyok belé és megint nem tudtam neki ellenállni. De annyira jó érzés, ahogy egyre gyorsabban mozog bennem miközben én a konyhaszigetre dőlök. Nálam nincs szánalmasabb ember a földön ezt tudom! De mindegy...nem gondolok most erre. Eleget fogok gondolkodni ezek után az biztos! Most élvezem ezt a hihetetlen érzést, amit csak vele érezhetek!

Mindketten elég hangosak vagyunk. Hero egyre jobban csinálja...hogy lehet valaki ennyire tökéletes, mint ő? Megfogja a hajam és magához húz majd a nyakamat kezdi csókolni, megfogja a melleim és így folytatja tovább. Olyan, mintha nem is a földön lennék, mintha csak mi ketten léteznénk.

- Úgy hiányoztál baby
- Te nekem nem! -Nem fogom elmondani, hogy ő is hiányzott. Bár úgyis gondolja, de nembaj!
- Előbb még azt mondtad...hogy szeretsz!-Hallom, hogy mosolyog.
- Utállak! -Bárcsak tudnám utálni, de bármit tesz képtelen vagyok rá!
- Tudom... -Az eddiginél is gyorsabban kezd el mozogni és érzem, hogy nemsokára elélvezek.
- Hero...
- Mi az ?
- Most ne hagyd abba kérlek...mert...
- Akkor mondd, hogy: Imádlak Hero csak téged senki mást! -Ez most komoly? Megint ezt csinálja?
- Jajj már Hero...úgyis tudod...
- De hallani akarom szerelmem, hogy eltudjak menni én is! -Miért csinálja ezt velem? Persze, hogy imádom...ő az életem!

- Ez meg mi?!?!? -Jézusom...felnézek és Dani áll velem szemben. Teljesen megfeledkeztem róla! Ő fent aludt a szobámban én pedig itt szexelek  Heroval, mintha senki sem lenne itt. Hogy lehetek ilyen? Ez undorító!
A szemeiben csalódást és fájdalmat látok. Fogalmam sincs mit mondjak!?
- Hero...légyszi! -Hero abba hagyta de a férfiassága még bennem van. Ennél undorítóbb helyzetben nem is lehetnék! Hátrébb lép én pedig lehajlok, hogy felvegyem a ruháimat.
Mikor végre sikerül Heronak is oda dobom a boxerét és közelebb megyek Danihoz de ő hátrébb lép egyet
- Dani...
- Ne! Ne mondj semmit!
- Nagyon sajnálom! Azt sem tudom mit csinálok!
- Hát azt látom! De nem is érdekel már! Hogy tehetted ezt?
- Fogalmam sincs...undorodom magamtól! De ne haragudj! Amúgy meg nem vagyunk együtt!
- Jaaa...nem vagyunk együtt! Komolyan? Hogy lehetsz ekkora ribanc? Itt vagyok nálad egy hónapja Laura! És azt mondod nem vagyunk együtt csak azért, mert nem mondtuk ki? Ha én tettem volna ezt akkor te mit csinálnál? Tegnap még azért is megharagudtál, mert beszéltem az exemmel! Te meg itt dugsz ezzel a patkánnyal miközben én a szobádban vagyok?
- Naaa azért normálisan beszélj vele te nyomorult! Patkányra meg inkább te hasonlítasz! -Hero is ide jön és Dani szemeibe néz olyan tekintettel, hogy ölni lehetne vele de neki még ez is jól áll.
- Te ne szólj bele! -Dani nagyon ideges és megböki Hero mellkasát a mutató ujjával.
- Te meg ne érj hozzám! Ne akard, hogy én hozzád érjek!!!!
- Kurvára nem félek tőled!
- Nagyon keménynek érzed magad! Látod Laura! Ilyennel basztál, aki ribancan hív!-Erre nem mondok semmit, mert egyszerűen nem tudok megszólalni. Megszoktam, hogy Hero ilyeneket mond de Dani még sosem mondott nekem ilyet.
- Igen képzeld minden nap megbasztam! Csak nem féltékeny vagy? -Miért beszél így Dani is? Jézusom...mintha valami tárgy lennék.
- Rólam nem fog egyikőtök sem így beszélni!!! Tudom, hogy undorító, amit csináltam, de akkor sem vagyok egy kurva, akiről úgy beszéltek, ahogy akartok! Nem tehetek róla, hogy szeretem Herot! Bármi fog történni én akkor is szeretni fogom! Ez ellen nem tudok semmit sem tenni, de ezt mindig elmondtam neked Dani!
- Na ennyi! Szóval húzz innen! Engem szeret! Csinálhatsz te bármit!
- Hero! Fejezd már be kérlek!!!
- Ne...nem kell! Ekkorát még senkiben sem csalódtam! Bele sem fér az agyamba, hogy lehet valaki ilyenre képes azok után, ami köztünk volt és, hogy én mindig itt voltam! Egy szóra jöttem, mint egy idióta! De persze...a jó sosem jó! Legyél vele boldog Laura! Na szia!
- Dani...
- Hagyd baby! Mit foglalkozol vele!?
- Hero nem minden körülötted forog!-Dani kimegy a konyhából majd hallom, hogy a bejárati ajtó is becsapódik...elment. Akkora lelkiismeret furdalásom van, mint még soha.
- Na végre elhúzott!
- Fejezd már be! -Nagyon ideges vagyok Herora. Közelebb jön és meg akar csókolni de elfordítom a fejem.
- Most mivan?
- Mivan? Ne hidd azt, hogy megváltozott bármi is, amiért az előbb...megtörtént, aminek nem kellett volna! Te kihasználod az erzéseim, mert tudod, hogy nem bírok neked ellenállni! -Hero elkezd mosolyogni és mégközelebb jön hozzám, majd megcsókol de én ellököm magamtól.
- Én sem bírok neked ellenállni!
- Akkor sem lesz többé köztünk semmi!
- Miért szereted őt is vagy mivan?
- Nem! Vagyis...érzek iránta valamit! Nem akartam megbántani és azt sem fogom engedni, hogy te bántsd! Nagyon fontos nekem!
- Azok után, hogy leribancozott az előbb?
- Tudom, hogy csak azért mondta, mert ideges volt és nagyon megbántottam...csalódott bennem! Egyébként meg igaza van...tényleg ribanc vagyok!
- Most akkor ő kell neked vagy mivan?
- Nem! Nekem te...hagyjuk ezt most!
- Én? Én mi? -Megint közelebb jön és újra megcsókól. Neki lök a falnak és elkezdi csókolni a nyakamat.
- Nekem csak te kellesz Hero! -A nyakamon érzem, hogy elmosolyodik majd a szemembe néz.
- Nekem pedig csak te!!! Senki más!! De mit érzel iránta?
- Nem tudom, de a közelébe sem mehet annak, amit irántad érzek!
- De én csak téged szeretlek! Te meg mást is?!
- Nem szeretek senkit Hero csak téged!!! Értsd már meg!
- Soha többé nem engedlek el!!!

Erre nem mondok semmit csak rá mosolygok. Én tényleg minden erőmet össze szedtem és nem akartam vele kibékülni, de egyszerűen nem megy! Annyira szeretem, hogy el sem hiszem! Nagyon sajnálom Danit, de remélem azért majd meg tud nekem bocsátani hisz sosem áltattam. Mindig mondtam neki, hogy én Herot szeretem! Tudom, hogy akkor is nagyon csúnya volt, amit tettem és erre nincs mentség, mert egy nő ilyet nem tesz, de mikor Herot meglátom minden megszűnik körülöttem és semmi sem érdekel csak ő! Dani sokat segített a borzalmas napjaimon és nagyon hálás vagyok neki, de tudom, hogy én csak Heroba tudok szerelmes lenni. Dani is nagyon tetszik, de amit érzek iránta csak hála és kicsivel több, mint barátság...semmiképp sem szerelem!
Bárcsak belé tudtam volna szeretni. Tudom, hogy mellette nem kéne attól félnem, hogy megcsal vagy bunkó velem. De igazából én őt meg sem érdemlem! Egy ilyen fiú olyan lányt érdemel, aki tiszta szívéből viszont szereti őt! Sajnos én erre tudom, hogy sosem lennék képes, mert Hero folyton a fejemben van és állandóan rá gondolok! Fogalmam sincs mit tett velem de ő az életem értelme!

Megfogja a kezem és átmegyünk a nappaliba. Leül a kanapéra megfogja a kezem és közelebb húz magához.

- Fejezzük be azt, amit elkezdtünk baby!-Én is pont erre gondoltam!

Képes lennék egész nap szexelni vele. Nem kell kétszer mondania. Letolom a rövidgatyám és bele ülök az ölébe vele szemben majd megcsókolom. Lehúzom az alsónadrágját és látom, hogy már alig várja, hogy újra bennem legyen.
Oda...vezetem a ferfiasságát majd lassan bele ülök. Hero hatalmasakat nyög, ami mégjobban beindít. Annyira imádom!

Miután sikerült befejeznünk, amit elkezdtünk felmentünk a szobámba.
Lezuhanyoztunk és most pedig az ágyamban fekszünk. Heronak nagyon tetszik a szobám és végig szagolgatott kb. mindent mert, hogy imádja az illatom és itt mindennek olyan illata van.

Most akkor mi újra együtt vagyunk? Jézusom...képes voltam vele kibékülni? Úgy néz ki igen...de hihetetlenül boldog vagyok, amiért itt van!
Csak az nyomja a lelkem, ami Danival történt.
Az instámat nézegetem. Látom, hogy valaki írt...ki lehet az?
DANI?!

~ Ne haragudj, amiért ribancnak hívtalak! Nagyon durván ideges voltam!-Most vissza írjak? Persze, hogy vissza írok.
~ Te ne haragudj rám😔
~ Nem haragszom csak rosszul esett...de már megszoktam!
~ Nagyon sajnálom! 😪
~ Mindegy!

Hero a hasamat puszilgatja...hogy került oda? Észre sem vettem! A telefonom leteszem Hero pedig egyre feljebb csókol majd ide ér a számhoz és vadul megcsókol. A következő pillanatban már azt veszem észre, hogy megint azt csináljuk...

- Ma egész nap ezt akarom baby! Mostmár úgysem zavarhat minket senki!
- Egész nap?
- Igen! Mindenhol akarom ebben a házban! -Imádom, amiért ilyen. Persze, hogy benne vagyok ebben az egész napos dologban!