Dermedt érintés [BEFEJEZETT]

4; Who are you talking to, Jack?

Jack idegességében fel és alá sétált a nappalijában, amit Ella a fotelből nézett végig.

- Attól, hogy nézem, ahogy ide-oda sétálsz, én szédülök el – mutatott a fiúra, mire az a száját rágcsálva pillantott az apró termetű lányra.

- Még mindig nem értek semmit és ez felidegesít – emelte fel a hangját.

- Na jó – a lány rámutatott a kanapéra. – Ülj le – mondta, mire Jack levágódott az ülő alkalmatosságra és a figyelmét Ella-nak szentelte. – Halott vagyok – mondta ki kerek-perec, mire a fiú hitetlenkedve elnevette magát.

- Szellem? – kérdezte, erre Ella bólintott. - Na ne mondd! És láthatatlanná is tudsz válni? – nevetett fel.

- Persze, most is az vagyok.

- Persze.

- Nem hiszel nekem? – állt fel Ella a fotelből.

- Ja, dehogynem. Elhiszem, hogy egy halott lány van a nappalimban – nézett lenézően rá. – Nem is értem, miért nem raktalak még ki? – morogta.

- Oké – sóhajtott Ella, majd a fiú elé sétált és felé nyújtotta a kezét. Jack-et fura érzés kerítette hatalmába a lány közelségében. A levegőt hidegebbnek érezte és szürkébbnek látta a világot.

- Mit csinálsz? – hajolt hátra Jack.

- Bebizonyítom neked. Érints meg – mondta a lány és beharapta alsó ajkát. Jack kifejezéstelen arccal nézett fel rá, mire Ella fáradtan elnézett róla. – Gyerünk.

- Jó, rendben – állt fel Jack is és kezét a lány felé nyújtotta, majd óvatosan mutató ujját hozzá érintette Ella tenyeréhez. Abban a pillanatban, amikor megérintette, olyan hidegség árasztotta el, amit el sem tudott képzelni. Azt érezte, hogy az ujja belülről fagy át és minden melegség eltűnik a testéből. Amint feleszmélt a sokkból elrántotta a kezét és hátrált két lépést.

- Most már elhiszed? Éreztél valaha ilyet élő ember közelében? – engedte maga mellé a kezét a lány.

- Arra gondolsz, hogy milyen jéghideg a bőröd?

- Az élő emberek testhőmérséklete magas, ezért melegséget árasztanak magukból, viszont az én testem halott és a bőröm jéghideg. Ezért érezted, hogy mellettem hidegebb van, mert én a hideget adom ki magamból – ült vissza Ella a fotelbe.

- És mi van a közérzetemmel?

- Egy halott test nem tud boldogságot sugározni magából – rántott vállat.

- Mit szeretnél tőlem? – nézett fel a lányra.

- Azt, hogy segíts.

- Miben?

- Nos, csak szépen sorjában – mondta Ella és a térdére támaszkodva felállt, majd a nappali fala felé sétált.

- Miért pont engem kérsz meg erre? – szólt utána Jack és tetovált karjaira támaszkodott. A lány megtorpant és lassan visszafordult, majd kezeit karcsú derekára tette.

- Csak te látsz engem, Jack – mondta halkan.

- Fenébe – suttogta. – Biztos vagy benne?

- Miután meghaltam megpróbáltam keresni valakit, aki lát engem és tud nekem segíteni. Úgy viselkedtem, mintha csak élném az életem. Bementem boltokba, felszálltam a buszra, de senki nem látott, ezért egyik nap bementem a John Mattison gimibe, hátha ott találok valakit. Belém ütköztél. Te voltál az egyetlen, aki érzékelt bármit is a jelenlétemből – mondta Ella, majd kihátrált a falon át.