Dermedt érintés [BEFEJEZETT]

3; Not yet

Jack felkapta a fejét a telefonjából, amikor a Tv-ben menő filmben valaki hatalmasat sikított. Pár percig az éppen haldokló lánynak szentelte a figyelmét, de utána visszafordította a fejét kezében tartott készülékre.

- Ezt a hülyeséget – morogta és tovább görgetett a közösségi oldalon, miközben az ölében fekvő kutya fejét vakargatta.

A televízió hirtelen elhallgatott egy pillanatra, majd egy másik csatorna ugrott be. Jack értetlenül nézett a képernyőre, amin már nem az unalmában kiválasztott horrorfilm képkockái pörögtek, hanem egy számára ismeretlen műsoré.

A telefonját maga mellé ejtve dőlt előre és fókuszált a filmre, amiben egy férfi halál sápadtan nézett egy nőt, majd lassan megszólalt.

„– Szellem – motyogta és hátrább lépett egyet.” – játszódott a képernyőn, majd újra átkapcsolt egy másik adóra. „- A szellem-tó a Dakota indiánok szent helye volt…” – Jack megpróbálta kikapcsolni a Tv-t, gondolván biztos csak elromlott, mikor ismét elkapcsolt. – „A reklám után folytatjuk a Szellemekkel suttogó évadzáró részét!” majd rögtön a mondat után a Tv kikapcsolt.

- Mi a franc? – túrt a hajába és körbenézett, mikor a konyh ában felgyulladt a villany. – Na jó, ki szórakozik? – suttogta, amikor megszólalt a csengő éles hangja. Jack odakocogott és a kulcsot elfordítva a zárban kitárta az ajtót.

- Na mi van, másra számítottál? – nevette el magát Oliver és Jack-et kikerülve a nappaliba sétált, ahol, mintha csak otthon lenne, levágódott a kanapéra. – Monica Wilde-nál buli van. Értékeld, hogy ilyen jó legjobb barát vagyok, hogy beugrottam érted, mert különben most itthon punnyadnál egyedül egy péntek este. Úgyhogy szedd magad és induljunk! – mutatott rá a fiúra, majd köszönt a hozzá futó kutyusnak.

- Rendben, apu – nevette el magát Jack és a szobájába sétált és magára kapott egy másik felsőt. Olivert a konyhában talált meg. – Gyere, kész vagyok – fogta meg a pólójánál a srácot és kihúzta a hűtőből.

- Oké, de ezt viszem – mutatta fel a kezében tartott sört, majd Oliver a kulcsát elővéve kifelé sétáltak a házból.

- Hozd – nevetett fel Jack és beültek a kocsiba.

- Hé, – szólt Oliver, mikor beindította az autót és elindultak a buli felé. – Briana is ott lesz – húzogatta a szemöldökét.

- Nem érdekel Briana.

- Miért? Rád férne már – kanyarodott fel a főútra.

- Fenét – rázta a fejét. – Bárkit, csak Briana-t ne.

- Komolyan inkább felcsinálod a tizedikes Patty Taylor-t, minthogy Briana-t húzd meg még egyszer? – nézett rá a mellette ülőre Oliver döbbent arckifejezéssel.

- Na, pont Patty Taylor az, aki nem tartozik bele a bárkibe – vágott Jack egy undorodó grimaszt a név hallatára. Ezután csend telepedett rájuk, de csak amíg meg nem érkeztek a zenétől dübörgő házhoz.

- Huh – fújta ki a levegőt a szőkésbarna hajú fiú. – Már azt hittem, leereszkedsz a legaljához – mondta, miközben kiszálltak a kocsiból és besétáltak a hatalmas házba.

- Oliver, komolyan? Patty Taylor olyan, mint aki sosem mosakszik – nevetett fel Jack haverjára nézve. A tömegben megtalálták Tom-ot, Julia-t és Allison-t.

- Nagyjából – helyeselt Oliver is.

- Naa, fiúk – vágta tarkón barátját Allison és csúnya tekintettel végignézett a két srácon. – Ez nagyon nagy bunkóság, így beszélni valakiről.