4.fejezet

1.5K 77 8
                                    

 Délután 3-kor már az utolsó óránknak is vége volt. Lisát és Emmát előre küldtem ameddig én egyedül várakoztam a termünkben. Úgy gondoltam bárki is legyen az, aki beszélni akar velem, biztos a selejtek közül való, vagy ami még rosszabb egy újabb belém habarodott srác.

Ez első öt percben, még türelmesen vártam a helyemen, festettem a körmömet, hogy minél vonzóbb legyek a délutáni randevúmon Jamesel. A kinti folyosóról még erősen átszűrődött a diákok értelmezhetetlen moraja, ami megzavart a festésben, és egy óvatlan mozdulattal felborítottam a köröm lakott, ami elkezdte rózsaszín anyagát, lassan a padóra folyatni. Felmorogtam idegességemben, de eszem ágában sem volt feltörölni, végtére is erre vannak a takarítók.

Fél óra elteltével, már teljes csend volt az egész iskolában. Amíg várakoztam készítettem magamról pár képet a követőimnek Instagramra.
Miután öt perccel múlt 4 óra, már feszülten készülődtem össze, hogy elinduljak, hiszen csak én várathatok meg másokat. Mit képzel magáról ez az I.H.? De pakolás közben léptek hangjára lettem figyelmes a folyosóról. Először kicsit meglepett, Első nap négy után már a tanárok sincsenek bent, nem, hogy egy diák.
-Na végre ide ért, mi tarthatott ennyi ideig? – Gondoltam magamban, miközben a türelmetlenségem egyre csak fokozódott. A léptek egyre közelebbről szóltak, majd az ajtónál megszűntek a hangok. Ahogy kinyílt az ajtó rögtön szemet szúrt az illető undorító öltözete. Lenge, szürke, tépett szoknya rajta sok száradt barnás-vöröses folttal. A felsője egy fehér póló, szintén tépett, és ugyanolyan színű foltok ékesítették, mint a szoknyáját. A haja hosszú egyenes, szinte fekete színű volt. Nem tudtam eldönteni, hogy zsíros vagy vizes volt. De az biztos, hogy vastag szálakban lógott az arcába.
-Azt a kurva. Néztél te ma már a tükörbe? Mi ez a szakadt gönc rajtad? A tépett fazon már fél éve nem divat. És ezek a színek. Ha nem lenne erős a gyomrom, már rég lehánytalak volna.
-Nem ismersz meg? -Szólalt meg halkan egy vékony hang, látszólag teljesen hidegen hagyta a sértéseim.
-Nem. Kéne? Inkább térj rá miért hívtál ide, nem érek rá egész nap. Már így is egy órát vártam rád. Nem gondolod, hogy ez tiszteletlenség? -Kérdeztem, pökhendi, arrogáns stílusban.
-Szóval tényleg nem ismersz meg. -Ekkor már hangosabb kezdett lenni. -1 éve meghalt miattad valaki aki nagyon font...
-Jaj istenem már te is ezzel a szarsággal jössz? Könyörgőm egy éve volt már annak. -Vágtam a szavába.- Felejtsétek már el!
-A HÚGOM VOLT!!!-Ordított rám.-És te megölted.-A hangja egyre zavartabbnak tűnt és néhol el-el csuklott.
-A te hibád volt. Még a temetésén is csak nevettél és telefonoztál. A beszédem alatt is. Miféle démoni teremtés képes ilyen színtű érzéketlenségre egy temetésen?
-El se akartam menni. A szüleim erőltették a dolgot. Ha rajtam múlt volna otthon maradok.
-Megfizetsz azért, amit a húgommal tettél. Máig nem bírtam feldolgozni a történteket. Nem érdemelte meg, amit tettél vele, de te megfogod. -Hirtelen kirázott a hideg. -Felvettem a ruháját amiben megölte magát és most ebben foglak téged is megölni.-Az arcán mosoly kerekedett. Majd a jobb kezét, ami eddig a háta mögött volt, előre emelte és egy konyhakést vettem észre benne.
-Mi...mi, megölsz? Engem? Gondold ezt át! -Közben elkezdtem lassan hátrafelé sétálni. -Nézz rám túl szép vagyok ahhoz, hogy meghaljak, nem akarsz inkább Emmával végezni? Ő sokkal dagadtabb és csúnyább nálam. Szólok Apának is ha kell, bármennyit fizet neked. -A lányt láthatóan nem érdekelte az ajánlatom, csak forgatta fejét jobbra balra és ennyit mondott:
-Nem kell a mocskos pénzed, csak a szőke skalpod a szobám falára. -Egyre közelebb jött hozzám.
-Kérlek ne! Áhhh!- Hirtelen megcsúsztam, a kifolyt körömlakkon a magassarkúmmal, és a falnál lévő szekrény elé estem. A fejem kongani kezdtett, bal kezemmel pedig próbáltam lefogni azt a pontot, ahonnan éreztem a fájdalmat, hátha ezzel enyhül egy kicsit.
-Itt a vége Heather.- Az idegen lány felemelte kését és egy gyors mozdulattal az arcom felé haladt vele. Épp időben sikerült elhajolnom a kés elől, ami beszorult a fa szekrénybe. Gyorsan felálltam, a lány közben próbálta kihúzni a kést a szekrényből. Kihasználva az esélyt, megfogtam a hajánál fogva és egy asztál sarkához vertem a fejét. Rögvest összeesett és vékony csíkban elkezdett a homlokából folyni a vére, végig az arcán.
-Ribanc. Velem te szórakozz. -Mondtam majd leköptem. Hátra fordultam, hogy a kést kivegyem a szekrényből. Hirtelen meghallottam, hogy a lány felállt mögöttem és el üvöltötte magát. Erre reflex szerű lendülettel megfordultam, és a kést, ami a jobb kezemben volt egy határozott mozdulattal a nyakába szúrtam. A lány megint összeesett és elkezdett vért felhányni nagy adagokban. Kezét a nyakához szorította amiben, még mindig benn állt a kés. A vér ütem szerűen spriccelt a nyakából. össze kenve ezzel több padot és szélet.
-Te akartad I.H. magadnak köszönd.-Hangom remegett, habár tudtam, hogy megérdemelte, mégsem tudtam feldolgozni a gondolatát annak, hogy képes voltam megölni valakit.

Ne...ne...nem én va...vagyok I.H.. -Megint vért hányt, most még sokkal többet, közben szinte nevetett, ami elég ironikus érzést keltett bennem, a körülményeket illetően.
-Ha nem te vagy, akkor mégis ki küldte az üzenetet?
-Azt hi...hiszed, hogy bármit is elárulok, annyi biztos, hogy beleestél a csapdába. Nagyon remélem, hogy hamar megöl téged. -Fejezte be utolsó mondatát, majd abba hagyta a remegését, feje pedig oldalra dőlt. Láttam, ahogy a szemeiből teljesen kihuny a fény. Meghalt.
-Úristen, mit tettél Heather? -Kérdezte zaklatott hangon Magen.
-Te is a legjobbkor jelensz meg.
-Hallottam mindent. Végig. De valami visszatartott abban, hogy hozzád szóljak.
-Nem érdekel, inkább abban segíts, hogy most mit tegyek a hullával.
-Én nem tudom mit mondjak. Ezt el kell mondanod a hatóságoknak.
-Normális vagy? És mit mondanék? Csak önvédelem volt? Azok után, ami tavaly történt, a hatóságoknak elég lenne egy kis morzsa, hogy lecsukjanak. Nem mehetek börtönbe. Láttad mit hordanak ott a rabok? Nem, nem! Csak egy dolgot tehetünk.

- Meg rémisztesz Heather. Nem tudom, mire gondolsz.

- Elásom az udvaron, senki nem fog sejteni semmit. Mintha meg sem történt volna ez az egész.
- De ez etikátlan Heather. Egy emberről beszélünk, ez nem egy elgázolt kutya, amit eltusolhatsz. A szülei biztosan keresni fogják.
- Az legyen az ő gondjuk. Láttad, hogy meg akart ölni. Nincs bennem megbánás azért, amit tettem. Vagy ő, vagy én. És én értékesebb vagyok nála. Szóval fogd be és hagyd, hagy tegyem, amit tennem kell. - Majd ki húztam a kést a nyakából, letöröltem és elraktam a táskámba.
A termünk az 1. emeleten volt, így nem kellet sokáig hurcolnom a testet. Az udvaron kerestem egy ásót, azt követően pedig egy földesebb területet, ahová könnyedén elrejthetem a holttestet. Miután megástam a gödröt, bele dobtam a hullát és a kést ami a táskámban volt, majd betemettem. Szerencsémre az eső is elkezdett esni miután eltemettem a holttestet, így a föld minden részen felpuhult, észrevétlenné téve, a friss ásás nyomait. A folyosót és a termet felmostam, hogy eltüntessem a véráztatta nyomokat. Mrs. Bringhold, már nem volt bent és mindig elöl hagyja a szertár kulcsát, így eszközöket is könnyen tudtam szerezni a nyomok eltüntetéséhez. A körömlakkot volt a legnehezebb eltávolítani, de sikerült. A vérfoltok vége láthatatlan foltokat hagytak az egész teremben. Miközben sikáltam, azon gondolkodtam, hogyan alakult, egy egyszerű délután, brutális gyilkosság helyszínévé.
Este 8-kor végeztem, és fáradt zavaros gondolatokkal a fejemben, haza indultam. Chipyhez érve egy árnyat vettem észre a sötétben. Az aznap történtek után kicsit megijedtem, gyorsan beszálltam, és már hajtottam el a helyszínről amilyen gyorsan csak tudtam. Utólag, elég hülyének éreztem magam, valószínűleg, csak egy lámpaoszlop árnyéka játszott velem fura játékot.

Este mire haza értem csak arra vágytam, hogy lezuhanyozzak és aludjak. A ruháimat pedig bedobtam a mosógépbe, majd elindultam a kényelmes ágyamhoz, elfejteni a mai történteket, amikor hirtelen az eszembe jutott.
-Basszus a randi Jamesel!

4.fejezet kicsit izgalmasabb rész remélem tetszett ^^

#Creepy Bitch (+18) [BEFEJEZETT]Onde histórias criam vida. Descubra agora