Vakáció Jonas Módra

By vanna07

3.4K 204 338

Mi történne ha egyszer csatlakozna a Jonas Brothershez egy potyautas Auróra With személyében? Jobban belegond... More

1. Fejezet
2. Fejezet
3. Fejezet
4. Fejezet
5. Fejezet
6. Fejezet
7. Fejezet
8. Fejezet
9. Fejezet
10. Fejezet
11. Fejezet
12. Fejezet
13. Fejezet
14. Fejezet
15. Fejezet
16. Fejezet
17. Fejezet
18. Fejezet
19. Fejezet
21. Fejezet
22. Fejezet
23. Fejezet
24. Fejezet
25. Fejezet
26. Fejezet (Auróra)
27. Fejezet (Nick)
28. Fejezet (Auróra)
29. Fejezet (Nick)
30. Fejezet (Auróra)
31. Fejezet (Nick)
32. Fejezet (Auróra)
33. Fejezet (Nick)
34. Fejezet (Nick)
35. Fejezet (Auróra)
36. Fejezet (Auróra)
37. Fejezet (Nick)
38. Fejezet (Nick)
39. Fejezet (Auróra)
40. Fejezet (Auróra)
41. Fejezet (Auróra)
42. Fejezet (Nick)
43. Fejezet (Auróra)
44. Fejezet (Auróra)
45. Fejezet (Nick)
46. Fejezet (Nick)
47. Fejezet (Nick)
48. Fejezet (Nick)
49. Fejezet (Nick)
50. Fejezet
51. Fejezet
52. Fejezet
53. Fejezet
Epilógus
Köszönetnyilvánítás
Közvéleménykutatás!!
Közérdekű Közlemény

20. Fejezet

60 3 4
By vanna07

- Szeretlek Auróra With!

A következő pillanatban Auróra lesápadt, majd kibukott belőle minden, amit a buli folyamán megevett és megivott. Az egész Nick ruháján landolt, valamint az alattuk lévő vörös szőnyegen. A férfi elengedte a lányt, majd átkarolva őt megpróbálta a mosdó felé terelni. Az arra járó vendégek mind elfordultak, kezüket orrukhoz tették vagy kinevették a két fiatalt.

Mikor a mosdókhoz értek végre Nick habozás nélkül a férfi mosdóba ment be magával húzva az ellenkező lányt is. Az énekesnek nem volt elég ideje végig gondolni a dolgokat mielőtt Auróra újra rosszul nem lett. Végül ügyet sem vetve a mosdóban ácsorgó férfiakra Auróra beesett az egyik fülkébe és a vécé fölé hajolt. Nick újra az album kiadási estéjen érezte magát, mikor ugyan ilyen helyzetben volt azt leszámítva, hogy most Auróra térdelt a mosdóban és nem Joe.

- Jó estét! – köszöntötte az ifjú énekes az őt figyelő férfi társait. Próbálta elterelni a figyelmet a lányról és önmagáról, mert a rámeredő tekintetektől kezdte kellemetlenül érezni magát.

- Jobbat – veregette vállba egy idős ember az ajtón kifelé menet.

- Szerintem be kéne mennie hozzá. Túl régóta van csendben – jegyezte meg az egyetlen nagyjából vele egykorú férfi kézmosás közben. Nick vette a célzást és bólintott, majd elindult megkeresni szerelmét. Lassan megpróbált benyitni hozzá, de csak akkor vette észre, hogy Auróra bezárta az ajtót.

- Ne már. Ne csináld ezt légy szíves! – kérte Nick halkan kopogtatva, de válasz nem érkezett. – Mondd, hogy jól vagy. Nem kell kijönnöd. Sőt hozzám szólnod sem csak jelezd valahogy, hogy egyben vagy – dőlt neki a műanyag ajtónak.

A következő pillanatban erős rúgást érzett jobb bokáján. Mikor lenézett a lány fekete edzőcipője ott feküdt az övé mellett.

- Köszönöm.

- Megérdemelted te... - nem tudta befejezni, mert ismét rátört a hányinger. Pár másodperc múlva elhalt a gyötrelmes inger hatása és Auróra ismét fellélegzett, majd hátát az ajtónak vetette. Eközben Nick levette koszos pólóját és szintén neki dőlt az egyetlen dolognak, mi elválasztotta a lánytól. A hideg először kellemetlenül járta át csupasz hátát.

- Tudod azért haragszom rád, mert olyan, mintha csak játszanál velem és úgy érzem, mintha... - Auróra ismét nem fejezte be, de most nem az alkohol hatása miatt. Sokkal inkább mert, nem merte kimondani.

- Mintha? – kérdezett rá Nick, remélve, hogy végre megtudja hol szúrta el ismét.

- Nem fontos. Úgy sem értenéd és csak rámondanád, hogy női logika – válaszolta a lány kezét végig szántva göndör fürtjein.

- Ne csináld ezt kérlek. Tudod, hogy utálom mikor helyettem ítélsz meg dolgokat.

- Hagyjuk! – tartott ki Auróra.

- Remélem tudod, hogy nem tudok rád haragudni, de mikor ezt csinálod az nagyon szarul tud esni. Én elmondom milyen. Olyan mintha csak egy plüss lennék az ágyadban, akinek néha elmondasz dolgokat, mert már nem tudod tovább cipelni egyedül néha meg teszel a plüss fejére és úgy viselkedsz, mintha legalábbis titkon Pryankával randizgatnék.

- Hogy mit csinálsz? – ragadta meg a lényeget a lány, mire Nick óvatosan elmosolyodott. Ez volt az az Auróra, akit ő megismert. Csak egy pillanatra bár, de visszatért.

- Oké nem volt jó hasonlat, de remélem érted, mit szerettem volna – mondta a férfi.

- Nekem tetszett – szólt közbe egy ismeretlen hang az egyik fülkéből.

- Te maradj ki ebből! – mondta ugyanabban a pillanatban Auróra és Nick, mire az idegen motoszkálása is abbamaradt.

- Nick, figyelj! Tökéletesen értem mit szerettél volna mondani, de őszintén szerintem borzalmasan látod a dolgokat. Én voltam állandóan félretéve nem te. – tört fel a lányból túl őszinte jelleme. Kezdte kifejteni az alkohol másodjára is hatását és áttörte a nő elméjében lévő összes gátat, mi eddig megakadályozta, hogy ilyeneket vágjon szerelme fejéhez.

- Valóban? Miért is? – fordult volna a lány felé Nick, ha nincs közöttük az ajtó.

- Kinek kellett a randi közben elmennie csak mert Henry azt mondta? Ki hagyott ott a moziban a film felénél, mert Joenak szüksége volt rá az egyik dalnál? Ki felejtette el a találkozónkat a bisztróban és utána kente az egészet Kevinre? Ha még nem lenne elég ki is volt az, aki csak azért nem jött el Scott és Lisa házavatójára három hívás után sem, mert meghalt az öccse macskája? – tette fel sorban a kérdéseket Auróra egyre jobban felhúzva magát. Újra átélte azokat a pillanatokat, mikor úgy érezte Nick cserbenhagyja. Ismét rátört az a csalódott érzés, amit a bisztróban egyedül ülve, vagy a bulin vagy a moziban és az étteremben érzett, miután Nick elrohant vagy egyszerűen csak nem jelent meg.

- Mikor összejöttünk tökéletesen tisztában voltál vele, hogy nem olyan életem van, mint Scottnak, hogy elmegy a forgatásra reggel nyolckor és hazamegy délután négykor – kelt saját védelmére az énekes.

- Milyen igazad van. Előre szóltál, hogy simán ott fogsz hagyni egy mozi kellős közepén a hülye dalod miatt – emelte fel hangját végül Auróra.

- Egyszer fordult elő és már bocsánatot kértem. Nem tudom mit vársz tőlem. Mit tegyek? – háborodott fel már Nick is, de nem beszélt hangosabban az előzőnél. Nem akarta megismételni a reggeli vitájukat.

- Azt szeretném, hogy velem is legyél kicsit!

- Ezt én is mondhatnám!

Mindkettőjük légzése felgyorsult. Nick ujjait tördelte, míg Auróra cipője orrát babrálta. Egy hosszúra nyúlt percnyi csend állt be közéjük.

- Na jó – állt fel végül Nick megelégelve Auróra hallgatását. – Nekem még van egy kis dolgom és látom jobban vagy szóval majd a szobában találkozunk.

- Megint elmész látod? – akadt ki ismét a nő.

- Mit kéne tennem? Maradjak itt és hallgassam, ahogy sajnáltatod magad, hogy szerinted nem töltök elég időt veled? – válaszolt megállva Nick. Erre már nem érkezett válasz csak egy halk koppanás a vécé fülkéből.

A férfi menetközben fogott pár kéztörlőt és letörölte a cipőjére ragadt foltot, kidobta az ajtó melletti szemetesbe a galacsinná gyűrt papírt és visszament a recepcióshoz.

Auróra arcát végig szántotta egy forró könnycsepp, miközben hallgatta barátja távolodó lépteit. Nem igazán érezte azt a felszabadító érzést, amit Bella mindig mondott neki. Pontosan erre a reakcióra számított Nick felől. Ismerte a fiút annyira, hogy tudja saját magára húzza az egész problémát és végül sértetten elviharzik. Auróra egy része igazat adott a férfinek. Tényleg figyelhetett volna kicsit jobban és lehetett volna tovább türelmes, de meddig kellett volna várnia? Amíg egyszer csak egy szép új barátnővel be nem szambázik Nick az UMG Records épületébe? Ez után a beszélgetés után már elég nagy esélyt látott erre is. Úgy érezte minél több időt töltenek együtt Nickkel annál jobban távolodnak el egymástól. Egyszer már átélte milyen lenne elveszíteni a férfit. Még egyszer nem akarta, és ezért elhatározta, hogy megakadályozza a szakításban bármi áron.

Nagy nehezen felküzdötte magát álló helyzetbe és elfordítva a zárat kinyitotta a mosdó ajtaját. Lépett egyet, de a kemény fehér kő helyett egy sötét, puha gombócra nehezedett rá. Lehajolt, hogy jobban szemügyre vegye, és rájött, hogy az csak Nick elhagyott pólója volt. Úgy áradt belőle az émelyítő szaga, hogy nem tudta elég távol tartani magától ahhoz, hogy ne érezze. Az alkohol hatása lassan kezdett elmúlni és eddigi émelygése helyére a görcsös fejfájás és enyhe szédülés került. Auróra próbált mindenben kapaszkodni, amiben csak lehetett, hogy még véletlenül se essen el.

A vécéből kiérve meglátott pár zsémbes vendéget, akik egymásközt sugdolóztak, és nagy ívben kerülték ki a recepciós pultot, még úgy is, hogy már nyoma sem volt a balesetnek.

Ahogy egyre inkább elmúlt a pezsgő hatása annál inkább felerősödött Aurórában a bűntudat és a szégyenérzet. Mikor elment a buliba abban reménykedett, hogy nem fog emlékezni semmire reggel, de abban a pillanatban esélytelennek látta a felejtést.

Lassan elbotorkált a liftig, ahol még mindig Kevin és Henry ácsorgott egymásba karolva.

- Jól vagytok? – kérdezte egyre inkább tiszta fejjel Auróra. A két férfi bágyadt tekintete végig mérte a nőt, majd Kevin eltúlzott bólintással válaszolt. A következő percben pedig már mindketten hangos röhögésben törtek ki.

A megérkező lift csilingelése zavarta meg jó kedvüket. Kinyílt az ajtó és míg Auróra belépett addig barátai tátott szájjal figyelték a csillogó fém dobozt.

- Azta! – mondta Henry, de túl sokáig nem volt esélyük nézegelődni, mert a nő megfogta őket a karjuknál és behúzta a liftbe. Bármennyire is szerette volna nem hagyta őket a földszinten. Mikor épp Kevin taszigálta a szerkezetbe megpillantotta Nicket átfutni az előtermen, majd eltűnni a lépcsőházban. Koszos pólója helyén ugyanolyan piros inget viselt, mint a recepciós hölgy.

- Srácok gyertek már kérlek! – kiáltott fel Auróra megelégelve Kevin és Henry ellenkezését. Kezét annyira összeszorította, hogy elfehéredtek ujjai. Lassan eljutott odáig, hogy ott hagyja őket és felmegy a szobájába. Újra forogni kezdett vele a világ és visszatért az émelygés gyomrába.

- Már csak ez hiányzott! Soha többet nem iszok ennyit. – gondolta. Vett egy mély levegőt, kifújta és ugyan ezt ismételgette egészen addig, míg enyhülni nem kezdett rosszul léte.

Miután mindhárman megérkeztek végre a harmadik szintre Auróra elhaladva Stuart szobája mellett bekopogott, majd az ajtaja előtt hagyta a két férfit, akik már a csillárról lelógó köveket számolták. A nő egyszer nem látta még ennyire szét esve őket.

Nem várta meg, hogy Stuart kijöjjön és beengedje barátaikat, inkább egyből saját szobája felé ment. A feje minden lépéssel jobban hasogatott és egyensúlyérzéke is kezdte felmondani a szolgálatot. Elővette kártyáját farzsebéből és végig húzva az érzékelőn, éles sípolással kinyitotta az ajtót. Belépett és azonnal a hálóba akart menni, de mikor meglátta barátját a nappaliban és a mellette nevetgélő lányt megtorpant. Nem tudta mire vélni a látványt. Lehetetlen, hogy ilyen hamar lecserélt és még hozzá a szemem előtt. A szemét kis... - indult el a filmnéző pár felé. Felkapta a távirányítót és egy gombnyomással megállította a filmet. A férfi mellett fekvő lány riadtan állt fel a kanapéról. Remegő kézzel megigazította fehér takarító köntösét, és lehajtotta fejét. Nick arca még csak meg sem változott. Ugyan úgy mosolygott tovább és várta barátnője kirohanását.

- Ez az a kis dolog, amit még el kellett intézned? Felcsípni ezt a szerencsétlen szobalányt? Tényleg? – kiabált Auróra egyre közelebb érve a párhoz.

- Elnézést Miss. With, de ez nem az, aminek gondolja. Nickkel nem csináltunk semmit, csak megengedte, hogy csatlakozzak hozzá filmet nézni – magyarázkodott Sonora eltűrve egy tincset füle mögé.

- Ne nézz rám! – emelte fel megadón kezét az énekes. – Sonorának igaza van. Nem történt semmi. Mi csak és kizárólag barátok vagyunk. Délután, míg te buliztál, én segítettem neki elvégezni a munkáját és most leültünk befejezni a Deadpoolt, amíg, te el nem rontottad a felesleges féltékenykedéseddel – állt már fel a puha kanapéról a férfi.

- Tényleg igazad van. Bocsánat! – zárta le végül Auróra és nem foglalkozva Sonorával elment a hálószobába, becsapta maga után az ajtót, majd bezuhant az ágyba. Ismét előjött bűntudata.

- Annyira hülyén viselkedek. Mi van velem!? – tette fel magának a kérdést mire egy könnycsepp kis foltot hagyott a kék párnán. A nappaliból beszűrődött még pár szó, amit nem értett, majd ajtó csukódást hallott és végül Nick óvatos lépteit. Egyszer csak a férfi hideg keze futott végig hátán. Auróra először azt hitte elaludt és csak álmodik, de a férfi megfogta derekát, maga felé fordította és lassan megcsókolta. Ajkaik égtek, és mindkettőjüket elöntötte a belső forróság. Auróra kezével végig simított a férfi nyakán, majd ujjait sötét fürtjei közé rejtette. Nick a nő feje mellett támaszkodott kezén, miközben apró csókokkal szórta be Auróra egészét. A lány egyre gyorsabban kezdte kigombolni a férfi ingjét, míg végül meg nem szabadította tőle. Testük égett a vágytól, hogy minél közelebb legyenek egymáshoz, hogy érezzék a másik forró érintését bőrükön.

- Várj! – vált el Auróra ajkaitól egy pillanatra Nick. Lélegzete szapora volt. Arca kipirult és szemében vágy csillogott még is tartóztatta magát egyetlen dolog miatt.

- Mire? – kérdezte türelmetlenül a nő.

- Be kell vallanom neked valamit – mondta egyre halkabban Nick. Auróra félve összehúzta szemöldökét, de nem mondott semmit.

- Valójában nincs is macskánk és sosem volt, mert Frankie allergiás a macskákra.

Auróra egy pillanatra lefagyott.

- Olyan bolond tudsz lenni néha. – nevetett fel a nő, majd összekócolva a férfi haját közelebb húzta magához és megcsókolta. 

Continue Reading

You'll Also Like

98.7K 4.9K 59
Avery Myers nyomozói családban nőtt fel, a felmenői mind kémek és nyomozók voltak. Jelenleg az apjáé az egyik legnagyobb nyomozói vállalat a világon...
79K 7.7K 41
Egy történet, amely szánt szándékkal Halloweenra íródott, mivel én nagyon szeretem ezt az ünnepet. Október elsejétől egészen október harmincegyedikéi...
19.4K 1.1K 5
Elizabeth White olyan, mint bármelyik 17 éves lány. Csak úgy falja a könyveket, filmeket és sorozatokat, minden érdekli, szereti halogatni a teendőit...