(With music⬆️😉😂)
A séta alatt rengeteget beszélgettünk Andyvel. Sok mindent megtudtunk egymásról. Nekem nem mondott sok újat, az googlenek hála. Viszont megtudtam, hogy nem meleg, mint azt ahogy rengeteg mondják, hanem biszex, de ezt kevesen tudják róla. Mindketten jól éreztük magunkat. Az idő csak úgy repült...
– És aztán Rye ráugrott Brookra hátulról és akkorát tanyáltak. Jesszus! És még nekem kellett összekaparni őket a földről!–mesélte a nemrég történteket Andy. (Részegek voltak. Rye és Brook a történetben.)
– Szegény Andy, miket várnak el tőle!–nevettem vele együtt.
– Ma tartunk egy kis bulit, nincs kedved eljönni?–kérdezte.
– Kicsit bővebben az infókkal?–néztem fel rá. Vagyok olyan szerencsés, hogy a 160 cm-t sikerült még elérnem nővésben. Andy meg legalább 10 cm-rel magasabb nálam.
– Privát buli lesz. Csak a banda meg te, ha jössz.–válaszolt.–Légysziiiii, gyere eeel!–nézett rám kiskutya szemekkel. Ennek mégis ki tud ellen állni? 😂
– Rendben, de hozhatok magammal +1 főt?–kérdeztem.
– Ki lenne az?
– A legjobb barátnőm, Em.–felvonta szemöldökét, jelezve nem tudja, ez milyen névnek a becézése.–Emilyt.
– Ahaaa. Amúgy valamit még mindig nem tudok rólad.–kérdőn néztem rá.–Mi a teljes neved?
– Sofia Heather Anderson.
– Heather?
– Aham. Miért, mi ebben olyan érdekes?
– Csak, Brook. Mindegy. Add meg a számod és majd elküldöm a címet hatkor. Okés? Hétre gyertek.–bólintottam. Beírtam a telefonszámom a nevemmel együtt a telójába. Aztán elköszöntünk egymástól. Egy puszit adott búcsúból. Majd elolvadtam. Awwhh...
Egy ideje már nem kaptam senkitől üzenetet. Semelyik hülyétől. Vajon mi lehet velük? Hazasiettem. Épphogy átvaltott a telefon kijelzője 16:00-ra.
Előkapartam a telóm és felhívtam Emmet.
– Sziaaaa!–szóltam bele.
– Szia!–köszönt. Ugye nem esett baja? Akkor szokott ilyen egyhangúan visszaköszönni vagy, ha olyan szar napja van. Remélem az utóbbi. Mondjuk az se jó...
– Em, minden rendben?–légyszi igazat mondj...
– Igen, minden okés.–ismerem tutira hazudik, de ha nem akarja nem faggatom.
– Akkor rendben, de, ha bármi van tudd, hozzánk jöhetsz.–most úgy megöleltem volnaaa... 😢
– Na, de miért is hívtál?–kérdezte kíváncsian, a beállt csendet megtörve.
– Jaaaa, igen. Szedj elő valami bulis cuccot! Elkéreckedek anyuéktól és megyünk szórakozni!
– Hova? Felőlem okés, ha ezt megmondod.–most erre mi az istent válaszoljak?😂 Andy azt mondta majd megmondja a címet.
– Nem tom. Azt mondta majd megmondja a címüket.–nevettem bele a telefonba.
– Mi az isten, Sooof?!–nevetett a vonal másik végén szintúgy barátosném.
– Hát tudod beszéltem neked a RoadTripről...–kuncogtam el magam. Most így visszagondolva röhejes volt minden, ami a parkban, hajnalban történt.
– Na mesélj, csajszi!–mondta.
– Na, hát hozzájuk mennénk bulizni, de Andy még nem küldte el a címüket...
Na most kaptatok egy jó rövid részt. Sorry. Aztán később még ma, ha minden jól megy és jön az ihlet meg kettő rövidebbet. Puszi! 😝
Legyen jó délutánotok, ki mikor olvassa!