Nyugisan ültem otthon, amikor pittyent a telefonom. Felkaptam az asztalról és oda se nézve írtam be a kódot. A dátum, amikor elmélyült a kapcsolatom Thyal. Nem is értem, hogy nem vettem észre, hogy nem a Beccával közös képünk virít háttérkép gyanánt. Ami csak azt jelentheti, hogy nem a saját telefonom van a kezemben. Ezt viszont nem vettem észre időben, így egyből elolvastam az üzenetet.
Hardin: El sem tudod képzelni mennyire szeretlek!❤️
Ledöbbentett az amit láttam. Sose jutott eszembe, hogy Thy a saját neméhez vonzódna. Természetesen ezzel az ég világon semmi gond nincs. Vajon mikor akarja elmondani? El akarja egyáltalán? Csapódott az ajtó, ezért gyorsan visszatettem a telefont a helyére.
-Szia hugi.-puszilta meg a homlokom.
-Szia.-öleltem meg.
-Van terved mára?
-Nem igazán.
-Szuper. Hardin átjön. Persze csak ha nem gond.
-Persze, hogy nem.-mosolyogtam.
-Beszélhetnénk, még mielőtt ideér?
-Természetesen.
-Szóval. Igazából nem tudom, hogy kezdjek neki. Elég sokszor beszéltük már át vele ezt a dolgot. És arra a döntésre jutottunk, hogy ideje lenne most elmondani neked. Hardin és én, szóval mi úgy néz ki, hogy egy párt alkotunk.
-Hűha.
-Gondoltam, hogy nehezen fogadod.
-Nem, dehogy. Nagyon örülök nektek.
-Komolyan mondod?
-Persze.-öleltem magamhoz.-Nagyon szeretlek Thy, és ezen nem változtat semmi.
Ezt a részt iszonyatosan sokáig húztam, ugyanis borzalmasnak tartom, de nem tudom hogyan írhatnám át. Szóval így marad, sajnálom. Remélem azért nem annyira olvashatatlan. Próbálok minél hamarabb hozni egy részt, ami igérem, hogy nem lesz ennyire szörnyű. ❤️