És el is érkeztünk 2014 utolsó napjához. Mivel Luke-ot egy olyan partiba hívtak meg a többi fiúval együtt, amhová semmilyen hozzátartozó nem mehet(ez nem is értem...), ezért Natalie-val fogok szilveszterezni.
Sosem voltunk azok a bulizós típusok. Jó, néha elmentünk egy-egy szórakozóhelyre, de a szilvesztert idén náluk tartjuk. Ez most egy ilyen visszafogott ünneplés lesz.
Jut eszembe. A kis lakásom már egész jól halad. Van benne egy kis előszoba, amiből egyből egy kisebb étkező nyílik. A konyhában van egy kisebb bárpult is. 2 hálószoba van egy kisebb folyosón, egymás mellett. Az egyik ilyen szobával(ami egyenlőre csak tele van mindenféle holmival) szemben van a fürdőszoba, amiben van egy nagyobb fürdőkád és egy zuhanykabin is. A nappaliban található egy sötétszürke kanapé, fehér szekrények és egy nagyobb TV. Van egy kisebb erkélyem is, ahová már megvettem a virágokat. Egy kis asztalt és ahhoz tartozó székeket is beszereztem. A lakásban a kék a fehér és a szürke szín váltakozik. A nappaliban minden fal kék, míg az én szobám falai világosszürkék. A folyosón a fehér falon absztrakt szürke és kék csíkok vannak. Olyan volt, mintha nekem tervezték volna, csak kicsit otthonosabbá kellett még tennem.
-Azta, ez rohadt jól néz ki! - mondta Nat. Ő most járt itt először.
-Örülök, hogy tetszik-mosolyogtam.
-Luke látta már?
-Karácsony másnapján az volt az első dolgunk, hogy eljöjjünk és megnézzük.
-És, hogy tetszett neki?
-Odáig van érte.
-Na, akkor megyünk bevásárolni?-kérdezte Nat, miután benézett, a nem túl nagy lakás minden zugába. Én csak válaszként bólintottam egyet.
3 nagy szatyorral indultunk meg hazafelé. Vettünk rengeteg reágcsálni való:chipset, mogyorót, ropit, gumicukrot, csokit, meg egyéb finomságokat. Vettünk mindenféle üdítőt és néhány üveget sört is.
-Később elsétálunk megnézni a tüzijátékot a London Eye-nál? - kérdeztem Natalie-tól, valamikor este 10 körül.
-Persze! Basszus, utoljára 10 éves voltam, amikor elsétáltam oda a szüleimmel. - mondta vidáman.
-Akkor az egy hosszú út lehetett.
-Szerencsére, innen 10 perc alatt simán odaérünk.
Nem sokkal később melegen felöltöztünk, felvettük a csizmáinkat, sapkát húztunk. Az enyémre az volt írva, hogy 5SOS. Még Michael-től kaptam a szülinapomra. Szegény, nem túl kreatív, de legalább van ingyen merch-em.
-May, kezdődik! - kiáltotta izgatottan Nat.
-Látom, látom!
A tüzijáték valami csodálatos volt. Rég volt már ennyire, hogy is mondjam... Letisztult. Nem tudom milyen szó lenne rá a megfelelő, de gyönyörű volt.
"Bárcsak Luke is itt lehetne mellettem!" - gondoltam magamban, a medálomat piszkálgatva. Valamiért mindig ezt csináltam, de nem csak ezzel az egy nyaklánccommal. Régebben ugyanezt tettem egy kereszt alakú medállal is.
-Ez eszméletlen volt! - mondta Natalie, mikor már visszafelé sétáltunk az utcán.
-Az biztos-mosolyogtam.
-Ahj, bárcsak a fiúk is itt lettek volna-hajtotta le a fejét. Mire én is így tettem. Egy darabig csöndben sétáltunk egymás mellett.
-Amúgy boldog új évet! - jutott eszembe.
-2015! Yeeey! - örvendezett Nat.
- Egy éve nem gondoltam volna, hogy ennyire jó évem lesz.
-Hát én sem-rázta meg a fejét barátnőm.
-Még sok ilyet! - emelte fel sörös üvegét, mire én is ezt tettem és koccintottunk.
Reggel valamikor 10 körül már fel is ébredtünk.
-Jó reggelt! - csoszogtam ki a konyhába, ahol Nat már neki állt a reggelinek.
-Süssek szalonnát a rántotta mellé? - kérdezte.
-Jöhet-bólintotam fáradtan.
-Mennyi üzenetem érkezett-mondta Natalie reggeli után, a telefonját nyomkodva a kanapén.
-Én sem panaszkodhatok!
-És mennyi kép a fiúkro... - hirtelen félbehagyta a mondatot.
-Mi az? Mi történt? - néztem rá értetlenül.
-Mi lenne, ha elmennénk egyet sétálni? - vette ki a telefonomat a kezemből.
-Na de?
-Semmi de, gyere! - ment be a fürdőbe felöltözni. Nagyon fura volt.
-Miért kellett eljönnünk? - kérdeztem az utcára érve.
-Öhm.. Tegnap éjjel az egyik kirakatban láttam egy ruhát, ami nagyon megtetszett.
-Ki tudja már, hogy az hol volt. - forgattam meg a szemeim.
- Egész biztos, hogy valahol erre van..
-Tegnap nem is erre jöttünk. - esett le. Valami itt tuti nincs rendben.
-Mi?
-Mennyit ittál te tegnap? - kérdeztem Natalie-tól fura arckifejezéssel.
-Lehet többet, mint amennyit kellett volna.
Végül megtaláltuk az üzletet, ami mindenki meglepetésére zárva volt. Remélem érezhető volt az irónia az előző mondatomban.
-Akkor indulhatunk vissza? - türelmetlenkedtem.
-Menjünk-sóhajtott Nat.
-Van valami baj? - kérdeztem aggódóan.
-Nem, dehogy, minden a legnagyobb rendben - mosolygott rám. Sajnos már ismertem ezt a fajta nézést. Valamit nem akar elmondani. De én nem fogom kiszedni belőle. Ha nem akarja elmondani, akkor nem mondja. Sosem voltam az az erőszakos típus.
-Hol a telefonom?-kérdeztem Natalie-tól, amikor már rég otthon voltunk.
-Jah, tessék itt van-vette ki a táskájából és felém nyújtotta a rosegold készüléket. Majd amikor el akartam venni,ő elrántotta a kezét. Mi folyik itt?
-Mi lenne, ha most megnéznénk inkább egy filmet?
-Hát, van más választásom?
-Nincs-mondta,majd berakott egy vígjátékot.
-Hála jó Istennek, hogy vége lett-vetettem keresztet.
-Csak azt ne mondd, hogy nem tetszett.
-Tetszett, de olyan vontatott volt a sztori, tele régi poénokkal, ráadásul előre ki lehetett következtetni, hogy mi fog történni - forgattam szemeim.
-Mi van veled?
-Velem? Te titokzatoskodsz itt egész nap.
-Ugyan, nekem csak random eszem jutnak dolgok. Szerintem nincs ezzel semmi gond.
-Hát, akkor érdekesen hatott rád 2015-nevettem fel.
Este 6 felé végre visszakoboztam a telómat Nat-től. Felmentem az Instagtam olalamra, válaszoltam pár üzenetre, majd arra gondoltam, hogy megnézem a feed-emben lévő ünneplős képeket. Michael kirakott egy képet, ahol Ashton-nal pózol. Nagyon vicces volt, ezért muszáj volt nevetnem rajtuk. Stella és Niall ugyanazt a képet rakták ki. Valahol egy tüzijátékot nézve csókoloznak rajta. Annyira aranyosak...
Követtem pár 5sos rajongói oldalt is és akkor megláttam valamit, amitől az Iphone-om kiesett a kezemből és nagy csattanással a fölre esett.
-Jézusom! May, mi történt? - futott be Natalie a szobába.
-L-l-luke-dadogtam, miközben sírni kezdtem.
-Jajj ne! - fogta fejét Nat.
-Mi az? Te tudtad?
-Az a helyzet, hogy én már reggel láttam.. Ezért akartam, hogy ne telefonozz. Hogy ne lássad meg.. - mondta már ő is könnyes szemekkel.
- Jajj Nat, most akkor mi lesz velünk-öleltem át őt. Zokogtam. A képen Luke volt és egy lány aki éppen megcsókolja. Látszott Luke-on, hogy ivott. De akkor is. Ennyire nem veszthette el a fejét.
Ráadásul közben Nat utána nézett. És az a lány posztolta a képet.. Azt hiszem valami Arzaylea vagy Arzylea vagy nem is tudom, hogy hívják..
Kb 3 órán keresztül sírhattam, amikor megszólalt a telefonom.
-Nat! Ide hoznád? Biztosan Ashton az!
-Attól félek, hogy nem.. -nyújtotta felém a készüléket, amin Luke neve jelent meg. Próbáltam összeszedni magamat,majd felvettem a telefont.
-May! Én meg tudom magyarázni! - monda köszönés nélkül.
-Ezen nincs mit megmagyarázni! Vége Luke! Vége! - mondtam dühösen, kinyomtam a telefont, majd újra sírni kezdtem.... Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy mi történt. Nem tudom feldolgozni.
Sziasztok! Remélem tetszik a rész. Ma még várható egy, valamikor éjszaka. ❤️
Ui: stream Easier!!