-Előre hajlít talajérintéssel, majd törzshajlítás hátra nyújtott kézzel. Mehet!-imádom az első órai tesit. Esküszöm. Szarkazmus. Utálom, ha néznek óra közben. Ezért is nem szoktam hátra nézni mert úgy is látnék valakit, ahogy messziről néz.
-Jason! Gyere vissza a másik oldalról! A feladatot csináld ne a lányokat nézd!-szólt erélyesen Timothy tanára. Gyorsan fordultam hátra, hogy megnézzem ki az. Önelégülten mosolygott rám, majd zöld szempárjával még utoljára végigmért.
-Mrs Smith.-jött át Thy tanára.-El kell mennem. Nem lenne gond, ha összevonnánk a két osztályt?
-Nem. Jöjjenek át.
-Köszönöm. Mindeki átjön ide!-ordította el magát. Jason boldogan sétált át.
-A következő feladat kötélmászás. Gyerünk.-francba. Ezt sose tudtam normálisan megcsinálni.-Ez kész káosz.-nézett rajtunk végig a tanár.-Van 20 darab kötelünk. A végzősök menjenek oda egy-egy kötélhez. Ők fognak segíteni. Ti pedig menjetek oda a veletek szemben lévő kötélhez.-nézett ránk. Semmi bajom nem lenne ezzel, ha nem Jason vigyorogna velem szemben.
-Gyere. Ugorj fel.-megtettem, amit mondott, mert muszáj volt.-Jó most kezdj el mászni.-elindultam, de nem igazán sikerült messze eljutni. A fenekemnél fogva kezdett el felfelé tolni.-Nagyon jó. Ügyes vagy. Most érintsd meg a vasat és gyere le.-óvatosan értem hozzá, majd indultam el lefelé.
-Köszönöm a segítséget.
-Neked bármikor.-szemforgatva indultam ki az öltözőbe.
❌❌❌
-Ma este jössz?-nézett rám könyörgően Becca.
-Igen. Úgy sincs jobb dolgom.
-Szuper! Hé nézd csak!-mutatott hirtelen előre.
-Mi van?-húztam fel a szemöldököm.
-Markra rámászott Samantha.
-Kire?
-Mark. Jaj ne csináld már. Mark Jason Tonkin.
-Még mindig semmi.
-A göndör zöld szemű végzős.
-Máskor ezt mondd.
-Azt hittem ismered. Mindenki ismeri.
-Úgy látszik még se mindenki.-tártam szét a kezemet.-Gyere. Mihamarabb szabadulni akarok.-húztam a kapu felé.
-Nem tudom ki vagy, de akadj le rólam kérlek.-szedte le magáról Samantha kezét.
-Samantha vagyok.-próbálkozott újra.
-Nem érdekelt. Rose. Segíts kérlek!-vett észre, ahogy elhaladtam mellette.
-Ez nem az én gondom.-léptem ki a kapun otthagyva őt Samantha társaságában.